Független Magyar Hírszolgálat, 1983. március-1984. február (7. évfolyam, 1-12. szám)

1983-05-15 / 3. szám

Ceaucescu - mint a diktátorok általában - mindentől és mindenkitől fél. De leg­jobban az i<*az szótól, az írott betűtől retteg, mert az hírét viheti a Romániá­ban uralkodó állapotoknak és kinyithatja az állampolgárok szemét is, ami ugye már lázítás. Hogy mindezeket a veszélyeket megelőzze - mint a NEWSWEEK magazin írja - rendeletet hozott, hogy minden írógéptulajdonos haladéktalanul köteles be jelenteni az írógépét s a bejelentéshez írásmintát kell csatolnia a gép minden betűjéről. Új írógépet ezentúl csak külön engedéllyel, kizárólag állami üzletben szabad vásárolni.- Az oláh diktátor titkosrendőrsége nyomára jött röpcéduláknak és szamizdatoknak. Ez a rendelet előzménye... Leonid Beresnev - nem, ez nem elirás» Beresnev és nem Brezsnyev, csak a két név hangzása hasonlít és a keresztnevek azonosak -, szóval ez a Beresnev elvtárs,aki mellesleg a washingtoni szovjet nagykövetség első titkára/nemrégiben szerepelt a Washington Postban. No nem egy diplomáciai tárgyalással kapcsolatosan, hanem e­­gészen más ügyben. Mint a Post április 25-i számában olvashattuk, Beresnev első titkár elvtárs az amerikai főváros egyik áruházában összeütközésbe került a tör­vénnyel. Vásárolt valamit, de szórakozott ember lévén a pénztárnál elfelejtett fizetni. Magyarán« lopott. Az árúházi detektivek elkapták a tolvajt,mire az min­den szégyenkezés nélkül igazolta magát és diplomáciai mentességére hivatkozva kikérte magának a molesztálást. A rendőrök annyira elképedtek ezen a szemtelen­ségen, hogy futni hagyták a szovjet diplomáciai testület érdemes tagját.A State Department szóvivője szerint a szovjet nagykövetség tiltakozott a munkatársát ért "durva provokáció" miatt. Egyébként - tette hozzá - "no comment"... A SZABADFÖLDI MAGYARSÁG ÉLETÉBŐL»- V -. Az FMH előző számában rövid pár sort szenteltünk annak az önzetlen és áldozatos munkána.k, amit dr. Várhelyi Imre végez már hosszú hónapok óta lelkesen azért, hogy támogatókat szerezzen az emigrációs lapoknak és anyagi segítséget nyújthas­son azok munkatársainak. A néhány sorban az egész szabadföldi magyar újságírótár sadalom nevében köszönetét mondtunk dr. Várhelyi Imrének, közben megemlítve azt is, hogy nemrégiben méltatlan támadás érte őt az egyik kanadai emigráns lapban s a gyanúsítást - hogy dr. Várhelyi valamilyen hátsó gondolattal, talán anyagi haszon reményében folytatja akcióit - kritika nélkül egy amerikai magyar újság is átvette. Kötelességünk kiállni dr. Várhelyi Imre mellett,akit tavaly őszi torontói közgyűlésén a Szabad Magyar Újságírók Szövetsége is teljes bizalmáról biztosított.Az elmúlt időkben többszörösen meggyőződhettünk dr. Várhelyi Imre becsületességéről és arról, hogy az akcióival,a sok fáradozással szerzett dol­lárokat utolsó centig a lapoknak és az emigráns újságíróknak juttatta, akik ezért nagy hálával tartoznak dr. Várhelyinek. (Meg kell jegyezni» még az ügyben végzett kiterjedt levelezésének és telefonjainak költségét sem számította föl, hanem saját zsebéből fizeti, hogy a beérkezett adományok csonkítatlanul kerül­jenek a címzettekhez.) Becsülete védelmében dr. Varhelyi mindkét lapot felkérte helyreigazításra, illetve felajánlotta, hogy az ő költségén folytassanak vizsgá­latot a gyűjtési akciók ügyében, hogy tisztázhassa magát a vádak alól. Még csak választ sem kapott az újságoktól, de helyreigazitást, vagy bocsánatkérő sorokat sem közöltek az ártatlan ember megrágaImazása után. Úgy érezzük, mindannyiunk nevében nekünk kötelességünk helyrehozni a mulasztást és kötelességünk ezen a helyen bocsánatot kérni dr. Várhelyi Imrétől, abban a reményben, hogy előbb­­utóbb az ügyben érdekelt két újság is eleget tesz az újságírói etika legelemibb követelményének és elégtételt ad a mélyen megbántott dr. Várhelyi Imrének. Aki­től egyébként az FMH-nak is bocsánatot kell kérnie« a múltkori róla szóló sorok­ba belekontárkodott a nyomdagép, illetve helyesebben» az írógép ördöge és Vár­helyiről Váradira "módosította" a nevét. A hibáért elnézést kérünk dr. Várhelyi Imrétől,^ akinek a nevét már igazán illene pontosan ismernie minden szabadföldi magyar újságírónak. Annyi hálával tartozunk neki önkéntes munkásságáért! Flórián Tibor költő és író, az emigrációba kényszerített magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja, április 12-én ünnepelte 75» születésnapját. Számos kötet szerzőjét és az emigrációs közélet fáradhatatlan munkását, az exil P.E.N. Club amerikai vitka*.a c, az fix'pdcF"Akadémia• ét? a—S’za-baá' iűöigyai' Jjbágiiok D««.* ~ nőkét köszöntjük Flórián Tiborban, akinek ezúton tolmácsoljuk az egész szabad­földi magyarság őszinte és szívbőljövő jókívánságait!

Next

/
Thumbnails
Contents