Független Magyar Hírszolgálat, 1983. március-1984. február (7. évfolyam, 1-12. szám)

1983-08-15 / 6. szám

Közös közleményt adtak ki Budapesten Bülend Ulusu török miniszterelnök és Kádár János megbeszéléseiről. (Magyar Távirati Iroda - július 1.) A KGST végrehajtó bizottsága június 30,-án fejezte be 106. ülését Moszkvában, ahol - mint a július 1.-én kiadott jelentés^mondja - Ma barátság és a kölcsö­nös elvtársi megértés szellemében" tárgyalták meg a résztvevők a szocialista országok soronkövetkező gazdasági tennivalóit. A Yilágélelemezési Tanács június végén Washingtonban tartott ülést, melyen fel­szólalt Somogyi -Ferenc, a Magyar Népköztársaság állandó ENSz-képviselőjének helyettese is. Dragoszlav Markovicsot választották a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége vezető­ségi ülésén egy évi időtartamra a Szövetség elnökévé. A lengyel írószövetség válsága még mindig tart - jelenti Varsóból az MTI. A szö­­"vetség működését nem sokkal a szükségállapot bevezetése után felfüggesztette a kormány, mely legutóbb a következő választás elé állította a vezetőséget« jú­nius 30.-ig újjáalakuló ülést tart a Szövetség "a szocialista állam érdekeinek megfelelő szellemben", vagy feloszlatják a Szövetséget. A jelentés a továbbiak­ban így folytatódik« "Az ülésen az írószövetség vezetőinek el kellett volna í­­télniök azokat az írókat, akik a belső politikai ellenzék, sőt a külföldi fel­forgató központok számára végeznek publicisztikai tevékenységet, és kötelezett­séget kellett volna vállalniok, hogy a ZLP működésének felújítása esetén az alapszabálynak, tehát a szocialista állam politikai és jogi normáinak megfelelő tevékenységet folytat. A szövetség jelenlegi vezetőinek jelentős része azon­ban, élén a ZLP jelenlegi elnökével, Jan Jozef Szczepanskival, erre nem volt hajlandó. Ennek ellenére az illetékes állami szervek, melyek mindenkép szeret­nék megőrizni a kulturális élet számára ezt a jelentős alkotói szervezetet, egyelőre elhalasztották a feloszlatásról szóló döntést." - Jaruzelskiék számá­ra kemény dió a lengyel írószövetség« betiltani nem merik, de alighanem a be­­hódolására is hiába várnak. / , ' A szovjet szárazföldi és haditengerészeti egységek junius 29 es julius 4 közt kombinált hadgyakorlatokat tartottak a 4aitikum és a Balti-tenger térségében - jelentette Moszkvából az MTI. A védelmi jellegű hadgyakorlatot Dmitrij Usztyi­­nov marsall, szovjet honvédelmi miniszter irányította. Visszaérkezett Buenos Airesből az AEROFLOT első menetrendszerű argentínai re­­pülőjáratának június 26-án a Ferihegyi repülőtérről indított utasgépe, melyen szovjet és magyar újságírók utaztak a két főváros között. (MTI - julius 5«) "Dózsa és Rákóczi ügye azért bukott el, mert az áruló Görgey aláásta a munkás­­osztály egységét" - így szól a felelet egy főiskolai (!) felvételi vizsgán - olvassuk az Élet és 1rodalom-ban. - Nem az első eset, hogy középiskolás, sőt érettségizett fiatalok megdöbbentő tudatlanságot árulnak el történelemből. Ez persze elsősorban nem az ő hibájuk, hanem az iskolai oktatásé, mely elhanyagol­ja ezt a tantárgyat, ^em véletlenül« a történelmi tudat, a nemzeti érzés el­sorvasztása a rendszer érdeke. "Románul" címmel olvashattunk figyelemreméltó írást a gyulai román gimnázium­ról, melyet 1953-ban létesítettek és melyben azóta is zavartalanul folyik az oktatás - románul. Egy érdekes adat a cikkből« “A felszabadulástól napjainkig hazánkban román nyelven 119 általános iskolai és 52 középiskolai tankönyv je­lent meg." Jó lenne tudni, hogy a magyarországi román kisebbségnél sokszorta nagyobb létszámú romániai^magyarság számára hány magyarnyelvű tankönyvet adtak ki "odaát"? Van még egy másik mondat is a cikkben, melyet azoknak érdemes elol­vasni, akik az emigrációban is^minden alkalmat megragadnak a Horthy-rendszer ó­­csárlására« KA két világháború közötti 'keresztény kurzus’, miközben az ország­ban a trianoni béke reviziója érdekéoen soviniszta uszítás folyt, tőle meglepő toleranciával szabályozta a nemzetiségi oktatást: Klebelsberg Kunó kultuszmi- 1 niszter 1923-ban kiadott rendele te háromféle nemzetiségi iskolatípus kialakítá­sát írta^elő« volt anyanyelvű iskola, a magyar kötelező oktatásával, volt ve­gyes tanítási nyelvű iskola s végül magyar nyelvű iskola a nemzetiségi nyelv kötelező oktatásával." - Példamutató volt! ^ "Magyarország" c. hetilapból.)

Next

/
Thumbnails
Contents