Független Magyar Hírszolgálat, 1985. március-1986. február (9. évfolyam, 1-12. szám)
1985-07-15 / 5. szám
- 7 -'(Még akkor is, ha Rajkot csak ugyanaz a sors érte el, amiben - mint Rákosi belügyminisztere - 6 részesített sok tízezer ártatlan magyar embert.) - A Rajkot halálra ítélő népbíróság összetétele a következő volt: Dr. Jankó Péter tanácselnök, a U’S utáni rémkorszak egyik legvérsebb kezű bírája s akit később ugyanúgy elért a végzete, mint az általa halálra ítélt Rajkot: 1956 őszén a felelősségrevonástól való félelmében öngyilkos lett. Jankó Péter is gátlás nélkül kiszolgálta Rákosit és nem volt az a gazság, amit ne vállalt volna. Ezért sok fontos politikai pert bíztak rá, mert Rákosiék biztosak lehettek benne, hogy utasításaikat szolgaian teljesíti és annyi halálos ítélet kerül ki a keze alól, ahányat csak gazdái kívánnak tőle. - De nézzük tovább a névsort! Népbírák: Czéh József dolgozó paraszt, Konta Gyuláné gyári munkásnő, Simon Lajos bőrmunkás és Barcs Sándor újságíró. Ez az öt ember ítélt Rajkék fölött és ők öten írták alá a halálos ítéleteket. Hogy a három első népbíró csak a káder-statisztika kedvéért ült a bírói pulpituson Jankó Péter mellett, az nyilvánvaló. A tanácselnökön kívül a bíróságból egyedül Barcs Sándor rendelkezett olyan judiciummal és felkészültséggel, hogy látnia, tudnia kellett: az egész vádirat merő hazugság, a vallomásokat a vádlottak betanultam szajkózzák s azokból egyetlen szó se lehet igaz. És Barcs mégis végigasszisztálta az egész népbírósági komédiát, nevét adta az ítélethez, az ő aláírása is ott szerepel a papíron,melynek alapján a hóhér kivégezte Rajkot és társait. - Rajk Lászlót azóta rehabilitálta a párt, A kivégzettek földi maradványai a munkásmozgalmi Pantheonban kaptak díszsírhelyet, Rajkot kommunista mártírrá avatták, akiről intézményeket, utcákat neveznek el és halála évfordulóján minden évben megkoszorúzzák sírját a párt és állam vezetői. Ugyanazok, akik most egy választási listán szerepeltek egyik gyilkosával... Mert ha Rajk - kommunista szempontból,- ártatlan volt és jogtalanul ítélték halálra, akkor bírái gyilkosok voltak. Es ilyen emberekre szavazhatott 1985 június 8-án a magyar nép!... A nyelvromlásról olvashatunk tanulságos cikket a Magyar Nemzetben Benedek István tollából. Csak egyetlen mondatod emelünk ki Ízelítőül: "Nem az a fő baj, hogy a nyelv tele van útszéli kifejezésekkel, zsagonnal és jól-rosszul használt idegen szavakkal: az a baj, hogy kialakult egy műnyelv, kacifántos kifejezésekkel, amelyek leplezik vagy torzítják a mondanivalót; az a baj, hogy hamis a hangsúlyozás, magyartalan a szórend és a szerkezet, a jelzők elszürkülnek, a félig elnyelt szavak alig érthetők; selypegő, dadogó, makogó, hadaró, rossz magyarsággal nyögdécselő előadók tanítják az embereket beszélni - aztán csodálkoznak az eredményen." - Mi nem csodálkozunk. Muveletlenségből nem lehet műveltséget csiholni. A félművelt emberek beszédstílusa volt a múltban,amit a cikk említ s manapság ilyenek ülnek (tisztelet a kevés kivételnek) még^az egyetemi katedrákon is, akiktől mást nem tanulhatnak a diákok, csak félműveltséget. A magyar-amerikai gazdasági tanács Budapesten tartotta soros ülését. Merszei Zoltán, a tanács amerikai tagozatának elnöke és Molnár József, a magyar tagozat elnöke az ülés után sajtótájékoztatót tartottak, melyen résztvett Nicolas Salgó, az Egyesült Államok budapesti nagykövete is. Kolossváry Béla halálhírét közük a hazai lapok. A 78 éves korában Amerikában elhunyt fizikusprofesszorról elismerőleg állapítják meg, hogy kezdettől fogva lelkes támogatója volt az Anyanyelvi Konferenciáknak. Az is szerepel a nekrológban, hogy az elhúnyt "tagja volt a külföldön működő Magyar Cserkész Szövetség vezetőségének". Legalább ebből tudjak otthon, hogy van magyar cserkészet. 75 millió dolláros Világbank-kölcsönmegállapodást írt alá egy magyar küldöttség június 6-án Washingtonban. A küldöttség vezetője Tóth László közlekedési államtitkár volt, akit a Magyar Nemzeti Bank három főtisztviselője kísért. Ezt hitelt a magyar közlekedési program fejlesztésére adta a Világbank. A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság (később Magyar-Szovjet Baráti Társaság) megalakulásának negyvenedik évfordulója alkalmából hosszú cikkek méltatják a hazai sajtóban a nagy eseményt. A Magyar Nemzet az alábbi címmel ünnepli a jubileumot: "A magyar-szovjet barátság és együttműködés népünk alapvető érdeke". Olaf Palme. Svédország miniszterelnöke június 13-án Budapestre érkezett. (MTI) A svéd államférfi három napot töltött Magyarországon és tárgyalt Kádárral is. T T
