Független Magyar Hírszolgálat, 1984. március-1985. február (8. évfolyam, 1-12. szám)
1984-08-15 / 6. szám
- 5 -"A magyarországi egyházak I9áá-benucímmel terjedelmes cikket olvashatunk a Magyar Nemzetben. A cikkíró általánosságban elmarasztalja valamennyi keresztény egyház vezetőit - beleértve természetesen a katolikus egyházat is -, mert 19ááben nem foglaltak egyértelműen állást három sorskérdésben» a háború, a zsidóüldözés és az antifasiszta ellenállás tekintetében. A háborút - olvassuk - nemcsak hallgatólagosan helyeselte a katolikus egyház, hanem fenntartás nélkül támogatta. "Serédi hercegprímás az 19^1 őszi püspökkari konferencián - olvassuk a cikkben -aa szovjetellenes agresszióban való magyar részvételt egyenest 'honvédeink dicső küzdelmének’ minősítette, és ebben nem maradtak el tőle a protes- _ táns egyházfők sem. Ez a magatartás a rendszerrel való azonosulásból és a tradicionális antikommunizmusból következett..." A későbbiekben elismeri a cikk, hogy a zsidók elhurcolása ellen többízben tiltakoztak az egyházak vezetői és külön kiemeli Ravasz László, Révész Imre, valamint Raffay Sándor református, ill. evangélikus püspökök tevékenységét. A katolikus püspökök közül nagy elismeréssel ír a cikk báró Apor Vilmos győri püspök munkásságáról, de azt már elfelejti megjegyezni a cikkíró, hogy a főpapot I9á5-ben szovjet katonák lőtték agyon, amikor a püspöki palota pincéjében menedéket talált nőket védelmezte a barbár horda elől. - Talán mégis volt némi alapja annak a "tradicionális antikommunizmusnak", amivel a keresztény egyházak támogatták a szovjetellenes háborút... A Szovjetunió Kommunista Párt.ia Központi Bizottsága határozatot hozott, melynek értelmében a jövőben fokozottabban fogja ellenőrizni a szovjet ifjúsági szervezet, a Komszomol munkáját. A határozatból kiderül, hogy érre azért van szükség, mert "a két világrendszer szembenállása megköveteli a szocialista nevelőmunka javítását." A határozat kifogásolja az ideológiai képzés lemaradását, majd így folytatódik: "A főbb hiányosságok közé tartozik, hogy az ifjúság egyes csoportjai passzívak, individualisták, fegyelmezetlenek a munkában és a társadalmi életben. A Komszomol helyi apparátusai nem tudnak idejében reagálni a fiatalok körében jelentkező szokásokra és nem tudnak azoknak megfelelő irányt adni." Vé^ül hangsúlyozza a határozat, hogy "nem szabad megengedni, hogy az ifjúság körében amatőregyüttesek leple alatt az apolitikusság, az erkölcstelenség és a nyugati divat majmolása üsse fel a fejét." - A jelek arra mutatnak - amiről már eleget olvastunk amerikai magazinokban is -, hogy a szovjet fiatalok már nemcsak a farmernadrágért, hanem a nyugati életformáért is lelkesednek, azaz "felütötte fejét" a nyugati divat majmolása zenében, táncban, öltözködésben. Ezellen^pedig nehéz lesz küzdenie a Komszomolnak, mely mindezzel nem képes mást szembeállítani, mint Marxot, Lenint és a szocializmus építését. Végkimerülésig. Magyar-amerikai külügyi megbeszélések voltak július 5-ó-án Washingtonban. Nagy János külügyi államtitkár (a miniszterhelyettesi rangot eltörölték otthon s ismét visszaállították az államtitkár címet S.Gy.) a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről folytatott megbeszéléseket Kenneth Damme 1, az Egyesült államok külügyminiszterének első helyettesével, Richard Burt külügyi államtitkárral és magával George Shultz külügyminiszterrel is. Nicolas Salgo - Sajgó Miklós - az Egyesült államok budapesti nagykövete július 11-én jelentéstételre Washingtonba érkezett. A Washington Post július 13-i számában hosszú cikk emlékezik meg egy Párizsáén elhunyt fotóművészről, aki "Brassai" művésznéven szerepelt és lett világhírű. Az életrajzi adatokból kiderül, hogy művész családi neve Halász Gyula volt és Erdélyben, Brassón született» "Born Gyula Halász in Brasov, Transylvania, in 1899" olvashatjuk a Postban. Természetesen "Brasov"-nak írva Brassót (ami akkor még tényleg Brassó volt...), egyetlen utalás nélkül arra, hogy ezek szerint Halász Gyula magyar születéséhez kétség sem fér» A művésznév képzése is arra utal,hogy Halász Gyula magyarul gondolkozott: a Post is megmagyarázza olvasóinak, hogy a "Brassai" név azt jelenti«"from Brasov"!? A nemzetközi köztudatban - a román propaganda hatására - Brasov neve él és az meg sem fordul egy amerikai újságíró fejében, hogyan lett abból "Brassai". Hiszen olyan furcsák ezek az exotikus középeurópai nyelvek... Egyébként két másik magyar neve is szerepel a cikkben, a még ma is élő 90 éves André Kertész fotóművészé (aki mestere volt Brassainak) és egy "John Szarkowski" múzeumigazgatóé. (Ez utóbbiról még nem hallottunk, de félig magyar, félig lengyel hangzású neve alapján könnyen vélhetjük honfitársunknak..........)
