Független Magyar Hírszolgálat, 1983. március-1984. február (7. évfolyam, 1-12. szám)
1983-07-15 / 5. szám
zés nem tudott elég gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni a nehezebb,bonyolultabb feltételekhez”. Lenin idejében, de még 45 után Magyarországon is viszonylag könnydT volt ideológiát terjeszteni» a kommunista út vezet a boldog jövőhöz - hangzott a tétel és ezt sokan el is hitték. Az azóta eltelt jópár évtized alatt azonban bebizonyosodott, hogy a kommunizmus nem boldogságot, hanem nyomort, félelmet és szenvedést hoz a népekre» amit milliók tapasztaltak s éreztek a saját bőrükön, azt Lajos ideologgiával ellensúlyozni. . . Nem csoda hát, hogy ilyen "nehéz és bonyolult” körülményekhez nem volt képes alkalmazkodni az ideológiai nevelés. Hiszen arra még Lenin összes mííveiben sem találni útbaigazítást, hogy mit kell mondaniok az agitátoroknak akkor, ha ország-világ előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a kommunizmus megbukott... Végül még az imperialistákon is elveri a port a KB-je lentés, kikelve a feléledő nacionalizmus ellen» "Az utóbbi időben társadalmunk egyes rétegeiben újraéledtek és felélénkültek nacionalista nézetek. Ezek nagymértékben az öröklött burzsoá nacionalizmusból táplálkoznak. Az imperializmus tudatosan, s napjainkban erőteljesebben szítja a nacionalista érzelmeket, hogy éket verjen a szocialista országok közé, gyengítse egységüket.” Talán csak nem arra céloz ez a mondat, hogy a magyar társadalom egyre fokozódó figyelemmel kíséri az elszakított területeken, Romániában és Csehszlovákiában élő magyarság sorsát? De hol itt az imperialisták szerepe? És ha Kádár a "szocialista egység" miatt hajlandó feladni a jogot, hogy törődhessen a határokon túli magyarsággal, újabb bizonyságát adja annak, hogy számára előbbrevalóak az internacionalista pártszempontok,mint a nemzet érdekei. Kádár pellengérre állítja a nacionalizmust és egyenlőségi jelet tesz (nem ok ne'lkül) a nemzeti érzés, valamint a rendszerrel szembenálló ellenzékiek felfogása közé. De nem átallja a nemzeti tudat ébredezését összefüggésbe hozni az imperialisták állitólagos propagandahadjáratával. Az ember nem tudja, sírjon-e vagy nevessen ezen a logikán? Félő azonban, hogy ez a sanda utalás nagyonis kiszámított és azt célozza, hogy megfélemlítse,mi több» kompromittálja azokat az írókat és ellenzéki értelmiségieket, akik a nemzet jövőjéért aggódva igyekeznek éleszteni a történelmi tudatot és nemzeti érzést. Mert látják, tudják, érzik, hogy a rendszer nemzeti tudatot sorvasztó, történelmi múltat elhazudó politikája halálos veszélyt jelent a magyarság jövőjére. A párt legfőbb szerve határozatában sommásan ellenségnek bélyegzi a belső demokratikus ellenzéket és azokat, akik nacionalista nézeteket vallanak, azaz nem nyomják el magukban a nemzeti érzést, sőt környezetükben is erősíteni próbálják a nemzeti tudatot. Dzeknek, elsősorban ezeknek üzent most hadat a párt Központi Bizottsága és ezeknek szól Kádár nyilt fenyegetése. A fél év előtti Rényi-cikk jelezte a fordulópontot, azóta változott keményebbre a párt politikája: ez a cikk volt a jel az ellenzékkel való nyilt szembemenésre.Mindezt megerősítette a Kádár-beszéd s az ennek szellemében fogant központi bizottsági határozat» ezentúl már valóban nem babra megy a játék! Hanem sokkal komolyabb tétre, az ellenzékiek, a "nacionalisták" létére, szabadságára, további működésére. Akiknek számát, hatását, ténykedését Kádár hiába igyekszik lekicsinyelni. Mert ezzel nem változtat azon, hogy Magyarországon ma már van ellenzék, melynek létezése állandó fejfájást okoz a rendszer számára. Ezeknek a jórészt az ifjabb generációkhoz tartozó ellenzékieknek történelmi feladata, hogy a világ elé tárják az igazságot mindarról, ami hazánkban végbemegy. A szabad világ kötelessége - és a mi kötelességünk -, hogy állandóan rajtuk tartsuk, rájuk irányítsuk a helsinki egyezmény reflektorfényeit» akkor talán nem eshetik bántódásuk és nem merik elhallgattatni őket. X Dr. Markó ja Imre i^azságüjryminiszter nyilatkozott a sajtónak az elmúlt évi bűnügyi statisztikáról.. Elmondotta, hogy 1982-ben 140,000 bűncselekményt tárgyaltak a bíróságok, ami az előző évhez képest 3,6 százalékos emelkedést jelent. (1981-ben a növekedés - 19,80-hoz viszonyítva - 3,4 százalék volt). Becslés szerint a fel nem derített bűncselekmények száma kb. 10 százalékkal nőtt. - "Rendszerünk politikai stabilitását mutatja - jelentette ki az igazságügyminiszter -, hogy az állam elleni bűncselekmények aránya még a 0,1 százalékot sem érte el." Egy ezrelék» 140,000-ből az is kb. 130-140 politikai ítéletet és politikai elítéltet jelent! A rendszer mindig azt állítja» Magyarországon ma nincsenek politikai foglyok! Az igazságügyminiszter elszólásából más derül ki!- 3 -
