Független Magyar Hírszolgálat, 1986. március-1987. február (10. évfolyam, 1-12. szám)
1986-08-15 / 6. szám
Független Magyar Hírszolgálat INDEPENDENT HUNGARIAN NEWS SERVICE WASHINGTON, DC 1986. augusztus 15. Szerkeszti: Stirling György Megjelenik minden hó 15-én X. évfolyam 6. szám 7245 Parkwood Ct., Fall« Church, Virginia 22042 Magyarországi sajtószemle július 1-tól 31-ig A hazai újságok híreiből és az otthonról érkező magánértesülésekből egyre világosabban bontakozik ki a kép, hogy a magyar népgazdaság szekere, mely a hetvenes évek végén a gazdasági reform lendítőerejével szépen gördült előre, most kátyúba jutott. Nincs szükség a helyzet dramatizálására. Elég, ha a tényeket felsoroljuk és idézünk néhány hazai véleményt*, máris előttünk állnak a marxista gazdasági kötöttségek korlátái közül szabadulni nem tudó, a szabadpiaci gazdálkodás lehetőségeit kínáló reformpolitikával pedig élni nem merő kétarcú magyar gazdálkodás problémái. Ez a kettősség nyomja rá bélyegét az egész magyar gazdasági életre és valahol itt kell keresnünk a bajok okait is. De erről később. Az utóbbi hónapokban felszaporodott elemző gazdasági újságcikkek sorozatán kívül még két magyarországi vezető testület ülésének anyagából is nyerhetünk értesüléseket a hazai gazdasági helyzet felől. Június 18-án ülést tartott a párt legfőbb szerve, a Központi Bizottság és június 2?-én tanácskozott az országgyűlés. Mindkettő napirendjén elsősorban gazdasági kérdések szerepeltek és döntések sorát jelentették be,hogy ismét életet pumpáljanak a népgazdaság pangó vérkeringésébe. A parlamentben Hetényi István pénzügyminiszter az 1985» évi költségvetésről tartott beszámolót és sok részletet tárt fel a műltévi mulasztásokból. Tudni kell ehhez, hogy 1985» a hatodik ötéves terv befejezését is jelentette,ezért teljesítményei az egész tervciklus sikerét vagy sikertelenségét is meghatározzák. Mindenesetre az idei esztendővel induló VII, ötéves terv nem a legbiztatóbb előjelekkel kezdi pályafutását és kérdés, megtalálják-e a magyar közgazdászok azt a csodaszert, amivel meg tudják fordítani a kb. másfél év óta lefelé tendáló folyamatot? Hetényi István pénzügyminiszter az 1985* évi zárszámadás adataival kezdte expozéját és bejelentette, hogy a költségvetési hiány hatszorosa a tervezettnek: 15»? milliárd forint. Majd így folytatta: "A megnövekedett hiány a vállalatok és a lakosság betéteiből es a számítottnál nagyobb külföldi forrásokból fedezhető. Kérem az Országgyűlést, járuljon hozzá, hogy a Minisztertanács a költ.ségvetési hiánynak a tervet meghaladó részét bankkölcsönből fedezze." Miután belső bankhitelekről a szocializmusban nem lehet szó, a pénzügyminiszter csak újabb külföldi kölcsönökre gondolhatott. Ami azt jelenti, hogy az amúgy is teljesítőképessége határáig eladósodott ország újabb tartozás^terheit vállalja magára. A hitelek és kamataik visszafizetése már eddig is súlyos gondokat okozott a népgazdaságnak s nagyrészben a fizetőképesség megőrzése miatt kellett olyan tartalékokhoz nyúlni, amiket különben beruházásokra fordíthattak volna. Voltaképp a külföldi hitelek is korszerűsítésre és iparfejlesztésre szolgálnának, dehát rendszerint nem úgy és nem arra használják fel azokat, hogy előrelendítsék a termelést, így kevés a látszatjuk. A pénzügyminiszter ezután indokolta a költségvetési hiányt: "A bevételek elmaradásának fő oka a gazdasági fejlődés megtorpanása volt. 1985-ben a nemzeti jövedelem csökkent, a termelés és az elosztás aránya a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakult. A termelés csak néhány ágazatban emelkedett elfogadható mértékben, egy sor ágazatban csökkent. Ez csak egyes esetekben minősíthető átmenetinek - pld. a mezőgazdaságban másutt tartós strukturális gondokat jelez. Megőriztük fizetőképességünket, de a külföldi, adósság, szándékunkkal ellentétben
