Független Magyar Hírszolgálat, 1986. március-1987. február (10. évfolyam, 1-12. szám)

1986-06-15 / 4. szám

Az első hírt, az április 29-ún, kedden közölt szovjet jelentést már idéztük fentebb, Másnap ilyen cím alatt olvashattuk az első részletesebb beszámolót: "A csernobili atomerőmű-szerencsétlenség után hazánk légtereiben nincs változás" s a szövegből megtudhatta a magyar közönség, hogy mi is történt voltaképp Csernobilban. "A szerencsétlenség az atomerőmű négyes számú energiablokkjában történt és a megsérült reaktorból bizonyos mennyiségű rádióaktív anyag szivárgott ki. A hatóságok megtették a legszükségesebb intézkedéseket a szerencsétlenség következményeinek elhárítása érdekében. Az atomerőműhöz tartozó lakótelepről és közelben fekvő három további településről elszállították a lakosságot." Ennyi szól a helyszínen történtekről. Utal a közlemény arra, hogy a Szovjetunióval határos országokban - Lengyelországban, Csehszlovákiában és Romániában - figyelik a légköri rádióaktivitást, de sehol sem mértek olyan növekedést, mely veszélyeztethetné a lakosságot. Magyarországról ezt írja az újság: "Folyamatosan folynak a műszeres légköri vizsgálatok. A mérések nem mutatnak változást."

A következő .jelentést a május else.iei újságokban olvashattuk: "A legfrissebb mérések alapjan a légkör és a környezet rádióaktivitásának növekedése nem számottevő. Az egészségre nem veszélyes.” - A csernobili helyzetről azt adják tudtul a magyarországi lapok, hogy ott folyik a környék megtisztítása az atomszennyeződéstől. "Néhány nyugati ügynökség olyan híreket terjeszt - olvassuk a továbbiakban -, hogy a baleset során emberek ezrei haltak meg.Valójában csak két ember vesztette életét és 197 személyt szállítottak kózházba." Végül leszögezi a közlemény, hogy a sugárzási viszonyok javultak a csernobili körzetben. - Má.jus á.én közölték a magyar újságok, hogy "fokozatosan csökken a sugárzás és mindenütt elmarad az élő szervezetre káros szinttől." Ami viszont figyelmeztető: "A Polgári Védelem Országos Parancsnoksága a legnagyobb biztonságra törekedve azt javasolja a lakosságnak, hogy a frissen szedett nagylevelű zöldségféléket, a salátát, a parajt, a sóskát és minden más hasonló főzeléknövényt csak többszöri lemosás után fogyassza, Csak a tejipar által forgalombahozott tejet fogyassza!"- Mindez arra mutat, hogy az élelmiszerek fertőzöttségévei Magyarországon is számolni kell, de a kormány nem akar pánikot kelteni és igyekszik eljelentékteleniteni a veszélyt. - A szovjet lapok ugyanakkor azzal vádolják a nyugati hírügynökségeket, hogy eltúlozzák a történteket... - A május Ő.-i lapok mindenesetre a következő szövegű tájékoztatással örvendeztették meg az olvasókat:

"Amit a rádióaktív szennyeződésről tudni kell: a Sugárbiológiai Kutató Intézet egyik munkatársának sajtótájékoztatója." A lényeg: hogy az orvostudomány is használ rádióaktív anyagokat s a légkörben mindig van úgynevezett természetes, vagy háttérsugárzás. S egyik sem jelent veszélyt az ember egészségére. A mo,st mért sugárzás aránya nem sokkal múlja fölül ezeket és senkinek sincs félnivalója, stb. stb. Végül a következőket olvashatjuk: "Az Egyesült Államok atomerőműveiben 1979 óta folyamatosan emelkedett a kisebb-nagyobb üzemzavarok és a balesetek száma. Egy vizsgálat szerint tavaly összesen 297^ baleset és meghibásodás történt." - Vigasztalódják a középeurópai polgár azzal, hogy nemcsak a Szovjetunióban fordul elő ilyesmi, hanem Amerikában is. Az igazsághoz tartozik persze, hogy még a nagy port fölvert Three Miles Island-i üzemzavarnál sem állt elő olyan veszélyhelyzet, mint amilyen most Csernobilben kialakult. Rádióaktívitás nem jutott a levegőbe és kitelepíteni sem kellett senkit. - Május 6.: "Tovább csökkent a sugárszint - olvassuk -, de a szakemberek változatlanul ajánlják a tejre és zöldségfélékre vonatkozó elővigyázatossági tanácsok betartását. " - Május 7.: Hosszabb moszkvai tudósítás a szerencsétlenség részleteiről és feltételezett okairól. És az első valódi adat a baleset időpontjáról: "Az atomerőműben történt baleset kivizsgálására hivatott kormánybizottság vezetője, Kovaljov első külügyminiszter-helyettes sajtókonferenciát tartott s ott beszámolt a vizsgálat eddigi eredményeiről. Külön kitért a tokioi csúcsértekezleten elhangzott szemrehányásra, amely szerint a Szovjetunió nem adott időben tájékoztatást. Kovaljov leszögezte, hogy a baleset április 26-án (szombaton) éjszaka egy óra huszonhárom perckor történt, de a helyi szervek nem tudták rögtön fölmérni a veszély súlyosságát. Idő kellett ahhoz, hogy a központból szakemberek érkezzenek a helyszínre és megállapítsák, mi is történt valójában. Amint a körülményeket tisztázták, a kormány jelentette a balesetet." A vizsgálóbizottság beszámolója még két hasábon át folytatódik és arról akarja meggyőzni a közvéleményt, hogy a továbbiakban nem kell tartani hasonló esetektől. Ezt igyekszik aláfesteni az a helyszíni riport is, melyet a PRAVDA május 6-i számából- 5 -