Független Magyar Hírszolgálat, 1985. március-1986. február (9. évfolyam, 1-12. szám)

1985-07-15 / 5. szám

-1* -Junius első napjaiban Budapesten üléseztek az Európai Katolikus Püspöki Konferen- v ciák titkárai. A megbeszélésen húsz ország 26 képviselője vitatta meg a püspöki konferenciák együttműködésének időszerű kérdéseit és a lelkipásztori feladatokat. A tanácskozás résztvevői találkoztak Lékai László bíborossal is. Országos Cigánytanács alakult a Hazafias Népfront budapesti központjában, azzal a céllal, hogy javítson a cigánylakosság szociális helyzetén és életkörülményein. A magyarság alacsony születési arányszámával szemben a cigányok szaporodása igen magas (ha nem lenne az, az országos születési statisztika még rosszabb képet mu­tatna és a népesség fogyása a jelenleginél is nagyobb lenne) és ennek következté­ben a cigányság létszáma egyes vidékeken aránytalanul megnőtt. Ez okozza első­sorban, hogy a cigánylakosság problémái egyre inkább közüggyé válnak, amivel a kormányzatnak is foglalkoznia kell. Ebben a munkában számítanak az illetékesek a Cigánytanács segítségére. Magyar-kinai hosszútávú kereskedelmi megállapodást írtak alá Budapesten június 1.-én - jelentette a Magyar Távirati Iroda. A kínai küldöttséget Li Peng minisz­terelnök-helyettes vezette Magyarországra. Mocsári Károly, fiatal magyar zongoraművész ötödik díjat nyert a világ egyik leg­rangosabb zenei versenyén, a június elején Texasban rendezett Van Cliburn zongo­raversenyen - írják a magyarországi újságok. Hungarian Heritage Center néven nyílik majd meg az a kulturális központ, melynek . | alapkövét most rakták le ünnepélyesen a New Jersey állambeli New Brunswick váró- ; sában. Az alapkőletételi ünnepségen - mint a hazai lapok írják - megjelent a Ma­gyar Népköztársaság New York-i főkonzulja, Kocziha Miklós is. A gazdasági reformok szükségességét előbb-utóbb minden kommunista ország kényte­len belátni, ha nem akar csődbe jutni. A reform - mely kivétel nélkül mindenütt a marxi-lenini módszerekkel való szakítást jelenti - különös értékmérővé vált a 1 ■«av; - ’"rtformokat ellenzi - visszahúzó erő s aki helyesli: haladó kommunista. Pár évtizeddel előbb azok voltak a reakciósok, akik óvtak a központilag irányított gazdasági rend hátrányaitól, szemben a "haladók­kal", akik az államosított és centralizált népgazdaság megvalósítását erőszakol­ták tűzzel-vassal. Tíz és tízezreket tettek földönfutókká és zártak börtönbe^az államosítások és a kollektivizálások idején, napjainkban pedig magátólértetődő természetességgel csinálnak vissza mindent a kommunisták és keresik a piaci gaz­­dákodás útjait, mintha ezelőtt harminc évvel semmi sem történt volna. Es fejre­­állitották az eddigi marxista értékrendet is: Jaruzelski tábornok, lengyelorszá­gi diktátor legutóbbi beszéde ékes példa erre. Poznanban szónokolt Jaruzelski és értékelte a gazdasági reform eddigi eredményeit. (Reformnak nevezik Lengyelor­szágban azt a törekvést, mellyel a sztrájkok miatt lerongyolódott gazdaságot próbálják tapraállítani: számos centralizációs rendelkezést megszüntettek, hogy a lazább és az egyéni kezdeményezéseket ösztönző gazdaságvezetéssel érjenek mi­előbb célt. Ami végső fokon a Szolidaritás követeléseinek teljesítését jelenti; még akkor is, ha Jaruzelskiék ezt soha nem fogják beismerni...) Nos Jaruzelski ilyeneket mondott Poznanban: "A reform folytatásához való viszonyulás fejezi ki ma, hogy ki hol áll, mert a politikai harc fő színtere most a gazdaság. A gazda­sági reform törvényszerű!" - hagsúlyozta Jaruzelski, majd hozzátette: a szoca­­lista építés jelenlegi szakaszában a Szovjetunió és más szocialista országok is gazdaságuk dinamizálására törekednek. (Azaz: mindenütt keresik a módot, hol le­het kisajtót találni a szabad gazdálkodási rend elveinek becsempészésére, az ortodox marxista elvek nyilt megsértése nélkül.) Jaruzelski végül azzal fejezte be poznani beszédét, hogy ellenségnek nevezte azokat, akik akadályozni akarják az ország gazdasági fejlődését (tehát a reformot) és kifejtette, hog^ a hazafi­­ság ma abban jut kifejezésre, ki hogyan fogadja a gazdaság észszerusitését.- így akarja Jaruzelski a kényszert erénynek feltüntetni és kifogni a szelet a lengyel ellenzék vitorláiból. Walesáék, a törvényen kívül helyezett Szolidaritás vezetői már évekkel ezelőtt küzdöttek a lengyel gazdaság megreformálásáért. Ül­döztetést, börtönt szenvedtek miatta. Most Jaruzelskiék kénytelenek megvalósíta­ni mindazt, amit követeltek: bolsevista álnoksággal saját érdemükként tüntetik föl e lépést § a hazafiság (!) ismérveként értékelik a reformok támogatását.Ezt nevezik dialektikának.

Next

/
Thumbnails
Contents