Független Magyar Hírszolgálat, 1986. március-1987. február (10. évfolyam, 1-12. szám)
1986-07-15 / 5. szám
8 A kabuli kormány tiltakozott az ellen, hogy Reagan elnök afgán ellenforradalmi csoportok vezetőit fogadta Washingtónban - jelenti az MTI. Ugyanakkor kabuli körök elégtétellel regisztrálják, hogy az amerikai elnök nem volt hajlandó teljesíteni az ellenforradalmárok küldöttségének kívánságát^és nem szakítja meg a diplomáciai viszonyt Kabullal, hogy a kormány ellen háborút viselő ellenforradalmárok vezetőit ismerje el Afganisztán ideiglenes kormányának. Hozzáteszi a jelentés, hogy az afgán ellenforradalmárok már eddig is mintegy 400 millió dollár támogatást kaptak az Egyesült Államoktól. - Mindez igaz. A szovjetbérenc kabuli kormány és a megszálló orosz csapatok ellen küzdő szabadságharcosok négytagú küldöttsége valóban járt június közepén az amerikai fővárosban, ahol tárgyaltak az elnökkel és még számos befolyásos amerikai politikussal is. Reagan minden segítséget megígért, de a diplomáciai elismerés ügyét nem tartotta időszerűnek. (E döntés helyességén még vitatkozni sem érdemes: ha az amerikai diplomáciai képviselet megszűnnék Kabulban, még annyi lehetőség' sem lenne a nyugati megfigyelésnek, mint amennyi most van. S ez nem nélkülözhető.) Az MSZMP Központi Bizottsága .június 18-án ülést tartott. Mint a 20-i újságokban megjelent közleményből megtudjuk, az ülést Kádár vezette, és Szűrös Mátyás, valamint Havasi ^erenc voltak a kijelölt előadók. Az előbbi az időszerű nemzetközi kérdésekről számolt be, a második a népgazdaság ezévi fejlődésének eddigi tapasztalatairól adott tájékoztatót. Az első előadó lényegében nem tett mást, mint ismételten hitet tett a szovjet-magyar barátság és nézetazonosság mellett, mindezt Gorbacsov budapesti látogatásának értékelésével kapcsolatban. A második expozé figyelemreméltó megállapításokat tartalmazott. Elsősorban azt tudtuk meg belőle, hogy a javulás még késik. "A VII. ötéves tervben célul kitűzött gazdasági élénkülés még nem kezdődött meg - olvassuk a közleményben - és az idei esztendő első öt hónapjában több vonatkozásban tovább tartottak az elmúlt évet jellemző kedvezőtlen gazdasági folyamatok. A gazdasági egyensúly megszilárdításában eddig nem sikerült elérni a szükséges javulást. Lassú a termelés ^növekedése és a termelési szerkezet hozzáigazitása a kereslethez, nem javul a kívánt mértékben a hatékonyság, számos területen rossz a munkafegyelem és a munkaidő kihasználása." Máskülönben minden rendben van a népgazdaság berkeiben... / "Miért neveznek el Varsóban utcát Balatonboglárról?" - ezzel a cimmel olvashatunk beszámolót arról, hogy a lengyel fővárosban rövidesen utca őrzi majd Balatonboglár nevét. Miért? - kérdi az újságíró és erre felel egy lengyel tudósító, aki a háború alatt éveket töltött Magyarországon - mint menekült. Köztudott,hogy amikor Hitler lerohanta Lengyelországot, 1939 koraőszén igen sok lengyel menekült talált átmeneti otthonra Magyarországon. A magyar kormány megnyitotta a határokat a szétbomlott lengyel hadsereg tagjai előtt, akik így megmenekültek a német hadifogságtól és legtöbbjük továbbjutott semleges országokba, ahol csatlakozhatott a szövetségesek oldalán harcoló szabad lengyel erőkhöz. Az átmenekült civileket különböző táborokban helyezték el a magyar hatóságok és mindent megadtak nekik, amit csak azokban az időkben lehetett. Ebben a munkában sokan önként segítettek a hatóságoknak és szép példáit mutatták az önzetlen emberbarátságnak. A lengyel újságíró ezekről beszél magyar kollégájának és hálával gondol megmentőire.Balatonboglárról lévén szó, az olvasó várná, hogy szó esik valakiről, aki akkor Boglár plébánosa volt és a legtöbbet tett azért, hogy a lengyel menekültek átvészeljék a^háborús éveket. Varga Béla volt ez __az ember és a^legkevesebb lenne, hogy megemlítsék nevét. Lehet, hogy a lengyel újságíró említette is. De magyarországi újságban Varga Béla nevét nem szabad leírni, még négy évtized távlatában végzett tevékenységével kapcsolatosan sem. Varga Béla annakidején számtalan lengyel barátot szerzett a magyarságnak és nagy kockázatot vállalva, ember tudott maradni az embertelenségben. Dehát emigrációban él és ez elég ok arra, hogy ma agyonhallgassák a háború alatti érdemeit. A szocialista Magyarország sokféle hiányosságáról hires, de eggyel mindenki találkozott, aki^otthonjárt. Az elromlott liftek bosszúságával. Most olvassuk, hog^ a néhány hete újjáépített budavári Sikló is^hü a szocialista hagyományokhoz. A budapestiek^csak pár napig élvezhették az új közlekedési eszközt. Legutóbb már ilyen felirás várta azokat, akik jegyet akartak váltani a Siklóra: "Elnézést kérünk, a sikió^ műszaki okok miatt nem működik." Máris? De ez még mindig ^jobb.mint amikor egy tízemeletes bérház lakóit várja ilyen felirat: "A lift nem működik."
