Független Magyar Hírszolgálat, 1986. március-1987. február (10. évfolyam, 1-12. szám)

1986-03-15 / 1. szám

tud egy átlagos magyar dolgozó két-háromévi fizetésének megfelelő összeget letenni egy két-háromhetes turistaútra? De tegyük föl: akad ilyen (mint ahogy valóban akad) s méghozzá nem is csalással, korrupcióval jutott a pénzhez, vajon nem szül-e rossz vért a munkások között, hogy ilyen aránytalanságok mutatkoznak a keresetek között? Egy kapitalista rendszerben ez föl sem tűnik (ott egyébként 1./ a munkások is jól keresnek 2./ a szabad vállalkozás honában mindenkinek van lehetősége sok pénzt csinálni), de a "szocializmusban", ahol az egyenlőséget^ az osztálynélküli társadalom fikcióját szajkózzák, ott ilyesmi bántó és kirívó.

A MAGYARORSZÁG e S-ZÁtvíban. wág találtunk más érdekességet is. Például nemzetközi statisztikai adatokat arról, melyek a világ- illetve Európa legelterjedtebb nyelvei? Legtöbben a kínai nyelvet beszélik földünkön: 900 millió ember mondja anyanyelvének. Az angolt 320 millióan vallják anyanyelvűknek, de magas szinten beszéli 470 millió. A spanyol anyanyelvűek száma 200 millió, a hindi anyanyelvűeké 180 millió, de 250 millióan beszélik. Az orosz 145 millió ember anyanyelve, és 270 millióan használják magas fokon. A különböző arab dialektusokat anyanyelvként emliti 130 millió ember, de 151 millióan beszélnek arabul. Legérdekesebb arányt a francia nyelv mutatja: anyanyelvének mindössze 90 millió ember vallja, ám 280 millióan beszélik. Száztíz millióan írták be a kérdőívre a németet, mint anyanyelvet, ugyanennyien a japánt. Az eszperantót beszélők száma világszerte 3 millió és egymillióra teszik azoknak a számát, akik értik a latint. - A hatvan legfontosabb európai nyelv sorrendje a következő: százegy millió ember anyanyeive az orosz (a Szovjetunió európai részén!), második a német 92 millióval, harmadik az angol 59 millióval. Ötvenmillión felül még két nyelv áll Európában: a francia 55 millióval és az olasz 53 millióval. 6. az ukrán - 35 millió, 7. lengyel - 34 millió, 8. kasztiliai spanyol - 24 millió,

9. román - 22 millió, 10. holland - 19 millió, 11. szerb és horvát - 17 millió (megjegyzésem: ezt hiba volt a statisztikában együtt számolni, mert a szerb és a horvát nyelv nem ugyanaz S.Gy.) 12. magyar - 14 millió. (Itt is álljunk meg egy pillanatra: mivel a Csonkaország lakossága 10 millió alatt van, ez a több mint négymillió magyar anyanyelvű - tárgyilagos nemzetközi statisztikai adat szerint - csak a trianoni elszakított területeken, az utódállamokban élhet. Ez a mindenütt érvényesülő beolvasztási törekvések csődjét jelenti és a mi adatainkat igazolja. Világviszonylatban még felül is múlja azokat: mert tudjuk,hogy a földrészeken szétszórva jóval több mint másfélmillió magyar anyanyelvű ember él. Ezt a számot hozzáadva a 14 millióhoz,megközelítjük a 16 milliót. Ami már elég tekintélyes szám.) - A statisztikai felmérés további számai: 13. a portugál - kereken 10 millióval s innét lefelé csökkenő számmal a 10 millió alatti nyelvek, sorrendben: cseh, görög, svéd, bolgár, fehérorosz, katalán, és a tatár 5 millióval. 25« a norvég nyelv 4 millióval, míg a lista végén a lapp áll húszezer emberrel. - A magyar tehát az "élmezőnyben" foglal helyet, amit azért jó tudni, mert irodalmunk szerelmeseinek visszatérő panasza, hegy a nagy magyar alkotások a "kis magyar nyelv" börtönébe vannak zárva. Ez részben igaz is. De vigasztalást adhat a tudat, hogy vannak még kisebb körben beszélt nyelvek is,, melyeknek művelői még szerényebb visszhangra számíthatnak az olvasók részéről. (Az megint más lapra tartozik, hogy a magyar nyelven írott irodalmi művek - a világirodalmi értéket képviselő művek - száma a magyarság létszámához viszonyítva aránytalanul magas. De a veszteség nem a miénk: az oké, akik nem tudnak magyarul... És a csak a "nagy" nyelveken írott műveket regisztráló világirodalomé.

Cikksorozat első része, mely a kerek száz esztendővel ezelőtt - I896. május 2- án megnyílt milleniumi kiállítás előkészületeiről és a kiállítás egyéb részleteiről ad késői beszámolót. Meglepő adatok derülnek ki ebből a tudósításból: a Városligetben elhelyezett kiállítás területén 202 pavilion állt és 22 ezernél több kiállító termékeiben gyönyörködhetett a több mint ötmilliónyi látogatósereg. Volt a tengeralatti élővilágot bemutató akvárium, történelmi relikviákat ismertető pavilion és volt kiállítási falu,ahol a hazai tájegységek 24 jellegzetes parasztházát építették föl. Rengeteg látványosság és egyéb programok tették változatossá a kiállítást, mely fél évig tartotta nyitva kapuit. Ezalatt az idő alatt egymást érték a magyar fővárosban a kongresszusok, ünnepélyek, sportversenyek, zenekari ^bemutatók és egyéb művészi események, szórakoztató műsorok, búcsúk, disznótorok, meg szakmai kiállítások. De ami legmeglepőbb, oly ügyesen szervezte meg a kiállítás rendezősége a vendégek ellátását,- 6 -