Független Magyar Hírszolgálat, 1984. március-1985. február (8. évfolyam, 1-12. szám)
1984-03-15 / 1. szám
Bartók-szobrot avattak New Yorkban - jelentette a Magyar Nemzet. A nagy magyar zeneszerző képmását a Lincoln Centerben helyezték el, a Juilliard zeneművészeti főiskola épületében. A szobor Lenedek György alkotása. A gondolat Sándor uyörgy tol, a zeneiskola magyarszáramzású tanárától, a világhírű zongoraművésztől indult ki. A felavatási ünnepségen Kocziha József New York-i magyar főkonzul mon dott beszédet. Az ünneplő közönség soraiban ott volt ifjabb Bartók Béla is.- Ha jót akar mulatni, figyelje a cégtáblákat! - mondja a Magyar Nemzetben közölt glossza írója e^y külföldi barátjának (aki egyébként orosz...), amikor városnéző sétára invitálja Budapesten. - Elhihető-e, hogy Magyarországon vagyunk?- kérdi később a vendégtől, miközben mutogatja neki a felírásokati "Snack Bar, City Kioszk, City Grill, Brodway drink (ilyen helyesírással-*...), Remy Martin, International Grill, Hamburger, 3-modell, Lady D., Intim Butique, Glady's, Old Sports, Pinocchio Sandvich, Flora Art, stb. Mintha kicsit sznobok lennénk,úgye?- kérdi az újságíró a vendégtől, aki furcsán néz arfelírásokra. (Bizonyára azt is nehezményezi, hogy csupa angol és nyugati nyelvű felírást lát, oroszt egyet se...) - Nos mindig is voltak a fővárosban idegennyelvű cégtáblák, hogy becsalogassák a vendeget, vonzzák a vevőket. De olyan tömegben, mint manapság, még soha azelőtt nem lehetett látni "nyugati" felírásokat Budapesten. Ami sokmindent elárul. Mutatja a vonzódást minden iránt, ami nyugatra emlékeztet és mutatja azt is, mennyire túltelített mar szegény magyar nyelvünk idegen szavakkal, kifejezésekkel. Dehát még mindig inkább angol cégtáblák legyenek a bupesti boltok és vendéglők fölött, mint orosz felírások... Kovács József, a Román Kommunista kárt KB tagja, a román Államtanács alelnöke február 7-én Bukarestben elhunyt. (MTI) A Richter Gedeon Vegyészeti Gyárról és a Vörösmarty-téri Gerbeaud-ról már írtunk a közelmúltban. Mindkettőről azért, mert a két régi, márkás elnevezés ismét visszakerül a Kőbányai Gyógyszergyár, illetve a Vörösmarty Cukrász-da bejárata fölé. Az államosításkor kihajították sajátjukból a régi tulajdonosokat és a nevet is megváltoztatták, hogy semmi se emlékeztessen a kizsákmányoló kapitalistákra. Aztán pár évtized alatt a kommunisták is észrevették, hogy a biznisz jobban me^y, ha a régi névvel hirdetik az árút, kínálják a süteményeket. Erre feledve múltat és elveket, lelkiismeretfurdalás nélkül elővették a tőkés cégért és használják - természetesen kalóz-módra, engedély nélkül. - Mindez egy pársoros hírecskéről jutott újra eszünkbe, amit az Esti Hírlapban olvastunk: "Alapításának 88. esztendejében új (í?) nevet vesz fel az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Gyár - így szól a hír, majd így folytatódik» Január 1-től az öt kontinensen ismert Tungsram Rt. márkaelnevezést használja a vállalat. A Tungsram védjegy mindig is jelképes jelentőségű volt a vállalat történetében: 1903“ ban jegyezték be két kitűnő mérnök, Juszt Sándor és Hanaman Ferenc találmányát, a wolframszálas izzólámpát, a gyár legismertebb gyártmányát. A wolfram-érc angol neve tungsten, e két sző összevonásából jött létre a Tungsram név." - A ravaszul fogalmazott hírecske csak mint védjegyről tesz említést a Tungsram szóról, de egyáltalán nem utal arra, hogy 19á5-ig az egész újpesti gyár ezt a nevet viselte é§ ezen a néven szerzett világszerte megbecsülést a magyar elektromosiparnak. "Uj" név: írja a hír és az ötvenes évek után fölnőtt generációk el is hiszik ezt a hazugságot. Ami csak egy a számtalan közül, amit naponta el kell hinniök, amivel "etetik" az országot a kommunisták. "Elhunyt Jurij Vlagyimirovics Andropov" - olvassuk a nagybetűs gyászhírt a február 11-i hazai lapok első oldalán. "Súlyos veszíteség érte a szovjet népet, a szocialista országok közösségét és a világ békeszerető népeit..." - ezekkel a szavakkal kezdődik a hivatalos nekrológ, mely felsorolja a Leninhez megtért volt KGB-főnök pártfőtitkar érdemeit. A magyarországi lapok természetesen teljes egészében közük a szovjet Legfelső Tanács hosszú gyászjelentését. Olvashatjuk a magyar vezetők - Losonczi, Kádár és Lázár -^részvéttáviratát, a temetés előkészületeiről szóló közleményt és az orvosi zárójelentést. Ez utóbbiból megtudjuk - amit eddig gondosan titkoltak a Szovjetunióban -, hogy Andropovnak több olyan baja is volt, melyek közül egy is elég lett volna ahhoz, hogy végezzen vele. "Krónikus vesegyulladásban, vesezsugorban, magas vérnyomásban és cukorbajban szenvedett - olvassuk a Kreml orvosainak jelentését, melyből még az- 6
