Független Magyar Hírszolgálat, 1983. március-1984. február (7. évfolyam, 1-12. szám)
1983-08-15 / 6. szám
- 6 -* Magyar Hirlap május 16-i számában. Mert csak a rosszra van szeme. "A Buckeye látványa elszomorít - írja -, a zömmel kétszintes épületek füstösek, némelyik üresen, kifosztva tátong." De azt már nem veszi észre, hogy a Magyar áruházDán több mint ötezer könyv és kb. hatszáz magyar hanglemez közt válogathatnak az érdeklődők. Hogy a könyvek egy része - például azok, melyek ötvenhatról szólnak, - nem nyerte meg Csubák elvtárs tetszését, az érthető. Ha Lenin műveit kereste a Bakájon, csalódnia kellett. Efölötti csalódásában aztán már arra sem volt kedve, hogy figyelmet szenteljen a városban virágzó magyar társadalmi és kulturális életnek és esetleg pár szóra érdemesítse a Magyár Társaságot, az árpád Akadémiát, az évente megismétlődő Magyar Találkozót. Nem, a Clevelandi Kesergő megírásakor nem az a cél vezette tollát, hogy igaz képet fessen az itteni magyarok életéről, hanem arra törekedett, hogy minél lehangolóbbnak, sívárabbnak mutassa sorsukat. Kérdés: elősegítheti-e egy ilyen, hazugságokkal és ferdítésekkel teli cikk, hogy a határokon túli és a határokon belül élő magyarok lélekben közelebbkerüljenek egymáshoz és kölcsönös megértéssel^viseltessenek egymás iránt? Az efféle írások nem egymás megismerését szolgálják,ezért károsak. A Magyar Szocialista Munkáspárt július 6-án ülést tartott, melyről a július 9-i lapok adtak részletes jelentést. Ebből megtudhatjuk, hogy Várkonyi Péter a nemzetközi kérdésekről, Korom Mihály at választási rendszer továbbfejlesztéséről, Méhes -Uajos az ipar feladatairól, Havasi Ferenc pedig a népgazdaság fejlődéséről tartott beszámolót. Az első ^beszámolóra kár szót vesztegetni: a megszokott szólamok az imperialisták háborús előkészületeiről és a szocialista tábor erőfeszítéseiről a béke megóvására. De Korom elvtárs javaslatait, melyek a választási rendszer már többször jelzett reformjára vonatkoznak, talán érdemes figyelmesen elolvasni: csak nem jutott el oda a Kádár»rendszer, hogy a szocialista demokrácia szellemében már független jelölteket, netántán pártok - több párt - jelöltjeit is engedi indulni a legközelebbi képviselőválasztáson? Nos erről szó sincs! Pedig a bevezetés biztató: "A társadalmunkban végbement' fejlődés alapján megérett a helyzet arra, hogy a gyakorlatban bevált elvekre építve tovább fejlesszük a választási rendszert" - kezdte javaslatát az előadó, majd rátért a lényegre, mely abból áll, hogy ezentúl minden választókerületben két jelöltet kell állítani. Természetesen mindkettőt a jelölőbizottság, a Hazafias Népfront terjeszti a választók elé. Természetesen mindkét jelölt lelkes híve a szocializmusnak és támogatja a kormány politikáját: különben szóba se jöhetne a neve a jelölésre. A szavazópolgároknak joguk van választani a kettő közt,ami már némi haladást jelent ugyan a régi "egyneves" rendszerhez képest, de hol van az igazi választástól, ahol eltérő politikai nézeteket, különböző pártokat és világnézeteket képviselő jelöltek közt dönthet a szavazópolgár. Az új választási rendszer hozzájárulhat^ a szocialista demokrácia elmélyítéséhez - mondta befejezésül Korom Mihály és kérte az országgyűlést, hogy javaslata alapján alkosson új törvényt a választások rendjéről. Nagy hűhó semmiért... Méhes Lajos ipari tájékoztatója tartalmazott néhány adatot és megállapítást, amelyekre érdemes odafigyelni. A magyar ipari termelés 1950 óta kilencszeresére nőtt, de a termelékenység - mondta az előadó - "több európai szocialista országhoz és a fejlett tőkés országokhoz viszonyítva igen alacsony.“ Az iparban a termékek 91 százalékát az állami vállalatok, tí százalékát a szövetkezetek, 1 százalékát pedig a magánkisipar állítja elő. Az állami iparban viszont lassú a műszaki fejlődés, vontatottan halad a korszerűtlen termékek kiszorítása - mondta a szónok. - A népgazdaság fejlődéséről szólva Havasi Ferenc három szempontot hangoztatott: a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása az első cél, a második az ország fizetőképességének megőrzése s végül az életszínvonal "terv szerinti alakítása" a harmadik. Nem növelése, de még csak nem is megtartása, hanem "terv szerinti alakítása". Vajon ez mit jelent?... Ulest tartott az Elnöki Tanács is és személyi kérdésekben döntött: érdemei elismerése mellett felmentette tisztségéből Púja Frigyes külügyminisztert és Várkonyi Pétert, a KB eddigi titkárát nevezte ki helyére. Nemes Dezsőt, aki eddig a Párttörténeti Intézet igazgatója volt, nyugállományba helyezték. Kornidesz Mihályt, a KB^ultúrális osztályának vezetőjét a Magyar Televízió elnökévé nevezték ki. Szűrös Mátyást, a KB külügyi osztályának vezetőjét pedig a KB titkárává választották. Végül Rácz Sándor altábornagyot honvédelmi miniszterhelyettessé nevezték ki.
