Független Magyar Hírszolgálat, 1986. március-1987. február (10. évfolyam, 1-12. szám)
1986-11-15 / 9. szám
Oktoberi forradalmunk harmincadik évfordulójára az Egyesült Államok számos állam kormányzóvá es sok város polgármestere adott ki proklamációt. De mindközül első helyen érdemel említe'st Reagan elnök üzenete és ezt követő' proklamációja. A legtöbb emigrácios lap közölte ezeket, ismétlésekbe tehát nem bocsátkozunk. Csupán egy megjegyzést kívánunk fűzni az október 16-án kelt Úzenet-hez.Ez ágy kezdődik,hogy az elnök emlékeztet 1956 október 23. eseményeire, arra, hogy a magyar nép fölkelt a kommunista zsarnokság ellen. Aztán a második mondatban azt Írja: a magyar tüntetők "Munkát es kenyeret" jelszóval, vonultak az utcára es ezzel 2t jelszóval kezdődött a magyar szabadságharc. - Itt álljunk meg egy pillanatra! Az ilyen elnöki üzenetek es proklamáciűk^ jól tudjuk - ágy készülnek, hogy a Fehér Házból üzennek valamelyik éppen ott lebzselő' magyarnak, ugyan fogalmazna meg egy jó szó'veget, amit az elnök alaírhat, ill. amire rá lehet tenni a kézjegyet hűen utánzó' gápi aláírást. Elve'gre az elnök nem tudhat mindent, nem ismerheti minden nép sajátos történelmet, szokásait. Nos aki ezt az üzenetet fogalmazta Reagan elnök számára, jókora baklóve'st követett el és az elnök gyanutlanál a nevevel hitelesítette azt... A "Munkát-kenyeret" soha, egyetlen egyszer sem hangzott el az 56 októberi tüntetés alatt. Számtalan visszaemlékezés, napló, leírás, sőt hangfelvétel, rádióadás maradt vissza azokból a napokból, de ilyen jelszó egyikben sem szerepel, egyiken sem hallható'. Aki ezt beírta az elnöki üzenetbe, elárulta, hogy nemcsak hogy nem volt ott az eseményeknél, de fogalma sincs, miért mentek ki a tüntetők az utcára október 23—an. A Munkát-kenyeret a századforduló utáni munkanélküli tüntetések és a Horthy-korszak kommunista tüntetőinek jelszava volt. De nem Ötvenhaté'. Aki akkor otthon élt, tudja: munkanélküliség nem volt és ha keve's e's barna,de kenyér is jutott mindenkinek. Az emberek, az egyetemi ifjak nem munkáéit eé nem kenyeret követelni mentek a Rádió és a parlament elé, hanem egészen másért. Kár volt ilyen szarvas hibával lerontani a különben jó elnöki üzenet értékét... Nagy kár! Ez körülbelül olyan anakronizmus, mintha valaki a francia forradalom jelszavairól elmélkedve azt írná le: a Bastille ostroma közben a tömeg azt ordítozta, hogy Panem et Circenses... Meg egy észrevétel: az Üzenet e's a Proklamáció' magyar fordítását minden emigráns újság megkapta a következő' széljegyzettel: A kiadmány hiteléül - Gereben István. Ilyen "utózmányt" máltszázadbeli rendőrségi segédhivatali tisztviselők írtak az akták aljára, mert igy diktálta a hivatali regula. De ide jobban illett volna - e's szerényebben is hangzott volna -, hogy "fordította G.I.". Bár lehet hogy Reagan elnök külön megkérte barátunkat, hogy hitelesítse a szó’veget. Azt pld. hogy az októberi jelszavak legelsője az volt: Munkát - kenyeret... Nagy a gyanúm, hogy a "Bread and Work" Gereben réven került be az angol szövegbe és azt "hitelesítette" a fordításával is...Elszomorító!-3-1956-ra emlekezve es novembert írva - valamit meg szóvá kell tenni. Tudvalevő - de úgy látszik,emlékeztetni kell rá az emigrációt hogy november 4-en rohant rá a szovjet pánce'losok áradata Budapestre es fojtotta vérbe a forradalmat. A kiláta'stalan es elkeseredett fegyveres harc kb. egy hétig tartott az országban,de a meggzállo' oroszok és Kadar bandája ellen meg hosszú hetekig küzdött a magyar nép, sztrájkkal, minden eszközzel. A levert forradalom, az elvesztett szabadság gyásznapjai voltak ezek e's gyásznapok maradnak mindaddig, míg magyar él a földön. Akárcsak október 6, az aradi vértanúk gyászűnnepe. Mindezek ellenese az utóbbi e'vekben szokássa' vált az emigrációban november első’ hetében bálokat, zenes ó'ssze j óveteleket rendezni. Es sajnos ezeknek mindig van közönse'ge. . . Vajon nem lehetne-e ezeket pár héttel elhalasztani? Szomorú, hogy erre figyelmeztetni kell az emigrációt! N Y I_L_A_T_K 0 Z A _T A Szabad Magyar Újságírók Szövetsége a szabadságharc 30. évfordulóján hitet tesz 1956 célkitűzései mellett és ismételten leszögezi, hogy a forradalom eszméinek alapján áll. A Szövetség kijelenti, hogy addig, míg hazánkban meg nem valósulnak a szabadságharc alapvető követelései — a szovjet csapatok kivonása és a többpártrendszerű szabad választás — a magyarországi hivatalosokkal elutasít minden kapcsolatot. Feltételnek tartjuk ezenkívül, hogy a magyar nép maradéktalanul visszanyerje szabadságjogait és a hivatalos szóhasználatból töröltessék az „ellenforradalom” kiféjezés. A Szövetség ragaszkodik ahhoz is, hogy a forradalom utáni bosszúhadjárat felelőseit megbüntessék s ugyanakkor rehabilitáljanak minden politikai elítéltet, akit 1945 után kivégeztek vagy meghurcoltak. Mint a magyar sajtó nemes hagyományainak őrzője, a Szövetség küzd a hazai sajtó szabadságának visszaszerzéséért, az igaz tájékoztatás és hírközlés visszaállításáért Magyar<»eáL3i>on. A Szövetség programjának gerince: elkötelezettség 1956 követelései iránt, melyek teljesítéséért .megalkuvás nélkül harcol az írás. a toll fegyverével. A Szabad Magyar Újságírók Szövetségének vezetősége végül teljes támogatásáról biztosítja az Amerikai Magyarok Országos Szövetsége (AMOSZ) októberi ünnepségeit és azonosítva magát azokkal, mindent elkövet, hogy elsősorban az október 23-i — kulturális műsorral és történelmi képkiállítással összekötött — washingtoni évfordulós megemlékezést méltó siker koronázza. Washington — Cleveland, 1986. október 1-én « / ' • . Szabadkai Sándor Stirling György főtitkár elnök
