Független Magyar Hírszolgálat, 1987. március-1988. február (11. évfolyam, 1-12. szám)
1987-09-15 / 7. szám
\ ?XÍ Független Magyar Hírszolgálat INDEPENDENT HUNGARIAN NEWS SERVICE WASHINGTON, DC 1987. szeptember 15. Megjelenik minden hó 15-én XI. évfolyam ?. sz . Szerkeszti: Stirling György 7245 Parkwood ct.. f»ii$ Church, vtr«inia 22042 Magyarországi sajtószemle augusztus 1-től 31-ig Kicsit restelkedve vallom be, hogy életem folyamán nem sok ^enin-kötetre sikerült szert tennem: most is csak egyetlen lenini mű árválkodik a könyvespolcomon. Ennek azonban az ad különleges értéket, hogy 1968-ban, az Új Gazdasági mechanizmus beindításának évében jelent meg Budapesten. Címlapján ez all: V.I.Lenin — Szervezés, vezetés, ellenőrzés. Valószínűleg nem véletlen, hogy a kiadóként megjelölt Gazdaságszervezési Iroda épp akkor látta jónak útjára bocsátani ezt a könyvet, amikor az új gazdaságpolitikai^elképzelések szele borzolta a magyar népgazdaság poshadt állóvizének felszínét. Lenin ebben a kötetben ugyanis a kommunista gazdasági életnek a címben szereplő három pilléréről értekezik 36O oldalon keresztül és hangsúlyozza ezek fontosságát. A kötet kiadóinak célja nyilván az volt, hogy ne hagyják feledésbe menni a lenini tanításoknak e kulcsszavait, (Melyekről egyébként már akkor sokan gyanították, hogy zsákutcába vezetnek: a gazdasági fejlődésnek nem hajtóerői, hanem kerékkötői a túlzott szervezés, a centralizált vezetés és az örökös ellenőrzés. Hisz’ éppen ezek felismerése nyomán született meg az Uj Mechanizmus gondolata egyes reformközgazdászok agyában.) Nem is tudom, hogyan került hozzám ez a könyv? Lehet, hogy valaki meg akart tőle szabadulni és kölcsönadta nekem, aztán szándékosan megfeledkezett róla. Én pedig hálás vagyok érte: ha valamiért rossz kedvem van, csak felütök egy fejezetet és beleolvasok itt-ott. Aztán nagyokat derülök azon, hogy mi lett a valóságban a lenini utópiából? Hogy mi valósult meg az életben mindabból, amit ez a fantaszta népvezér hetven-nyolcvan évvel ezelőtt megálmodott... A minap is hogy belelapoztam Lenin bölcsességeinek e gyűjteményébe, különösen megtetszett egy hosszú mondat, mely a profitot ostorozta: "A szocializmus először teremti majd meg annak lehetőségét - olvastam hogy a versenyt tömegméretekben alkalmazzák, ahol a dolgozók megmutathatják, mit tudnak és kifejleszthetik képességeiket: szét kell zúznunk azt a régi,ostoba, barbár, alávaló és szégyenletes előítéletet, mely szerint a munkás a nyereségért, a profitért dolgozik, mert ennek hangoztatása rothadt vaskalaposság, a szokásokhoz való szolgai ragaszkodás és csak a kapitalisták szennyes kapzsisága tartja fenn, akik érdekelve vannak abban, hogy rabolva kormányozzanak és kormányozva"raboljanak." Micsoda látnoki szavak! De várjunk csak! - ütöttem a homlokomra» mintha épp a napokban olvastam volna valahol a profitról, de egészen más konklúzióval, Legott lázas keresésbe kezdtem az előző hónapokról eltett újságok között, amíg egyszerre a kezembe került, amit kerestem. Megvan! A MAGYARORSZÁG című képes hetilap július 26-i száma s benne a cikk, amire emlékeztem: "Tartozik és követel", írta Nyikolaj Smelpv szovjet közgazdász. A tanulmány orosz eredetije a moszkvai Novij Mir hasábjain jelent meg. Lássuk, mi is áll ebben a cikkben a profitról: "A vállalatok és szövetkezetek gazdasági helyzetének a jövőben közvetlenül a nyereségtől kell függnie. Századokon át az emberiség nem talált a profitnál hatékonyabb munkamércét. Gyanakvó hozzáállásunk a nyereséghez valamiféle történelmi félreértés, s az olyan emberek gazdasági analfabetizmusának tulajdonítható, akik úgy vélték, hogy a szocializmus megszünteti a nyereséget és a veszteséget. Tény, hogy a nyereség fogalma a szocializmusban sem mocskolódott be: egész egyszerűen tudomásunkra hozza, hogy jól, vagy rosszul dolgozunk. "
