Független Magyar Hírszolgálat, 1986. március-1987. február (10. évfolyam, 1-12. szám)

1986-07-15 / 5. szám

8 A kabuli kormány tiltakozott az ellen, hogy Reagan elnök afgán ellenforradalmi csoportok vezetőit fogadta Washingtónban - jelenti az MTI. Ugyanakkor kabuli kö­rök elégtétellel regisztrálják, hogy az amerikai elnök nem volt hajlandó telje­síteni az ellenforradalmárok küldöttségének kívánságát^és nem szakítja meg a dip­lomáciai viszonyt Kabullal, hogy a kormány ellen háborút viselő ellenforradalmá­rok vezetőit ismerje el Afganisztán ideiglenes kormányának. Hozzáteszi a jelen­tés, hogy az afgán ellenforradalmárok már eddig is mintegy 400 millió dollár tá­mogatást kaptak az Egyesült Államoktól. - Mindez igaz. A szovjetbérenc kabuli kormány és a megszálló orosz csapatok ellen küzdő szabadságharcosok négytagú küldöttsége valóban járt június közepén az amerikai fővárosban, ahol tárgyaltak az elnökkel és még számos befolyásos amerikai politikussal is. Reagan minden se­gítséget megígért, de a diplomáciai elismerés ügyét nem tartotta időszerűnek. (E döntés helyességén még vitatkozni sem érdemes: ha az amerikai diplomáciai kép­viselet megszűnnék Kabulban, még annyi lehetőség' sem lenne a nyugati megfigye­lésnek, mint amennyi most van. S ez nem nélkülözhető.) Az MSZMP Központi Bizottsága .június 18-án ülést tartott. Mint a 20-i újságokban megjelent közleményből megtudjuk, az ülést Kádár vezette, és Szűrös Mátyás, vala­mint Havasi ^erenc voltak a kijelölt előadók. Az előbbi az időszerű nemzetközi kérdésekről számolt be, a második a népgazdaság ezévi fejlődésének eddigi tapasz­talatairól adott tájékoztatót. Az első előadó lényegében nem tett mást, mint is­mételten hitet tett a szovjet-magyar barátság és nézetazonosság mellett, mindezt Gorbacsov budapesti látogatásának értékelésével kapcsolatban. A második expozé figyelemreméltó megállapításokat tartalmazott. Elsősorban azt tudtuk meg belőle, hogy a javulás még késik. "A VII. ötéves tervben célul kitűzött gazdasági élén­külés még nem kezdődött meg - olvassuk a közleményben - és az idei esztendő el­ső öt hónapjában több vonatkozásban tovább tartottak az elmúlt évet jellemző kedvezőtlen gazdasági folyamatok. A gazdasági egyensúly megszilárdításában eddig nem sikerült elérni a szükséges javulást. Lassú a termelés ^növekedése és a terme­lési szerkezet hozzáigazitása a kereslethez, nem javul a kívánt mértékben a haté­konyság, számos területen rossz a munkafegyelem és a munkaidő kihasználása." Más­különben minden rendben van a népgazdaság berkeiben... / "Miért neveznek el Varsóban utcát Balatonboglárról?" - ezzel a cimmel olvasha­tunk beszámolót arról, hogy a lengyel fővárosban rövidesen utca őrzi majd Bala­­tonboglár nevét. Miért? - kérdi az újságíró és erre felel egy lengyel tudósító, aki a háború alatt éveket töltött Magyarországon - mint menekült. Köztudott,hogy amikor Hitler lerohanta Lengyelországot, 1939 koraőszén igen sok lengyel mene­kült talált átmeneti otthonra Magyarországon. A magyar kormány megnyitotta a ha­tárokat a szétbomlott lengyel hadsereg tagjai előtt, akik így megmenekültek a német hadifogságtól és legtöbbjük továbbjutott semleges országokba, ahol csat­lakozhatott a szövetségesek oldalán harcoló szabad lengyel erőkhöz. Az átmene­kült civileket különböző táborokban helyezték el a magyar hatóságok és mindent megadtak nekik, amit csak azokban az időkben lehetett. Ebben a munkában sokan önként segítettek a hatóságoknak és szép példáit mutatták az önzetlen ember­barátságnak. A lengyel újságíró ezekről beszél magyar kollégájának és hálával gondol megmentőire.Balatonboglárról lévén szó, az olvasó várná, hogy szó esik valakiről, aki akkor Boglár plébánosa volt és a legtöbbet tett azért, hogy a lengyel menekültek átvészeljék a^háborús éveket. Varga Béla volt ez __az ember és a^legkevesebb lenne, hogy megemlítsék nevét. Lehet, hogy a lengyel újságíró em­lítette is. De magyarországi újságban Varga Béla nevét nem szabad leírni, még négy évtized távlatában végzett tevékenységével kapcsolatosan sem. Varga Béla annakidején számtalan lengyel barátot szerzett a magyarságnak és nagy kockáza­tot vállalva, ember tudott maradni az embertelenségben. Dehát emigrációban él és ez elég ok arra, hogy ma agyonhallgassák a háború alatti érdemeit. A szocialista Magyarország sokféle hiányosságáról hires, de eggyel mindenki ta­lálkozott, aki^otthonjárt. Az elromlott liftek bosszúságával. Most olvassuk, hog^ a néhány hete újjáépített budavári Sikló is^hü a szocialista hagyományokhoz. A budapestiek^csak pár napig élvezhették az új közlekedési eszközt. Legutóbb már ilyen felirás várta azokat, akik jegyet akartak váltani a Siklóra: "Elnézést ké­rünk, a sikió^ műszaki okok miatt nem működik." Máris? De ez még mindig ^jobb.mint amikor egy tízemeletes bérház lakóit várja ilyen felirat: "A lift nem működik."

Next

/
Thumbnails
Contents