Független Magyar Hírszolgálat, 1983. március-1984. február (7. évfolyam, 1-12. szám)
1983-03-15 / 1. szám
A SZABAD MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK SZÖVETSÉGE FELHÍVÁSA Százharmincat esztendővel ezelőtt kelt föl a magyar nép elnyomói ellen, hogy kivívja a szabadságát, A forradalom szellemi vezetőinek - Petőfinek és társainak - első lépése volt a sajtó, a nyomtatott,írott betű szabadságának visszaszerzése, mert jól tudták« ez az összes szabadságjogok legfontosabbika s nélküle nem valósulhatna meg a teljes szabadság. 1848-ban a cenzúra eltörlésével és a sajtószabadság deklarálásán val kezdődött a magyar nemzeti újjászületés. A forradalom első meghatározó' eseméhye az volt, amikor a Pilvaxból érkező ifjak a nép nevében lefoglalták a Länderer és Heckenast nyomda egyik 'épét s azon kinyomatták a szabad magyar sajtó első termékeit« a Tizenkét Pontot és a Nemzeti Walt. Ekkor született meg Magyarországon a sajtószabadság. S ezért e napon ünnepük a szabadföldi magyar sajtó munkásai a Magyar Sajtó Napját. Ennél méltóbb alkalom nem kínálkozik erre« jelezzük vele, hogy ma is magunkénak valljuk Negyvennyolc szabadságeszményeit s hitet teszünk a csorbítatlan sajtószabadság, a szabad véleménynyilvánítás joga mellett. Hazánkban ma aincs sajtószabadság, nem léteznek független újságok. A rendszer ellenőrzése alatt tartja a nyomdákat, kézbentartja a papírelosztást és adminisztratív eszközökkel korlátozza az írói szabadságot* az írók, újságírók csak addig mehetnek el.amíg a párt engedi. Aki túllépi a tűrési határt, megfosztják a publikálás lehetőségeitől. A igaz szónak, a bírálatnak, az őszinte, valódi képet tükröző írásoknak csak az u.n. második nyilvánosság, a szamizdat formájában való meg jelenés marad, arai nem szabadság. Éppen a szabadság hiányát bizonyítja, hogy az írások egy része a föld alá szorul. És ez a lehetőség nagyon törékeny« ha a rendszernek úgy tetszik, ennek is végetvethet. A szamizdatok írói és terjesztői ellen múlt év végén végrehajtott rendőri akciók - házkutatások, elkobzások, kihallgatások - azt a gyanút keltik,^ hogy a rendszer eddigi engedékenysége csupán taktika volt es most már kíméletlenül^ el akarja hallgattatni az ellenzékieket. Ismerjük a diktatúra módszereit« ezért őszintén aggódunk sorsukért. A Ezabad Ma5yar Újságírók Szövetsége öt év előtti megalakulása óta esztendőről-esztendőre kötelességének tartja, hogy 1848 márciusának évfordulóján ráirányítsa a figyelmet az emigrációs lapok munkájára és meghirdesse a Magyar Sajtó Napját.S ugyanakkor követelje, hogy szülőhazánkban állítsák vissza a sajtó teljes szabadságát. . A, szabad magyar sajtó munkásai most ezt az alkalmat használják :urra, nogy tiltakozzanak a hazai, valamint az erdélyi és felvidéki ellenzékiek tevékenységének, gondolataik írásos közlésének hatalmi eszközökké . való megakadalyozasa ellen. A szamizdatok bátor íróinak és terjesztőinek erezmök, tudniok kell,hogy nincsenek egyedül. Mellettük állunk! Tudjuk, milyen nehéz körülmények és veszélyek közt küzdenek szabadságjogaikért, súlyos kockázatot vállalva minden leírt szóval. Szolidárisaknak kell lennünk velük, mert így támogathatjuk őket harcukban, amit azért folytatnak, ho'gy leleplezzék a rendszer jogtiprásait. S aki ezeket közülünk itt a szabad világban el akarja kendőzni, őket döfi hátba. Március 15. emlékünnepén, a Magyar öajtó Napján az írás, a bírálat szabadságáért küzdő hazai, erdélyi és felvidéki értelmiségiekkel való szolidaritásunk kinyilvánítása legfőbb feladatunk! Mert céljaink azonosak* a demokratikus emberi jogok s azok közül is elsősorban a sajtó szabadsagának biztosítása egy közös erővel megteremtett szabad Hazában! 1983. március idusán A Szabad Magyar Újságírók Szövetsége nevében» Stirling György 1 Flórián Tibor ü.v. titkár elnök
