Független Magyar Hírszolgálat, 1986. március-1987. február (10. évfolyam, 1-12. szám)
1986-10-15 / 8. szám
- Ö A moszkvai hadbíróság IS évi szabadságvesztésre ítélte Hja Szuszlovot, a Novosztyi Sajtóügynökség (APN) volt szerkesztőjét. Az vád a nyugatnémet titkosszolgálat számára végzett kémkedés volt. A vizsgálat szerint Szuszlovot egy Moszkvában működő német cég képviselője szervezte be és az űrkutatás területéről kapott tőle adatokat. Szuszlov tudományos vitákon ismerkedett olyan szakemberekkel, akik tői később adatokat, fontos honvédelmi titkokat tudott megszerezni. Most vizsgálják, hogy kikkel állt kapcsolatban. Muzeumha.ióvá alakítják át a régi Leányfalut! Az 1913-ban épült 1200 személyes fehér MFTR kerekes gőzös vízrebocsátásakor Ferencz Perdinánd Főherczeg névvel szelte a Duna hullámait, majd a tanácsköztársaság idején a Rigó nevet nyerte. A Horthy-korszakban kapta a Leányfalu nevet és a budapestiek egyik kedvenc kirándulóhajója volt. A háború alatt kisebb sérülések érték és csak 1956-ban állították újra szolgálatba, ekkor már Kossuth néven. 1979-ben "nyugdíjba" küldték s azóta a hajógyári öbölben horgonyzott. Most elhatározták, hogy 5 millió forintos ráfordítással rendbehozzák és a pesti dunaparton kikötve múzeumhajónak rendezik be. A dunai hajózás történetével ismerkedhetnek meg a látogatói. A forint születésének negyvenedik évfordulóján, pár hónappal ezelőtt számos cikk idézte a hazai sajtóban a háború utáni szédületes infláció megállításának történetét, és az értékálló fizetőeszköz, a forint bevezetését. Ahogy az egyik cikk írja, a "forinthoz kapcsolódó stabilizációt a polgári szakértők a pénzügyi história egyik legbravúrosabb tetteként tartják számon, hiszen az új magyar pénz meg jelenése a világtörténelem legnagyobb inflációjának vetett véget." Vitathatatlan, hogy a forint bevezetése nagy tett volt! A kommunisták természetesen maguk számára könyvelik el a dicsőséget, ami csalás, mert 19ú6-ban még polgári pénzügyi szakemberek és közgazdászok dolgozták ki a stabilizációt. Figyelemreméltó azonban a forintról szóló cikkben egy utalás, mely a pengőről szól és meglepő tárgyilagossággal! "A forint elődjének, a pengőnek emléke lassan a múltba vész. Pedig a történelmi hűséghez hozzátartozik, hogy az 1929-33-as világgazdasági válságot kevés valuta vészelte át a pengő értékállóságához hasonlóan. Korabeli dokumentumok szerint 1937-ben harminc fillérért egy liter tejet, negyvennégyért egy kiló babot lehetett vásárolni. Egy férfiing nem^került többe öt pengőnél és egy középiskolai tanár havi ÚOO pengőt keresett." Fűzzük hozzá: még az emigrációban is akadnak olyanok, akik előszeretettel ostorozzák a Horthy-korszak gazdasági viszonyait, a nagy világgazdasági válság munkanélküliségét, népkonyháit. Elfelejtik ezek, hogy a krízis még olyan gazdag; országokat is megrázott, mint az Egyesült Államok és ha a Trianonban megcsonkított szegény kis Magyarország viszonylag jó pengővel át tudta vészelni ezeket az éveket, az nem volt lebecsülendő teljesítmény. "Akadozó szolgáltatások, jó zöldség-és gyümölcsellátás" olvassuk az elmúlt nyár mérlegét. Eszerint a túlterhelt balatonparti üdülőhelyeken volt ugyan elég árú az üzletek raktáraiban, csak a kiszolgálószemélyzet hiányzott. Ezért helyenként csigalassúsággal ment a vásárlás és az üzletek előtt általában a nap minden szakában hosszú sorok ácsorogtak. Nem volt megfelelő a vendéglői ellátottság sem. Több olcsóbb étkezőhelyre lenne szükség a Balaton körül. Ilyen alig található. Drága vendéglő annál több, de ezek az idén szinte kongtak az ürességtől, mert a nyugati vendégek is sokkal takarékosabbak, mint korábban. A piarista rend generálisa, Jósé Maria Balcellst nemrégen Budapesten járt és ott tárgyalt Miklós Imre államtitkárral, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökével. A lakosság egészségügyi állapotát vette vizsgálat alá az ÚrSzággyulés szociális és egészségügyi bizottsága. "A magyar lakosság egészségügyi állapota nem ad okot derűlátásra" - állapította meg bevezetőjében dr. Pesta László, a bizottság elnöke. A harminc év fölötti népességben folyamatosan romlanak a halandósági mutatók. 1935-ben a halálozási arány 13.9 ezrelék volt, ami a legrosszabb Európában. (A születések aránya 13 ezrelék alatt volt: még a veszteség pótlására sem elég! A halálokok között elsők a sziv- és érrendszeri betegségek, a daganatos betegségek, valamint a balesetek és egyéb erőszakos eredetű (öngyilkosság)okok. Döntő az életmód is, mely megnöveli a betegségek lehetőségét. A magyar lakosság átlagsúlya 10-20 százalékkal haladja meg a kívánatost, a fizikai aktivitás elégtelen, az alkoholfogyasztás magas, a dohányzók aránya ÚO %, Az egy főre eső évi alkoholfogyasztás 11,7 liter tisztaszesznek felel meg.
