Független Magyar Hírszolgálat, 1984. március-1985. február (8. évfolyam, 1-12. szám)
1984-10-15 / 8. szám
helyett évente csak ennek a fele, 6,5 millió köbméter fanövedék terem. Tehát a magyar erdőgazdaság évente 6,5 millió faanyagot veszít! - A magyar népgazdaság faszükséglete évi tízmillió köbméter« kb. négymillió köbméter fát súlyos dollármilliókért kell importálni. A helytelen fakitermelés következtében az új telepítések fokozatosan csökkennek, s erdőgazdaságunk az évtized végére komoly veszélybe sodródhat - írja a cikk szerzője -, melyből 100-150 évig nem fog tudni kivergődni. Néhány év múlva az ország évi faszükségletének 75 százalékát kell majd külföldről beszerezni. - A Rákosi-idők szakszerűtlen rablógazdálkodásának örökségeként a magyar erdőgazdaság még máig sem találta meg a korszerű, helyes utat, melyen megújíthatja önmagát és a jövő így meglehetősen sötétnek tűnik. Betörőbanda garázdálkodására figyelt föl a budapesti rendőrség« áruházakból,műszaki cikkekkel foglalkozó üzletekből vittek el kisebb gépeket, használati tárgyakat. A behatolás módjából és egyéb jelekből a rendőrségi nyomozás arra következtetett, hogy a betöréseket fiatalkorúak követik el. Egyszer aztán sikerült tettenérni a bandát» valamennyien kiskorú gyerekek voltak. Kilenc-, tíz- és a legidősebbek tizenkét éves gyerekek. Korán kezdték... A posta közönségszolgálata közli, hogy az idén összesen 31 ezer 600 új telefonállomást kapcsolnak be a hálózatba. Mindent elkövetnek az igények kielégítésére, ami nem könnyű feladat« jelenleg négyszázezren várnak telefonra szerte az országban és a kábelhálózat bővítésére nincs elég pénz. A TASzSz-iroda legutóbbi aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban újjáélednek a revansista irányzatok és bizonyos militarista körök a két Németország közti határ “ideiglenes" voltát emlegetik. A Grúz Legfelsőbb Bíróság halálraítélt négy repülőgépeltérítőt, akik tavaly novemberben útiránya megváltoztatására kényszerítették az Aeroflot TU-124—es gépét, mely Tbilisziből szállt föl 59 utassal, hogy Leningrádba repüljön. A repülőgépeltérítők el akarták hagyni az országot, de a pilóta és a gép személyzete megakadályozta a tervet. A géprablókat elfogták és - mint a Pravda írja -, most elnyerték méltó büntetésüket. Az erőltetett és valahogy rosszízű “szórványmagyarság" kifejezésből újabb rügy sarjadt egy otthoni rádióriporter ajkán. A Magyar Nemzet glosszájában olvassuk a következőket! “Végétért a háromnapos tanácskozás, melyet Budapesten rendezett a Magyarok Világszövetsége a szórvány magyarságáélyzetérői. De még tartott a konferencia, amikor a rádióban elhangzott egy műsor s annak elején így beszélt a riporter« - Most pedig interjú következik egy szórványmagyarral." - A Magyar Nemzet újságírója - írja - felszisszent ennek hallatán és kabaréba illő szónak minősíti ezt az új kifejezést. Ami egyébként sokmindent elárul a szocializmusban rólunk emigránsokról kialakult képzetekről. Es a rádióriporter intelligenciájáról is. Fekete Gyulát Fortélyos félelem igazgat című történelemkönyvét olvasom, melynek alcíme Magyarorszag 1919-19^-5 között. Egy kötetben összehordva már régen találtam ennyi rágalmat és hazugságot a Horthy-korszakról. Ezekből egyet-egyet időnként - ahogy olvasás közben elémkerülnek -, bemutatok az FMH olvasóinak is.Nem is a legdurvábbakat, melyek a "dicsőséges“ 19-es Tanácsköztársaság bukása utáni ellenforradalmi rendszert véres és minden ellevéleményt könyörtelenül elfojtó diktatúrának tüntetik föl, hanem az ostoba elszólásokat. Ilyen például az,amikor Fekete Gyula író a különítményesek - Prónay Pál és Héjjas Iván - megtorló akcióival kapcsolatosan a következő mondatot írja le könyvében« "A baloldali és a polgári sajtó éles hangon tette szóvá a kegyetlenkedéseket." Fekete Gyula,aki nemcsak a proletárdiktatúrának, de a utáni rendszernek is meggyőződéses híve, nem győzi, gyalázni a Horthy-korszak elnyomó politikáját, rendőri terrorját. És íme azt írja« a sajtó egy része éles hangon protestált a kegyetlenkedések miatt. Amiből kiderül, hogy már a Horthy-korszak legelső éveiben léteztek ellenzéki újságok Magyarországon. Tehát sajtószabadság volt és meg is lehetett írni az igazságot. Vajon a proletárdiktatúra idején, vagy 19^5 után bírálhatta-e egy újságíró a kegyetlenkedéseket? Büntetlenül aligha. De már azért sem, mert nem volt hol. Hisz’ sem 19-ben, sem á5 után nem létezett Magyarországon ellenzéki sajtó. Nem létezhetett. Mert betiltották. Horthy alatt volt. Melyik hát a terror?...
