Független Magyar Hírszolgálat, 1983. március-1984. február (7. évfolyam, 1-12. szám)

1983-12-15 / 10. szám

vaj, a margarin és a zsír. Mint emlékezetes, ezekre a cikkekre - és számos más élelmiszerre - júniusban megszüntették a katonai kormányzat által bevezetett jegyrendszert, most azonban újra ehhez a módszerhez kell folyamodni, hogy a lakosság szükségleteit biztosítsák. Ugyanis - írja a közlemény - a jegyrendszer megszüntetése után egyesek felvásárolták a készleteket, tej- és sertésfelhozatal pedig csak igen kismértékben volt. A jegyrendszer szerint egy felnőtt fél kiló vajat és 375 gramm margarint, zsírt vagy szalonnát vásárolhat havonta. Csirkét csak húsjegyre lehet vásárolni, de 1 kiló hús helyett húsjegyre kapható

I, 5 kiló cukor is. Az állampolgárok tehát szabadon választhatnak« húst esznek-e vagy édességet?... A kormány vigyáz, nehogy elhízzanak!

"Lengyelország pénz- és árúpiaci helyzete sok tekintetben nem a tervek szerint alakult és egyes tendenciák aggodalomra adnak okot" - mondotta Leszek Urbanovicz, a Lengyel Nemzeti Bank elnökhelyettese egy interjú összegezésekép, melynek során a lengyel gazdasági helyzetről faggatták az újságírók. Majd hozzátette« "Sajnos az idei év első három negyedében az ország pénz- és árupiaci helyzete másképpen alakult, mint azt az l983-a-s gazdasági tervben feltételezték". Hogy kik "feltételezték", arra nem ad bővebb felvilágosítást a lengyel bankár, de alighanem a kommunista vezetők bíztak abban, hogy rendes kerékvágásba jut a termelés s helyreáll a gazdasági egyensúly. Tévedni emberi dolog! A lengyel nép még máig sem adta be a derekát és inkább koplal, de szabotálja a termelést. Hogy ez aggodalomra ad okot, érthető! A Jaruzelski-kormány csődje nyilvánvaló. De ezt nehéz lett volna finomabban megfogalmazni, mint ahogy azt a lengyel bankár tette.

II. János Pál pápa személyes üzenettel fordult Jurij Andropovhoz és Ronald Reagan hez a nemzetközi feszültség csökkentése érdekében. A pápa nyilatkozata abból az alkalomból hangzott el, hogy a Vatikánban befejeződött a világ katolikus püspökei nek hatodik szinódusa.

A Varsói Paktum katonai tanácsa október utolsó napjaiban Lvovban (Szovjetunió) ülésezett Viktor Kulikov marsall, főparancsnok elnökletével. A kiadott közlemény szerint a megbeszélések napirendjén szerepelt a szovjet atomrakéták telepítése a Német Demokratikus Köztársaság és Csehszlovákia területén, ellenintézkedésként az amerikai Pershing-rakéták nyugateurópai felállítására. - Európából érkezett értesülések szerint a tanácskozáson felvetődött annak a lehetősége is, hogy Magyarország területén is elhelyeznek atomtöltetu középhatósugarú szovjet rakétákat. Ha ez bekövetkeznék, tragikus lenne hazánkra nézve, mert egy esetleges atomháborúban Magyarország is célponttá válna. De sajnos egyáltalán nincs kizárva, hogy az oroszok ilyesmit terveznek. Annál kevésbé, mert azt tudjuk, hogy rakétakilövőállomásaik már jelenleg is vannak hazánkban, a Dunántúl egyes pontjain,pld. a Bakonyban. S hogy mikor cserélik ki a rakéták "hagyományos" robbanófejeit atomtöltetre, azt senki sem tudhatja.

Az ENSz-közgyulés politikai és leszerelési bizottságában felszólalt Meiszter Dávid magyar nagykövet és a fegyverkezési verseny kiterjesztése ellen tiltakozott. Meiszter elvtars - úgyis mint Dávid - nyilván nem Moszkva felé fordulva jelentette be tiltakozását, hanem az Egyesült Államok felé intézte szavait. Igaz,oly mindegy, mint mond egy magyar küldött az ENSz-ben» úgyis ugyanazt visszhangozza, amit a szovjet delegátus mond.

Usztvinov marsall, szovjet honvédelmi miniszter, az SzKP KB Politikai Bizottsága tagja 75. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság rubinokkel ékesített Zászlórendjét kapta. A kitüntetéshez Kádár János táviratban gratulált a marsallnak, hangsúlyozva, hogy azt azzal érdemelte ki, hogy kimagaslóan munkálkodott a béke védelmén (!), a magyar-szovjet barátság elmélyítésén, valamint a két ország hadseregeinek fegyverbarátsága és együttműködése fejlesztésén.

Jozef Glemo bíboros vezetésével lengyel főpapi delegáció járt október utolsó napjaiban Magyarországon. A lengyel küldöttség dr. Lékai László biboros, esztergomi érsek meghívására résztvett az Esztergom török uralom alóli felszabadulásának háromszázadik évfordulója alkalmából október 3O-án tartott egyházi ünnepségeken.

Az 1918-as polgári demokratikus forradalom 65. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rerjdezte^ a budapesti Kossuth Lajos téren, ahol Károlyi Mihály, az első magyar köztársaság elnökének szobrán helyezték el a hála és a megemlékezés virágait - jelentette az MTI november 1-en.