Független Magyar Hírszolgálat, 1988. március-1989. február (12. évfolyam, 1-12. szám)

1988-04-15 / 2. szám

A kormányszóvivő - 3ár.yász Rezső - egyik legutóbbi sajtóértekezletén (ez is a "nyitottsággal" járó újításokhoz, a demokratikus vívmányokhoz tartozik) szó került a romániai áttelepülőkről. Az egyik újságíró azt kérdezte, hányán adtak be ilyenirányú kérelmet a magyar hatóságokhoz? - Bányász Rezső így válaszolt: "A letelepedési kérelmek száma az utóbbi időben emelkedett. 1985-ben 3550, 86-ban 4952, 8?-ben pedig 9068 kérelem érkezett. Ezeknek mintegy 80 százalékát engedélyeztük. A legtöbb kérelem Romániában élő magyar nemzetiségű állampolgároktól érkezett. A látogatóba érkezettek közül korábban kevesen kérték magyarországi tartózkodásuk meghosszabbítását. Az utóbbi hónapokban azonban egyre többen nyújtanak be, gondjaikra hivatkozva huzamosabb tartózkodási engedélyre irányuló/kérelmet. Ahogy Szűrös Mátyás, pártunk Központi Bizottságának titkára hangsúlyozta minapi interjújában: A magyarságukban sértett emberek ugyan kihez fordulhatnának máshoz, mint a Magyar Népköztársasághoz."- Itt közbe kell szúrnunk: olyan természetes-e ez? Mert bizony éveken át hiába fordultak a romániai magyarok az anyaországhoz, Kádáréknál süket fülekre találtak. Jó az, hogy már megváltozott ez a szemlélet, de Szűrös Mátyás ne tegyen úgy,mintha nem tudná, hogy a párt politikája mindeddig az volt: a kisebbségek ügye minden ország belügye, Romániáé is s ahhoz semmi közünk... - A sajtóértekezlet egy másik résztvevődé azt kérdezte a kormányszóvivőtől:- Miért nyomtatták az új magyar világútlevelet magyarul,- franciául és orosz nyelven, amikor ma már az angol tekinthető a legelterjedtebb világnyelvnek?

A válasz úgy hangzott, hogy noha az angol egyre inkább teret hódít az egész világon, a nemzetközi diplomáciai okmányok leggyakoribb hivatalos nyelve mindmáig a francia. Ez félig-meddig igaz ugyan, de nem lett volna mégis észszerűbb az orosz szöveg helyett az angolt használni?... Erre nincs válasz.- Végül egy olyan kérdés is elhangzott, hogy meddig szándékszik még a magyar kormány fönntartani az engedély nélkül külföldön maradókra vonatkozó büntető rendelkezéseket (amikor a világon egyre inkább elfogadott szabadságjog, hogy mindenki ott élhet és telepedhet le, ahol kedve tartja)? - Bányász Rezső kettőt nyelt s azután azt felelte, hogy "aki jogellenesen külföldön tartózkodik és aki megtagadja a hazatérést, annak minősítése továbbra sem változik. "Nem hinném, hogy új fogalmat kellene alkotni a disszidálás megítélésére" - tette hozzá és bezárta a sajtókonferenciát. A kérdés nyilván zavarba hozta, de mivel eligazítást nem kapott felülről, csak ezt a választ tudta adni.

NYELVELÉS. Ebben a rovatban időről-időre a magyar nyelv védelmében kívánunk pár sort papírra vetni, példákat idézve az emigrációs sajtóban leggyakrabban előforduló hibák közül, hogy kijavítva azokat, mentsük ami menthető... Szinte naponta találkozhatunk a helység és helyiség helytelen használatával. Az első települést, községet jelent ("A helység kalapácsa"), az utóbbit épületekben lévő szobákra, termekre alkalmazzuk. - Hasonló csere-bere járja a fáradság és fáradtság között: az előbbi fáradozást fejez ki (nem éri meg a fáradságot, szives faradságát köszönöm), mig a második a fizikai elfáradás, a kimerültség jelzésére szolgál (halálos fáradtságot érzett a futás után). - Nem kis zavar uralkodik az értetlen és érthetetlen körül is. Emigrációs szónokaink és közíróink össze-vissza használják a kettőt. Pedig óriási különbség van a két szó jelentése között: az ember értetlenül áll bizonyos jelenségek előtt, de érthetetlen (értelmetlen, rejtélyes, angolul: incomprehensible) némelyek viselkedése. (Az értetlen angol megfelelője egyébként: uncomprehending.) Nem nagy ügy, de engem zavar és ha már magyarul beszélünk és írunk, írjunk és beszéljünk helyesen! A magyar helyesírás szabályai ellen elkövetett merényletekről külön lehetne szólni, most csak egyetlen (visszatérő) hiba: a kiált és kiállt összekeverése. Pár hete olvastam valahol, hogy Petőfi kiállt a Nemzeti Múzeum lépcsőjére és így kiálltott: Talpra Magyar! Az utóbbinál elég lett volna egy 1 betű is, így, hogy: kiáltott. - Végül hadd említsek még egy igen gyakori germanizmust is, amit - sok kiirthatatlanul meggyökeresedett germanizmussal ellentétben - könnyen ki lehet küszöbölni: gyakran olvasom azt a kifejezést, hogy "úgy néz ki" (es schaut aus) a politikai helyzet. Hol néz ki? Az ablakon? - kérdezte egykoron jó magyar tanárom és rögtön javasolt helyette magyar kifejezéseket: úgy fest, úgy látszik, úgy tűnik. Hát nem szebbek ezek? És nem magyarabbak?...- 7 -