Független Magyar Hírszolgálat, 1984. március-1985. február (8. évfolyam, 1-12. szám)
1984-09-15 / 7. szám
- 9 -tak a kommunizmusról. Es nem élték át az első kommün borzalmait, mint ahogy átélte azt a magyar nép. De 45 óta sokat fordult a világ s azóta keserű leckék árán megtanulhatta Nyugat, hogy a Szovjetunióval nem lehet egyezkedni. És megismerhette - főleg éppen a magyar 56 tapasztalataiból - a kommunizmus igazi arcát. Örvendetes, hogy hazai körökben is vita indult arról* indokolt-e az "utolsó csatlós" jelző és a rendszer történészei is igyekeznek kigyomlálni a bűntudatkomplexuraot a társadalom tudatából. (Külön szót érdemel, hogy mennyire fonákul hangzik a "csatlós" vád egy olyan rendszer képviselőinek szájából, mely rendszer sokkal szolgaibban, sokkal alázatosabban kiszolgálja gazdáit, az oroszokat,mint valaha tette azt bármelyik magyar kormány a németekkel 1941. és 1945» között,a háború éveiben.) - Sajnálatos viszont, hogy ezzel szemben éppen az emigrációban akadnak volt hivatásos magyar tisztek, akik azokról az időkről csak elítélően, csak gyalázkodva tudnak nyilatkozni, megtagadva hajdani bajtársaik közül azokat, akik az utolsó pillanatig harcoltak. Negyven esztendővel ezelőtt, 1944. szeptember 4.-én érte el a Déli-Kárpátok gerincét a Vörös Hadsereg és a hágókon keresztül ezen a napon törtek be Erdélybe a szovjet hordák. Négy évtized múlt el fölöttünk azóta, hogy az első orosz katona a történelmi “Magyarország földjére lépett s ezzel kezdetét vette hazánk újabbkori történetének legsötétebb korszaka. S a harc elől meg nem hátráló nősök emlékének tartozunk most az évfordulókor annyival, hogy beszéljünk helytállásukról és fölelevenítsük tetteiket, hogy elismerjük és elismertessük* az "utolsó csatlósként" büntetett magyarság - mint oly sokszor ezeréves történelme során - ezúttal is a nyugati civilizáció védelmében hullatta vérét. S talán már nincs messze a nap, amikor a szabad világ is értékelni fogja ezt az áldozatot. x A SZABADFÖLDI MAGYARSÁG ELETKBOLi A újságok nem Írtak róla, de megbízható hazai forrásból érkezett a következő hír* amikor a Los Angeles-i olimpia előtt néhány héttel - szovjet példára - a Magyar Olimpiai Bizottság is bejelentette, hogy bojkottálja a világversenyeket, a tatai edzőtáborban (ahol a magyar olimpiai csapat/tagjai készültek a nagy^erőpróbára) hatalmas bortány tort ki. a versenyzők felháborodva fogadták a döntést és a "nehéz fiúk" - a súlyemelők, birkózók és ökölvívók - elkeseredésükben összetörték a tornatermek és az edzésre szolgáld helyiségek berendezését. A tiltakozásnak ez a kézzelfogható módja nyilván meglepte a vezetőket és bizonyára nem maradt el a megtorlás sem - de erről nincsenek értesüléseink. A magyar emigráció két közismert és értékes tagjának betegségéről kaptunk hírt* Hajdu-Németh Lajos bátyánk, volt kisgazdapárti országgyűlési képviselő, minden jó magyar ügy önzetlen támogatója New Brunswick-ban kórházba került. A betegnek szívből kívánunk mielőbbi felépülést! És még sok-sok boldog évet! Rozanich István, a Caracasban 29 éve (!) megjelenő Caribi Újság főszerkesztője lapja legutóbbi számában bejelentette, hogy betegsége miatt visszavonul a szerkesztéstől és az Egyesült államokba, Dallasba költözik. Rozanich Pista barátunk kiválása az első vonalból nagy veszteség az emigrációnak, különösen a szabadföldi magyar sajtónak.^ Reméljük, hamarosan visszanyeri egészségét és újra olvashatjuk majd kitűnő írásait! Gyógyulást! A CARIBI UJSaG következő számainak gondozását a Mindszenty Alapítvány vállalta. Postacím* Mr. Tibor Szotyori, Apartado 61.467. Caracas, 1060-A, Venezuela. Az Amerikai Magyarok Országos Szövetsége (AMOSz) nevében Pásztor László intézőbizottsági elnök bedavánnyal fordult az amerikai szenátus pénzügyi bizottságához a Magyarországnak és Romániának nyújtandó legnagyobb vámkedvezmény (MFN - Most Favored Nations - status) meghosszabbításával kapcsolatosan. "A Fecske utca és Park Avenue sarkán" címmel megjelent Var^a László uj könyve. A könyv a két háború közötti és utáni politikai, társadalmi, emberi jelenségekről szól. ára keménykötésben, postaköltséggel együtt 12,50 USA dollár. A több mint 200 oldalas kötet megrendelhető a csekk egyidejű beküldésével a szerzőnél (Dr.L.Varga, 141 East 33rd Street, Apt. 15/2. New York, N.Y. 10016).valamint a Püski és más könyvkereskedésekben is. Sidnevben megjelent a The Transylvanian Quarterly ausztráliai kiadásának II.száma.
