Független Magyar Hírszolgálat, 1984. március-1985. február (8. évfolyam, 1-12. szám)

1984-07-15 / 5. szám

U.i árúházat nyitottak meg Budapesten, a Skála-Metrót. Az első napról szóló be­számolóban olvastuk« "A fiatalok öröme, a tini shop olyan zsúfolt, hogy a köze­lébe is alig lehet férni." Örvendetesen szépül-bővül a magyar nyelv: tizenévesek boltja helyett "tini shop". Mar a vásárlás is kiment a divatból, csak a shoppin­­golás járja jobb hazai szocialista körökben. Lassan mar az a keveréknyelv vá­lik általánossá otthon is, amit a régiamerikás magyarok beszélnek egyik-másik amerikai nagyvárosban: nem magyar, de nem is angol. Mert magyarul már elfelej­tettek, angolul meg soha nem tanultak meg. Ilyenek az otthoni sznobok és egyes újságírók is« magyarul nem tudnak, angolul még kevésbé. Népi ellenőrök jártak a Rézmuflon nevű budai kisvendéglőben és mintát vettek a borból, amit a tulaj kimért a vendégeknek. A vizsgálat során kiderült, hogy a bor nem bor, hanem durva hamisítvány. Egy mondat a vizsgálati jegyzőkönyvből: "Vizezett, cukrozott szeszes folyadék, savtartalma nem éri el a szabvány előírt értékét: bornak nem tekinthető." A maszek vendéglősök gyorsan akarnak meggazda­godni, hiszen senki sem tudja, meddig tart az engedékenység időszaka és a rend­szer mikor vet véget a szabad üzletelésnek. A bor vizezése egyidős a szakmával, de abban is illik mértéket tartani. A mai kocsmárosokat nem zavarja, hogy le­járatják a vendéglátóipar becsületét és rontják a magyar bor jóhírét. Szemér­metlenül csalnak. Úgy ahogy másoktól, a "nagyoktól" látják. Ülést tartott az országgyűlés kereskedelmi bizottsága és megállapította: "Az el­­múlt években jónéhány tartós fogyasztási cikk átmenetileg vagy tartósan^hiány­zott az üzletekből. Különösen bútoroknál, híradástechnikai cikkeknél, háztartá­si gépeknél, építőanyagoknál gyakori, hogy a szükségesnél kisebb mennyiségben be' beérkező árúk nem kerülnek az üzletbe, hanem közvetlenül a. ^raktárból értékesí­tik azokat, csúszópénz ellenében." Az árúhiány, a rossz árúelosztás kitermeli a korrupciót, a baksisrendszert. Ezt a problémát máig sem volt képes megoldani a szocializmus. Micsoda gazdasági rend az, amely négy évtized alatt sem tudott folyamatos árúellátást biztosítani az állampolgárainak?... Armand Hammer, az Occidental -Petroleum igazgatótanácsának elnöke Marjai József miniszterelnökhelyettes meghívására Budapestre érkezett - olvassuk a június l.-i hazai lapokban. A Lenin barátságára büszke vörös kapitalistát Kádár János is fogadta és - mint a találkozóról kiadott közleményben olvassuk - "szívélyes lég­körű eszmecserét folytatott vendégével a nemzetközi helyzetről és a magyar­amerikai kapcsolatok időszerű kérdéseiről." Nem tudjuk, a kommunistákkal gátlás­talanul üzletelő Hammer milyen minőségben és mennyire illetékes a két ország közti kapcsolatokról a magyar pártvezetővel tanácskozni, csak azt kérezzük: is­meri-e Hammer hajdani barátjának,^ Leninnek a hasznos idiótákra vonatkozó megha­tározását? Es elgondolkozott-e már azon, hogy annak minden szava ráillik? A LEMP (Lengyel Egyesült Munkáspárt) június 2.-án vezetőségi ülést tartott^Lodz varosában. Az ülésről kiadott jelentés nem fest rózsás képet a lengyelországi kibontakozásról. Fokozni kell a munkások politikai és termelési aktivitását - olvassuk a jelentésben s a kormány részéről mindkét igény indokolt. Az új szak­­szervezetek jelenleg mintegy négy és félmillió^ tagot számlálnak, ami azt jelen­ti, hogy a munkásoknak jóval több mint fele távoltartja magát a közösségi mun­kától és bojkottálja a Szolidaritás feloszlatása után létrehozott új szakszer­vezeteket. A termeléssel is bajok vannak: "A gazdasági előrehaladás üteme el­marad a kívánatostól. Nem sikerült megfékezni az inflációt és megszüntetni szá­mos területen az árúhiányt, de nem javult kellő mértékben a gazdasági hatékony­ság, a munkafegyelem, a termékek minősége sem. Továbbra is igen alacsony, 60 százalékos a munkaidő kihasználtsága." Ezek a mondatok a Központi Bizottság je­lentéséből valók s ami az utolsóból kiderül, egyenesen megdöbbentő: a munkaidő 60 százalékos kihasználtsága azt jelenti, hogy a munkások munkaidejüknek csak­nem felét nem termeléssel töltik, hanem - nyilván szándékosan és szabotálási céllal - "ellógják". Ha a JaruzeIski-kormány máig csak ennyi eredményt tudott elérni és igy nyerte meg magának a munkásságot, nem nagy jövőt jósolhatunk neki. Ha az orosz szuronyok nem állnának mögötte, úgy összeomlana az egész rendszer, mint a kártyavár. Jaruzelskiék esete gól mutatja a diktatúrák fölényét az in­gatag demokráciákkal szemben: azokban ugye elképzelhetetlen lenne, hogy egy kor­mány, amit senki sem támogat, évekig uralmon maradjon. A diktatúrában lehetséges- 5 -

Next

/
Thumbnails
Contents