Független Magyar Hírszolgálat, 1984. március-1985. február (8. évfolyam, 1-12. szám)

1984-07-15 / 5. szám

U.i árúházat nyitottak meg Budapesten, a Skála-Metrót. Az első napról szóló beszámolóban olvastuk« "A fiatalok öröme, a tini shop olyan zsúfolt, hogy a közelébe is alig lehet férni." Örvendetesen szépül-bővül a magyar nyelv: tizenévesek boltja helyett "tini shop". Mar a vásárlás is kiment a divatból, csak a shoppingolás járja jobb hazai szocialista körökben. Lassan mar az a keveréknyelv válik általánossá otthon is, amit a régiamerikás magyarok beszélnek egyik-másik amerikai nagyvárosban: nem magyar, de nem is angol. Mert magyarul már elfelejtettek, angolul meg soha nem tanultak meg. Ilyenek az otthoni sznobok és egyes újságírók is« magyarul nem tudnak, angolul még kevésbé.

Népi ellenőrök jártak a Rézmuflon nevű budai kisvendéglőben és mintát vettek a borból, amit a tulaj kimért a vendégeknek. A vizsgálat során kiderült, hogy a bor nem bor, hanem durva hamisítvány. Egy mondat a vizsgálati jegyzőkönyvből: "Vizezett, cukrozott szeszes folyadék, savtartalma nem éri el a szabvány előírt értékét: bornak nem tekinthető." A maszek vendéglősök gyorsan akarnak meggazdagodni, hiszen senki sem tudja, meddig tart az engedékenység időszaka és a rendszer mikor vet véget a szabad üzletelésnek. A bor vizezése egyidős a szakmával, de abban is illik mértéket tartani. A mai kocsmárosokat nem zavarja, hogy lejáratják a vendéglátóipar becsületét és rontják a magyar bor jóhírét. Szemérmetlenül csalnak. Úgy ahogy másoktól, a "nagyoktól" látják.

Ülést tartott az országgyűlés kereskedelmi bizottsága és megállapította: "Az elmúlt években jónéhány tartós fogyasztási cikk átmenetileg vagy tartósan^hiányzott az üzletekből. Különösen bútoroknál, híradástechnikai cikkeknél, háztartási gépeknél, építőanyagoknál gyakori, hogy a szükségesnél kisebb mennyiségben be' beérkező árúk nem kerülnek az üzletbe, hanem közvetlenül a. ^raktárból értékesítik azokat, csúszópénz ellenében." Az árúhiány, a rossz árúelosztás kitermeli a korrupciót, a baksisrendszert. Ezt a problémát máig sem volt képes megoldani a szocializmus. Micsoda gazdasági rend az, amely négy évtized alatt sem tudott folyamatos árúellátást biztosítani az állampolgárainak?...

Armand Hammer, az Occidental -Petroleum igazgatótanácsának elnöke Marjai József miniszterelnökhelyettes meghívására Budapestre érkezett - olvassuk a június l.-i hazai lapokban. A Lenin barátságára büszke vörös kapitalistát Kádár János is fogadta és - mint a találkozóról kiadott közleményben olvassuk - "szívélyes légkörű eszmecserét folytatott vendégével a nemzetközi helyzetről és a magyaramerikai kapcsolatok időszerű kérdéseiről." Nem tudjuk, a kommunistákkal gátlástalanul üzletelő Hammer milyen minőségben és mennyire illetékes a két ország közti kapcsolatokról a magyar pártvezetővel tanácskozni, csak azt kérezzük: ismeri-e Hammer hajdani barátjának,^ Leninnek a hasznos idiótákra vonatkozó meghatározását? Es elgondolkozott-e már azon, hogy annak minden szava ráillik?

A LEMP (Lengyel Egyesült Munkáspárt) június 2.-án vezetőségi ülést tartott^Lodz varosában. Az ülésről kiadott jelentés nem fest rózsás képet a lengyelországi kibontakozásról. Fokozni kell a munkások politikai és termelési aktivitását - olvassuk a jelentésben s a kormány részéről mindkét igény indokolt. Az új szakszervezetek jelenleg mintegy négy és félmillió^ tagot számlálnak, ami azt jelenti, hogy a munkásoknak jóval több mint fele távoltartja magát a közösségi munkától és bojkottálja a Szolidaritás feloszlatása után létrehozott új szakszervezeteket. A termeléssel is bajok vannak: "A gazdasági előrehaladás üteme elmarad a kívánatostól. Nem sikerült megfékezni az inflációt és megszüntetni számos területen az árúhiányt, de nem javult kellő mértékben a gazdasági hatékonyság, a munkafegyelem, a termékek minősége sem. Továbbra is igen alacsony, 60 százalékos a munkaidő kihasználtsága." Ezek a mondatok a Központi Bizottság jelentéséből valók s ami az utolsóból kiderül, egyenesen megdöbbentő: a munkaidő 60 százalékos kihasználtsága azt jelenti, hogy a munkások munkaidejüknek csaknem felét nem termeléssel töltik, hanem - nyilván szándékosan és szabotálási céllal - "ellógják". Ha a JaruzeIski-kormány máig csak ennyi eredményt tudott elérni és igy nyerte meg magának a munkásságot, nem nagy jövőt jósolhatunk neki. Ha az orosz szuronyok nem állnának mögötte, úgy összeomlana az egész rendszer, mint a kártyavár. Jaruzelskiék esete gól mutatja a diktatúrák fölényét az ingatag demokráciákkal szemben: azokban ugye elképzelhetetlen lenne, hogy egy kormány, amit senki sem támogat, évekig uralmon maradjon. A diktatúrában lehetséges- 5 -