Független Magyar Hírszolgálat, 1983. március-1984. február (7. évfolyam, 1-12. szám)

1983-09-15 / 7. szám

- 7 -A Csepel Vas- és Fémművek Tröszt - a régi Weiss 1Vianfréd gyár több üzem összevonásából mamuttá dagasztott utóda - augusztustól kezdve részeire bomlik és a trösztbe összevont tizenöt vállalat ezentúl önállóan dolgozik tovább# Az évtizedek tapasztalata meggyőzte az illetékeseket, hogy a gyáróriás irányítása nehézkes és a gazdasági mutatók rosszabbodnak.r "Az elmúlt hét évben a vállalati jövedelmezőség tartósan csökkent és az eredmények romlottak" - nyilatkozta ékes magyar nyelven a Népszavának a tröszt felszámolásával megbízott kormánybiztos.

A lenini centralizáció mindenütt csődötmond, de amíg ennek felismeréséig eljut a hazai vezetés, addig drága árat kell fizetnie a magyar iparnak.

Mint emlékezetes, néhány héttel ezelőtt Casaroli bíboros levelet intézett Lékay bíboroshoz, melyben a Vatikán álláspontját fejti ki az u.n. Bulányi-üggyel, a magyar bázisközösségekkel kapcsolatosan. A levél - elég kiábrándító módon - a Lékay-féle vonalat támogatja és "a magyar egyház egysége érdekében" elítéli Bulányi atya és követői mozgalmát. "Gondolatok a vatikáni levélhez" címmel most kommentár jelent meg a történtekhez a Katolikus Szó „cimü lapban. A cikk írója nem titkolt örömmel foglalkozik a Szentszék véleményével és idézi a levél befejező részét, melyben Casaroli bíboros a Szentatya üzenetét tolmácsolja: "Ti Főpásztorok, atyai buzdítással mielőbb győzzétek meg tisztelendő Bulányi atyát és követőit, hogy engedelmeskedjenek azoknak a tanácsoknak és parancsoknak, amelyeket a Püspökök adnak, mint törvényes és felelős Pásztorok, őrködve a helyi egyház egysége és fegyelme fölött." - Roma locuta, causa finita - kívánkozik toliunkra a régi mondás, ami ezúttal szószerint értelmezendő: a Szentatya döntése mindenkire nézve kötelező, az ügy lezáratott. Kérdés azonban, kik és hogyan informálták II. János Pál pápát, amikor elmarasztalta a hitélet megújítá- ' sáért még a magyar püspöki kar óvatos politikájával is szembekerült Bulányi atyát. Alig hihető, hogy a kommunizmus taktikáját jól ismerő lengyel pápa így döntött volna, ha pontos képe lenne a bázisközösségek körüli hazai vitáról.

Az u.n. ZÖLDÉRT-sztrájkról ír hetekkel a történtek után a szakszervezet lapja, a Népszava. A vizsgalat szerint június 6.-án reggel bejelentés nélküli sztrájkot kezdtek a ZÖLDÉRT'Vállalat gépkocsivezetői, amennyiben a szokásos hajnali ^ óra helyett csak 6 órakor jelentkeztek munkahelyükön, a garázsban, a nagyvásártelepen. Az ötvenöt sofőr egyöntetűen arra hivatkozott, hogy nem volt közlekedési eszköz, ami behozta volna őket dolgozni. Az előzmények: pár nappal előbb megtiltották a gépkocsivezetőknek, hogy a teherautókkal hazajárjanak és éjszakára a lakásuk előtt parkolják azokat. A belső rendeletet benzíntakarékossággal indokolták. Erre határozták el a gépkocsivezetők a közös fellépést, ami nagy vihart kavart a vállalatnál, de visszhangja volt az országban is; hiszen akárhogy is nézzük, mégiscsak sztrájkoltak a dolgozók. Ami Magyarországon nemcsak szokatlan, de 1956 óta tilos is. Egyelőre nem éltek retorziókkal a sztrájkolókkal szemben és a vizsgálat folyik.

"Válság-menedzselés" cimmel szól érdekes riport a Heti Világgazdaság című lapban a Chinoin vegyészeti gyárról. A vezérigazgató panaszkodik, hogy az exportkötelezettségek teljesítése egyre töDb akadályba ütközik. "Vannak korlátok - mondja az újságírónak a vállalatvezető -, a beruházási lehetőségek minimálisak, nagyobb gépek beszerzése tőkés importból gyakorlatilag lehetetlen, az anyagok behozatala terén súlyosak a megkötöttségek." — Csoda, hogy ilyen sok "korlát" között el tud lavírozni a gyár és - egyelőre - eredményesen képviseli termékeivel a hajdan világhírű magyar gyógyszeripart a nyugati piacokon. Kérdés: meddig?

A napjainkban Kőbányai Gyógyszerárúgyár néven működő valamikori Richter-gyárral foglalkozik egy másik riport a Magyar Hírlapban. Kiderül a cikkből, hogy a termékek hetven százaléka exportra megy. A gyár gyógyszerei igen keresettek a világpiacon - dicsekszik a kereskedelmi igazgató, aztán kiböki: "A gyár külföldön ma is a Richter Gedeon cégnevet használja, aki valaha, az első világháború idején a cég alapítója volt és már a két világháború között nemzetközi sikereket ért el." Lám a kis hamis kommunisták, az államosításkor elvették a gyárat az azt felvirágoztató alapító-tulajdonostól és hogy a gaz kapitalistának még emléke se maradjon, nevét is leverték a gyár homlokzatáról. De - mint most kiderült - a nyugati valuta érdekében külföldön nem voltak ennyire finnyásak és szemrebbenés nélkül használják a kirúgott volt tulajdonos nevét. Mert abból lehet pénzt csinálni. ..