Független Magyar Hírszolgálat, 1983. március-1984. február (7. évfolyam, 1-12. szám)
1983-06-15 / 4. szám
nappal a látogatás előtt teszik közzé. Végül hangsúlyozta a pápa útjának elsődlegesen vallási jellegét. A sajtóértekezletet, ahol mindez elhangzott, közvetlenül május elseje után tartották, azzal a céllal, hogy tájékoztassák a nyugati tudósítókat a munkásosztály ünnepén történtekről és "kiértékeljék" az eseményeket. Jerzy Urban mindent elkövetett, hogy a kormány sikereként kérkedjék az országszerte rendezett hivatalos felvonulásokkal s ugyanakkor jelentéktelenné igyekezett szürkíteni a lakosság spontán létrejött ellenfelvonulásait, a tüntetéseket és zavargásokat »amilyenekre a szükségállapot kihirdetése óta nem volt példa a lengyel városokban. Olyan óriási tömegeket mozgatott meg. Ezért akárhogyan is próbálják szépíteni, ez a május elseje nagy kudarc volt í a rendszer számára. A Lengyel Népköztársaságban, ahol - mint a többi szocialista országban is - a munkásosztály van hatalmon, éppen a munkások nem vesznek részt az állami felvonuláson, hanem a maguk külön ünnepségén emlékeznek a nap jelentőségére és követelik - nem felülről diktált, hanem a tüntetés alatt született jelszavakkal követelik jogaikat és a szabadságot! Mi ez, ha nem kudarc, országosméretü felsülés, csattanós bizonyítéka annak, hogy a kommunizmus még annál a társadalmi rétegnél sem lelt talajra, melynek számára Marx elsősorban megálmodta. Legkevésbé a munkásosztály kér belőle. ^------------De olvassuk tovább, miről ese-t-t-aég- 3zó ezen a sajtóértekezleten? Jersy-Ur-— ban azt állította, hogy "a teljes önkéntesség alapján több mint hat és félmillió ember vett részt a felvonulásokon, két és félmillióval több, mint tavaly." Meghiúsult a belső politikai ellenfélnek az a Nyugatról erősen támogatott próbálkozása - folytatta a kormány szóvivője -, hogy bojkottálja a felvonulásokat,--------i ilgtve.-eLlanjae.na-takat-szervezzen... A , ^fl.-ya-j-daság közül 3Ú—ben semmilyen rend------zavarás nem volt, s az illegális Szolidaritás égisze alatt működő ellenzéki csoportoknak országos viszonylatban összesen csak negyvenezer embert sikerült bevonniok a kisebb-nagyobb rendbontási akciókba. A hatóságok május 1-én körülbelül ezer személyt vettek őrizetbe, akiknek jelentős részét pár óra múlva szabadon engedték. A többieket szabálysértési bíróságok vonják majd felelősségre, de nem a szükségállapot rögtönítélő, vagy gyorsított eljárásai keretében. Szószerint ezeket mondta^. Jaruzelski-kormány sajtóembere, majd kérdésre.közölte, hogy április végén már csak kétszáztizenöten voltak börtönben a szükségállapot előírásainak politikai inditékú megsértése miatt. Számuk várhatóan tovább csökken, az államtanács ugyanis további kegyelmi kérvényeket vizsgál. Más lapra tartozik - tette hozzá a szóvivő -, hogy egyes elítéltek önmagukból mártírt akarnak csinálni, s nem élnek kegyelemkérési jogukkal. Akinek már volt dolga a kommunista "igazságszolgáltatással" és tudja, mit jelent bunte lenül, illetve^ olyan bűnökért elítélve raboskodni, melyek egy szabad társadalmi rendben nem bűnök, az megérti ezeknek a lengyeleknek az álláspontját. Mert ha valaki kegyelmet kér a hatalomtól, közvetve elismeri, hogy bűnt követett el. És ezek a lengyel hazafiak - a Szolidaritás volt vezetői és tagjai - tudják, hogy törvénytelenül tartják őket fogva. Egyetlen bűnük volt« éltek a dolgozókat mindenütt a szabad világban megillető szervezkedési joggal és szabadságot akartak. Nem tartanak igényt a szovjetbérenc kormány kegyelmére, inkább leülik az ítéletüket. A sajtóértekezlet második^felében Jerzy Urban me^leckéztette Reagan elnököt« megbélyegezte - olvassuk tovább a Magyar Távirati iroda jelentésében - a lengyel belügyekbe való' amerikai beavatkozási kisérleteket, amelyeknek legújabb példája az^a levél, amit Reagan elnök intézett május elsején a washingtoni Fehér Ház előtt összegyűlt mintegy 60-70 emberhez, többségükben lengyel emigránsokhoz. Reagan nyilatkozata egyenesen ösztönözte a lengyelországi kormányellenes megmozdulásokat - mondta a szóvivő, majd politikai cinizmusnak nevezte az amerikai elnök megállapításait a lengyel gazdaságról, mely éppen az amerikai szankciók miatt jutott mélypontra. Befejezésül még ezeket mondta a kormányszóvivő» - Washingtonban megkülönböztetett figyelemmel kísérik Lech Walesa ügyeit, jóllehet a lengyel hatóságok már többször leszögezték, hogy a volt Szolidaritás egykori vezetője magánember. Épp ez •'*' - J- ! C-- ■ÍJ--'-«'— -P.-. T + + V. K v or--- asa + lpcrűo Jan: 7.P Iskí GlP"in ó V’ c és Walesa harmas találkozóról teljesen alaptalan« Walesa hiába nyilatkozik nyugati újságíróknak arról, hogy partner akar lenni,csakis magánember maradhat,(nert
