Független Magyar Hírszolgálat, 1988. március-1989. február (12. évfolyam, 1-12. szám)
1988-10-15 / 8. szám
- 5 -író szerint ezeket négy csoportba lehet sorolni: a hétköznapi emberek hajlamosak a múlt idealizálására, és más vélemény megalkotásához már fáradságos agymunkára lenne szükség, ami nincs ínyükre. Harmadszor összekeverik a fogalmakat, mert az elmúlt évtizedekben a szocializmus egyenlő volt a sztálinizmussal, amiben éltek. Végül sokan azt mondják: elég volt már a múlt befeketítéséből, hiszen nagy eredmények is születtek a sztálini korszakban. - Ez igaz, teszi hozzá a szovjet újságíró, de ha másképp alakult volna a fejlődés, tízszer annyit lehetett volna produkálni. (Kíváncsi vagyok, mikor fognak rádöbbenni erre az igazságra azok, akik - otthon is és az emigrációban - időnként áradoznak arról, hogy micsoda fejlődés ment végbe otthon az elmúlt negyven év alatt. Nemrégiben nagy vitám volt egy hazalátogatásról visszatért emigránssal, aki nem győzte mesélni, mekkora építkezéseket, milyen fejlődést látott otthon. Nehezen volt hajlandó elismerni, hogy a világ máshol sem állt meg és ha történetesen nem kommunizmus lenne Magyarországon, ez a fejlődés a jelenleginek sokszorosa lenne. Példának csak át kell nézni a nyugati határon, Ausztria felé. "Az ENSZ főtitkára vizsgálja ki a ’megbetegedett’ román professaor ügyét" - olvassuk a Magyar Nemzet hírei között. A továbbiakból kiderül, hogy az ENSZ emberig jogok albizottsága 1985-ben megbízta Dumitru Mazilu román professzort,hogy készítsen jelentést az emberi jogok romániai helyzetéről. A jelentésnek idén kellett volna elkészülnie, de a megadott időre a professzor nem jelent meg az albizottság genfi ülésén. Távolmaradását nem jelezte, a román hatóságok pedig egészségügyi okokkal magyarázták azt. Az albizottság ülésén határozatot fogadtak el, hogy az ENSZ főtitkára vizsgálja ki a Mazilu-ügyet és eszközölje ki,hogy az albizottság egyik tagja találkozhassék a professzorral. - Nem kell túl sok fantázia ahhoz, hogy tudjuk: miért nem utazhatott ^enfbe Mazilu professzor? A jelentése nyilván lesújtó képet festett volna a romániai emberi jogokról, hát így inkább nem engedték ki az országból. úe az egészségi állapotáért sem adnánk egy hajítófát se: ha netán a Securitate "kezelésbe vette" a jelentésben foglaltak miatt, akkor valóban nem lehet olyan kondícióban,hogy utazhasson... Magyar-ameri kai történész konferenciát rendeztek szeptember elején a 1,lagyar Tudományos Akadémián. A tíz éve alakult magyar-amerikai vegyes történész-bizottság Budapesten és Princetonban felváltva tartja üléseit. Elismert vallásfelekezetté vált Magyarországon a Magyar Iszlám Xözösség,^miután tagjai és vezetői kinyilvánították, hogy a jogszabályoknak megfelelően kívánnak működni. (Rövid időn belül ez a második új egyház hazánkban: nemrégiben a mormon egyház működését engedélyezték. A mohamedánok egyébként kulturális centrum építését tervezik Budapesten, ami a középeurópai országokra kiterjedő iszlám térítés központja lenne.) (Egyszer már láttunk félholdat Buda fölött - vajha a történelem újra megismétli magát?...) Alapjevszk uráli szov.iet városban halálos kimeneteLű összecsapás volt a huligánok es a rendőrség között. A tumultusban egy ember meghalt, öten megsebesültek és nyolc rendőr szenvedett kisebb-nagyobb sérüléseket, A verekedés akkor robbant ki, amikor a rendőrök őrizetbevettek öt csendháborítót, mire 150-200 főnyi tömeg vonult a vb-elnök lakása elé és követelte szabadonbocsátásukat. "áig sem találták meg a Ribbentrop-Molotov paktum záradékának eredeti változatát - írja az Izvesztyija. Történészek keresik a szovjet levéltárakban ezt az állítólagos okmányt (1939. augusztus 23.-án írták alá), amelyből kiderülne, megállapodott-e írásban a két ország - a hitleri náci birodalom és a sztálini bolseviki rendszer - az érdekszférák felosztásában. - Megjósolhatjuk, ha eddig nem került elő, most már soha nem fog előkerülni. Mert ha megtalálnák,kiderülne belőle, hogy a két diktatúra felosztotta egymásközt Európát s első lépésként fele-fele arányban megszállta Lengyelországot, a balti államokat pedig a vörös cár kapta, koncként, hogy Hitler biztosítva érezhesse a hátát, amikor háborúba megy a nyugati szövetségesek ellen. Aztán kicsit másképp alakultak a dolgok... A Soros-alapitvánv titkársága jelenti, hogy a nyár folyamán Amerikából négy konténerben érkezett az az 500 ezer dollár értékű gyógyszert és gyógyászati felszerelést tartalmazó küldemény, amit a Soros-alapítvány adományként küldött magyar kórházaknak. Ezek az orvosságok nem kerülnek a gyógyszertárakba. T
