Független Magyar Hírszolgálat, 1983. március-1984. február (7. évfolyam, 1-12. szám)

1983-05-15 / 3. szám

tányolgák a Magyar Népköztársaság helyzetét, eredményeit és lehetőségeik alapján segítsek elő a befogadó országgal kapcsolataink fejlesztését." - Gosztonyi elvtársat rendkívüli módon ingerli, hogy a "szélsőséges jobboldali emigráció" felvilágosító tevékenységével akadályokat gördít szervező munkája elé és megnehezíti a kapcsolatépítést. Pedig nem^teszünk mást, csak rámutatunk, hogy elsősorban a^Magyar Népköztársaságnak fűződnek érdekei ahhoz, hogy létrejöjjenek a kétoldalú kapcsolatok a nyugati magyarság és a Magyarok Világszövetsége között. És lám, most már Gosztonyi főtitkár is elismeri ezt. Ennek fejében (?) nem is kívánnak tólünk túlsókat: csak a Népköztársaság eredményeinek méltánylását és közreműködést abban, hogy a befogadó ország is szorosabbrafűzze kapcsolatait a Népköztársasággal. Ami megintcsak a budapesti kormány érdeke. S vajon mi az, amit ezért cserébe kínálnak nekünk? Néhány tankönyv és az egészen jó magaviseletüeknak meghívás az Anyanyelvi Konferenciákra. - Ezért föladhatja az emigráció a bírálat, az igaz szólás jogát s alkut köthet-e a kommunista rendszerrel,’ hogy annak érdekeit szolgálja? Aligha.

A budaiak kedvelt sétahelye volt a Bartók Béla ut menti parkocska: benne apró tó, amit Feneketlen tónak becézett a környék^népe. A tavacska - mely korántsem feneketlen (legnagyobb mélysége ó méter) - téglakitermelés közben keletkezett a századfordulón és kedves színfoltként illeszkedett be a városképbe. Különösen azóta, hogy elvadult, gazos-bozótos környékét rendbehozták, parkosították és vizét halastóvá fejlesztették. Néhány víziszárnyast is telepítettek a tóba, melynek partján horgászok, pihenő nyugdíjasok és gyerekek találtak kikapcsolódást, jó levegőt. Ennek most vége - olvassuk a Magyar Nemzet riportjában. A park szélén ugyanis éttermet és szabadtéri színpadot is: építettek s "ezek látogatói -^olvassuk a riportban - gondoskodtak arról, hogy ez a természeti szépség, a főváros egyik utolsó zöld foltja ne virulhasson sokáig. A lefolyástalan tavacskába mindenféle szemetet dobáltak, sőt szennyvizet is vezettek. A tó elmocsarasodott, a kénhirdogén a felszínre került és mocsárszaggal árasztja el a környéket.

A tó élővilága kipusztult, a halak megdoglöttek..." - A Feneketlen tó, if jóságunk egyik kedves emlékhelye tönkrement. Tönkretette az emberi butaság, a felelőtlenség,/ a nemtörődömség. Sorsa ugyanaz lett, mint annyi más természeti szépségnek hazánkban, melyeket senki sem érez magáénak és senki sem visel gondot rájuk.

A felszabadulási ünnep előestéjén kiosztották az arra érdemeseknek az Állami és a Kossuth-díjakat. (Magyar Távirati Iroda - április 3«)

Országszerte ünnepi ülések és koszorúzások voltak a felszabadulás 38* évfordulója alkalmából - jelentette az MTI. Megkoszorúzták azoknak a hősöknek emlékműveit, akik életüket áldozták a magyar nép szabadságáért - olvassuk tovább. Ünnepséget tartottak a román,a vbb-lgár, az angol, a jugoszláv és az amerikai hősi halottak katonai temetőiben és mindenütt'koszorút helyeztek a szovjet hősi-emlékművekre.

Jelentést adtak ki a budapesti lakások állapotáról. Ebből megtudjuk, hogy míg 19^9 óta 388 ezer lakás épült Budapesten, 120 ezer olyan otthon van a városban, amelyhez nem nyúltak a háború óta. Ezek jórésze félkomfortos, vagy komfort nélküli és sok köztük a szükséglakás. Eddig nem volt pénz a felújításra^és a karbantartásra, de a házkezein ségek tervében most első helyet kapott az állagmegóvás. Jelenleg kétszázhetven fo jut száz lakásra (1950-ben még Jb6 embernek kellett beérnie száz otthonnal) és a lakások átlagos alapterülete a tíz év előtti 55*á négyszetméterről 57,8 négyzetméterre nőtt. Hangsúlyozza jelentés, hogyha — főváros lakossága az utolsó években némileg csökkent. (Ami elsősorban a természetes szaporulat visszaesésével áll kapcsolatban, mely leginkább a városi lakosság körében érezteti hatását.)

Vörös címbetükkel jelentek meg az április 3~i magyarországi lapok a másnapi nagy ünnepre való tekintettel. A "Bizalom és jövő" című vezércikk (a iuagyar Nemzetben) köszönetét mondva a felszabadító $zovjetuniónak, a ragyogó jövőbe vetett töretlen bizalmat hangoztatja. És így tovább, még vagy 16 oldalon keresztül...

Vagyim Zaglagyin, az SzKP Központi Bizottságának tagja, a KB. nemzetközi osztályvezetőjének első helyettese a falszabadulási ünnep idején Magyarországon- tett rövid látogatást. Kádárral és másokkal tárgyalt, közben pedig nyilatkozott a sajtónak, az amerikai rakétatelepítési tervek fenyegetését vázolva.