Független Magyar Hírszolgálat, 1984. március-1985. február (8. évfolyam, 1-12. szám)

1984-07-15 / 5. szám

A csehszlovák külügyminisztérium tiltakozását közük a budapesti lapok. A til­takozást a Münchenben megrendezett szudétanémet napok miatt adták ki Prágában, revansista akciónak bélyegezve a szudétanémetek találkozóját. Simon »Viesenthal, a bécsi Zsidó Dokumentációs Központ vezetője nemrégiben sajtó­­értekezletet tartott New York-ban, ahol kijelentette, hogy Josef Menge le náci hóhér, aki százezrek haláláért felelős, változatlanul Paraguayban rejtőzködik. Wiesenthal elmondta, hogy Mengelét többen felismerték, amikor pár hónappal ez­előtt az uruguayi határ közelében járt és ott egy paraguayi ismerőse szállodá­jában szállt meg. Az erről szóló hír emlékeztet arra, hogy Mengelét 1945-ben há­borús bűnössé nyilvánították, de mindmáig szabadon, büntetlenül és különböző ál­neveken él. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában (KGST) résztvevő országok vezetői jú­nius közepén Moszkvában ültek össze, hogy megtárgyalják a közös tennivalókat. A Magyar Népköztársaságot Kádár képviselte Moszkvában, és ottlétekor külön fo­gadta őt Csernyenko. A két kommunista vezető bensőséges eszmecserét folytatott egymással, mely után Csernyenko megállapította, hogy töretlenül fejlődnek a ma­gyar-szovjet kapcsolatok. Azt is örömmel vette tudomásul, hogy mindketten azo­nosan ítélik meg a jelenlegi nemzetközi helyzetet. (Ezen aligha van csodálkozni­való» Kádárnak nem szokott önálló véleménye lenni. Mindig azt szajkózza, amit a moszkvai főnökség kíván tőle.) Belgrádi .jelentés szerint ülést tartott a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Köz­ponti Bizottsága. A beszámolókat kritikus és önkritikus vita követte, melyből kiviláglott, hogy a párt egysége az utóbbi időkben megingott, a pártszervezetek­ben eszmei és politikai széthúzás tapasztalható, gyakran komoly nézeteltérések merülnek fel. Mindez veszélyezteti a párt társadalmi vezető szerepét. (MTI) A magyar-amerikai gazdasági tanács június közepén Minneapolisban tartotta tize­dik ülését. Az amerikai küldöttséget Merszei Zoltán, az Occidental Petroleum alelnöke vezette. A Magyar írók Szövetsége kibővített elnökségi ülést tartott Budapesten, melyen résztvett (mint vendég) Aczél György, az MSzMP KB titkára is. Tornádó pusztított a Szovjetunió európai részén, Gorkij város közelében. A 200 méteres sebesseggel száguldó vihar sokszáz ház tetejét leszaggatta, villany­­oszlopokat döntött ki. "Néhol tűzifára való sem maradt az erdőből - olvassuk az MTI Moszkvából keltezett jelentését -, sőt arra is volt példa, hogy földszintes kőházak összedőltek, illetve a szél faházakat ragadott a magasba, gépkocsikat borított föl. Ivanovóban az orkán a város szélén egy 130 méter széles és 500 méter hosszú területet teljesen simára gyalult." De most jön még csak a java! Egy szemtanú szavait idézve a következőket írja a moszkvai tudósító» /'Valaki kerti munkáját befejezve kis faházában üldögélt, amikor egyszercsak úgy érezte, emelkedik vele a ház. Az ablakon kinézve latta.hogy már az almafák koronájának magasságában van. Az illető kiugrott, a ház elrepült a feje felől." Szószerint idéztük a vihar pusztításairól szóló hírekei;, melyekből különösen a röpülő ház­ból kiugró ivanovói polgár esete tetszett. Es elképzeltük,amint a mázsás faház tovasuhan a szél szárnyán, a 80-90 kilós szovjet honpolgár pedig kilép az ajtón - az almafák koronájának magasságában - és nyílegyenes szabadeséssel sértetle­nül leér az anyaföldre... Hogy ezek a szovjet emberek mire képesek! A tornádó, mely tetőket, autókat, erdőket emel a levegőbe és tarol le, velük nem bír: a fa­házat elviszi, de az embert nem. Mindez valószinüleg a párt eszmei nevelésének köszönhető, A marxi-lenini tanokkal megtömött fejű szovjet polgár nem ijed meg egy kis tornádótól, hanem ugrik. Es földetér. Hogy ez a bizonyos ivanovói pol­gár a talpára esett-e az almafák magasságából, vagy netán a fejére, az nem de­rül ki a moszkvai hírből. Egy azonban biztos» aki ezt a sületlenséget fogalmaz­ta,azt egyszer már fejreejtették. Különben nem próbálna ilyen képtelen mesét elhitetni az olvasókkal. Az országgyűlés június 20-21-én ülést tartott, melyen az I983. évi költségvetés végrehajtásáról tágyaltak a honatyák. A másik napirendi pont az 1974. évi kül­kereskedelmi törvényről szóló miniszteri beszámoló volt. Hetényi István pénzügy­­miniszter és Veress Péter külkereskedelmi miniszter expozéit vita követte.- 8 -

Next

/
Thumbnails
Contents