Független Magyar Hírszolgálat, 1987. március-1988. február (11. évfolyam, 1-12. szám)
1987-03-15 / 1. szám
téseket kell tennünk, hogy végigvigyük az átalakítás hatalmas ügyét, ahogy azt a kor követeli tőlünk." Mi ez, ha nem beismerése annak, hogy a kommunista tanokat túlhaladta az idő és másra, újra van szükség. "Nem ismétlődhetnek meg a múlt hibái - folytatta Gorbacsov - és legfontosabb feladatunknak tekintjük a szovjet társadalom mélyreható, komoly demokratizálását. Mert a demokrácia úgy kell nekünk, mint a levegő. (?!) A népnek tudnia kell mindenről: a nyiltság, a kritika és az önkritika, az ellenőrzés a tömegek részéről jelenti a szovjet társadalom egészséges fejlődésének biztosítékait." Eddig - hetven évig - mindez hiányzott: következésképp nem volt egészséges fejlődés sem. De vajon egyik napról a másikra át lehet-e formálni egy társadalmat? És egyáltalán: Gorbacsov komolyan gondolja-e,amit mond vagy ez is csak a szokásos porhintés?... "A szovjet társadalom életében hatalmas változások mennek végbe - mondta később a szovjet pártfőtitkár - és mind erősebbé válnak a pozitív irányzatok. (Ezek szerint eddig a negatív irányzatok domináltak. S.Gy.) Mindazonáltal a jobbító változások lassan haladnak, mert a társadalomban felgyülemlett problémák okai mélyebbeknek bizonyultak, mint gondoltuk. Újabb és újabb megoldatlan kérdések kerülnek felszínre. Mindenekelőtt tisztáznunk kell a hetvenes és a nyolcvanas évek fordulóján az országban történtek okait, hogy a hibák ne ismétlődhessenek meg. S ez azért is szükséges, mert a társadalomban és a pártban is változatlanul tapasztalható bizonyos értetlenség az ország jelenlegi bonyolult helyzetével kapcsolatosan." - Gorbacsov ezután kifejtette, hogy a kezdeti fejlődés után az előrehaladás üteme lelassult, egyre inkább gyűltek a nehézségek és a megoldatlan problémák. Mindez - mondta - kihatott a gazdaságra, a szociális és a szellemi szférára is. Tehát mindenre. Előadói beszédében - a látszat megóvása miatt - Gorbacsov sűrűn hasz nált kommunista frázisokat és időnként hivatkozott Leninre is. Nevetséges igyekezet, dehát be .kell látnunk, hogy mégsem állhatott a pártvezetőség elé ezzel: Elvtársak, a gyakorlat megmutatta, hogy a marxizmus nem ér egy hajítófát sem! Nincs más hátra, meg kell próbálkoznunk bevált kapitalista módszerekkel, különben vége a rendszernek és a hatalmunknak is: elmehetünk kolhozba krumplit kapálni!... - Hát ezt aligha várhatjuk a szovjet pártvezetőtől, aki nem buta ember s inkább így beszélt: "Az átalakítás terén most folyó munka forradalmi mél; ségével, bolseviki merészségű célkitűzéseivel egyenes folytatása azoknak a nag; tetteknek, amelyeket Lenin pártja 1917 októberében kezdett el. A^lenini tanítások szellemében kell válaszolnunk a szocializmushoz intézett kihívásra és szívós munkánkkal -fogunk választ adni a világnak." A régi kommunista tolvajnyelv frázisain ma már az iskolásgyerekek is mosolyognak: ők is tudják, hogy mindez éppen a lenini elvek sutbavágásának leplezését szolgálja. De folytassuk tovább Gorbacsov előadói beszédének idézését, egy-egy monda tál illusztrálva, hogyan veszi sorra az élet minden területét, ahol csődöt mondott a párt: "A gazdálkodás és az irányítás gyakorlatában évtizedeken át konzer válódtak az elavult módszerek. ... A szocialista tulajdon 'senki gyermekévé’ vált, amelynek nincs gazdája s amit bárki megdézsmálhat, ... Nem volt megfelelő a szövetkezeti tulajdon kezelése sem, aminek súlyos következményei lettek a: agrár- és szociálpolitikában. ... Az árú- és pénzviszonyok szerepének lebecsülésével megsértették a pénzforgalom törvényeit és figyelmen kívül hagyták a ke resiet és kínálat kérdéseit. ... A túlzott centralizálás, a vállalatok önállóságának csökkentése aláásta az anyagi ösztönzés alapjait és az emberi aktívitá lanyhulásához, a fegyelem és a rend gyengüléséhez vezetett." Itt álljunk meg pár pillanatra, A felsoroltak egytől-egyig az alapvető lenini tételek közé tar toznak: a köztulajdon, a szövetkezeti gazdálkodás, a kereslet-kínálat törvénye inek mellőzése és a teljes centralizálás éppúgy, mint a minden ambíciót elsorvasztó egyenlősdi. Gorbacsov úgy tesz, mintha nem tudná ezt. De vajon azt képzeli, hogy a világ nem veszi észre a nagyszabású csalást? Alig hihető! Gorbacsov a továbbiakban elismerte: az utolsó három ötéves terv egyikében sem teljesítették az előirányzatokat és az eredmények meghamisításával igyekeztek óvni a látszatot. "Uj bérezési rendszert kell bevezetni,^hogy mindenki munkája szerint keressen és ez jelentsen ösztönzést jobb teljesítményekre. De megtorpanás volt a kultúrában, irodalomban és a művészetekben is - folytatta Gorbacsov -, ami elsősorban abban mutatkozott, hogy csökkentek a művészi alkotó tevékenység értékelésének kritériumai. Közepes színvonalú, szenvtelen müvek
