Független Magyar Hírszolgálat, 1984. március-1985. február (8. évfolyam, 1-12. szám)
1984-10-15 / 8. szám
F M VIII. évfolyam 8. szám - 1984. október 13« H Független Magyar Hírszolgálat Megjelenik minden hó 15-én Szerkeszti: Stirling György 7245 Parkwood Ct., Falls Church, Virginia 22042 Magyarországi sajtószemle tr .szeptember 1-tol 30-ík "Ezerkilencszázötvenhét őszén Szabó Miklós emigráns politikus hazatért Nyugatról. A nyugati sajtó, az Amerika Hangja és a Szabad Európa Rádió heteken át hideglelősen irt és beszélt Szabó Miklós hirtelen és titokzatos eltűnéséről. Akkor még idehaza is kevesen tudták, hogy a Magyar Népköztársaság egyik legsikeresebb hírszerzőjének kinti szolgálata fejeződött be. A Csendes háború című könyv a közelmúltban ország-világ előtt ismertté vált hírszerző nagyon fordulatosán megírt emlékirata. A könyv írója életének 1942-1957 közötti szakaszát mutatja be, tehát a magyar ellenállási mozgalomban kifejtett tevékenységét, majd az állambiztonsági szerveknek végzett munkáját. Ennek során az olvasó előtt felvonulnak a kor pozitív és negatív személyeit hírszerzők és elhárítok izgalmas összecsapásainak lehet tanúja, s mindez szinte krimiszerű cselekményességgel megírva. Ritka eset, hogy a hírszerző a nagyközönség elé lép. Szabó Miklósnak is több mint húsz évig kellett várnia arra, hogy igazi arcát megmutathassa.“^ Ezeket a döcögős magyarsággal fogalmazott, de sokatsejtető és a kíváncsiság fölkeltését szolgáló sorokat egy néhány hete Budapesten megjelent kötet hátlapján olvashatjuk, mint a kiadó ajánlását. A könyv címe« CSENDES HÁBORÚ, nyomtatták a Zrinyi Katonai Kiadónál. írója Szabó Miklós "emigráns politikus és hírszerző". Dehát ki is valójában ez a Szabó Miklós? Melyik az igazi arca? Amit ebben a gyalázatos könyvben megmutat, amit a börtönben mutatott rabtársai felé, amivel nyugati “vendégszereplése" során félrevezette, becsapta a magyar emigrációt, vagy az,amiben az emlékezetes budapesti sajtókonferencia résztvevői gyönyörködhettek, amikor a "kiábrándult emigráns politikus" hazatérte után 1957-ben megbánva tévelygéseit "leleplezte" a nyugaton szervezkedő fasiszták titkait? Egyáltalán« van-e saját arca ennek a hétpróbás sviháknak, vagy mindig csak a hazugság álarcában jár és szerepet játszik? Ahhoz, hogy e kérdésekre megpróbáljunk választ keresni s egyben kirajzolódjék előttünk a Csendes háború történetének váza is, érdemes végigtekinteni Szabó Miklós életének főbb állomásain. Megéri a fáradságot, mert nemcsak egy jellemtelenség tekintetében messze kimagasló ember gondolkodásmódját ismerhetjük meg, de betekintést kaphatunk a kommunista hírszerzés munkájába is. Legfőképen pedig a nyugati magyar emigrációról otthon alkotott vélemény felől tájékozódhatunk Szabó Miklós könyvéből. Talán elöljáróban néhány fejezetcím a kötetből« A háború utolsó órái, A kisgazdapártban, Névváltoztatás, Börtön és kiábrándulás, Sorsdöntő ajánlat, Hírszerzők között, Nyugatra telepítenek, A beépülés taktikája, A külső ellenforradalom, Az emigráció megosztása, Kis és nagy sakálok, Emigráns kormány szerveződik, A hazatérés nemzetközi visszhangja. Ezek az alcímek jelzik Szabó Miklós életének sorsfordulóit. A háború után - némi ellenállási mozgalmi múlttal a háta mögött - politikai ambícióktól fűtve kezd ügyködni a kisgazdapártban. Ekkor 23 éves. A pártban villámgyorsan ível fölfelé a karrierje - Tildy, Nagy Ferenc és a többi vezető politikus egyenrangú partnerként tárgyal vele - és 45« őszi választások előtt rábízzák a fegyveres párthadsereg (!) megszervezését. Parancsnoki képességeinek köszönhető, hogy sikerül visszaverni egy kommunista tömegtámadást a pártközpont ellen, de ezzel magáravonja Péter Gábor haragját. (Akivel egyébként - mint később kiderül - szintén tegező viszonyban van, mint a korszak minden prominens közszereplőjével.) Az AVH hajszát indít ellene s a párt vezetői - attól való félelmükben, hogy letartóztatása esetén elárulja a pártközpontban lévő fegyverek titkát - azt ta-
