Független Magyar Hírszolgálat, 1983. március-1984. február (7. évfolyam, 1-12. szám)

1983-04-15 / 2. szám

A március 15~i Magyar Nemzet ötödik oldalán arról tájékozódhatunk, hogy mit nem szabad bevinniök a látogatóknak az allatkertbe. Nem szabad például a gyerekeknek luft ballonnal bemenni, mert ezzel súlyos károkat okozhatnak az intézmény nek. Hogyan? A riportból kiderül az is. Pajkos fickók leeresztett luftballont ha jítottak be a minap a fókák közé* az egyik megette. A kár százötvenezer forint. Az is nemrég történt, hogy a majomházba borotvapengét dobtak ^e kísérletképen. Egy csimpánz lenyelte a pengét* a kár hetvenezer forint. Az Állatkert igazgatója elmondja az újságírónak, hogy hasonló esetek napirenden vannak* a fiatalok drótot, szöget, pénzt, staniolpapírt adnak az állatoknak és jókat mulatnak kínlódásukon. Ezért kell bizonyos tárgyakat kitiltani az állatkert területéről és ha arra nincs is mód, hogy minden látogatót megmotozzanak a be járatnál,ellenőrökkel próbálják megelőzni az újabb állatbaleseteket. Egyedülálló esetek ezek a pesti állatkert történetében és szomorú fényt vetnek a szocializmusban nevelkedett fiatalok lelkivilágára.

Ugyanezen az oldalon szög-ügyről találunk a hazai viszonyokra jellemző glosz szát* egy somogyi termelőszövetkezetről szól, melynek vezetői építkezni akartak, de^ nem tudtak, mert a szög már hónapok óta hiánycikk Magyarorszagon. Elhatározták hát, hogy maguk fognak szöget gyártani.Vettek egy cseh automata gépet és Önellátásra rendezkedtek be. A dolognak hamar hírement és hamarosan sorbaálltak a vevők szögért. Újabb gépeket készültek vásárolni, de ezt már nem nézhette tétlenül a szöggyártás terén addig monopóliumot élvező vállalat, a Salgótarjáni Kohászati Üzem. "Megfúrta" a gépvásárlást és a szövetkezet alapanyagellátását is. Azóta nem gyártanak szöget Somogybán, csak Salgótarjánban és a szög megint hiánycikk az üzletekben. A kép teljességéhez tartozik még - idézem a cikket - "az Ipari Minisztérium szerint Salgótarján csak az igények 60-65 át képes kielégíteni. (A többit \<.w(|ó‘ldvrő! kell beszerezni.) A téesznél félmiilióoa kerül egy gép üzembehelyezése, a nagyüzemoen háromszorosába. Salgótarjánban fél év alatt készülnek el egy gép munkábaállításával, a kisüzemDen két hét kell ugyanehhez a művelethez. A beruházás megtérülési ideje a téesznél három, a kohászati vállalatnál nyolc év." Ehhez nem kell kommentár.

A hetedik oldalon "A házasság megtartása" címmel a házasságok válságáról olvashatunk háromhasáDos Írást. A fiatalabb korban kötött házasságok felbomlásának aránya egyre ijesztőbb. A cikkíró kutatja az okokat, miért kiegyensúlyozatlan a mostani generációk családi élete és neveltetésükben, az otthonról magukkalhozott jó példák, eszményképek hiányában véli megtalálni azokat. A gyerekek legtöbbje veszekedést,iszákosságot, durvaságot tapasztal otthon, családi körben. Ennek emlékeit, lelki sérüléseit viszi magával saját házasságába és ezek hatása mutatkozik meg aztán fiatalok válási statisztikáiban.

Az olvasói levelek rovatában, a nyolcadik oldalon “Jézus történetiessége" címmel Dr. Herényi István Nagy Kázmér egy könyvismertetésére hivatkozva (a munka címe* History of Christianity, szerzője Paul Johnson) többek közt a következőket írja: "A számos történelmi forrás különféle, gyakran ellenséges álláspontot foglal el Jézussal szemben.de létét soha nem tagadták." A hivatkozott és Nagy Kázmér által ismertetett kötet kétségbevonja a kereszténység legalapvetőbb hittételeit is - és így írja meg annak történetét! Derék dolog, hogy akadt egy olvasó, aki a nyugatról nemrég hazatért és „vonalasságát" most minden módon bizonygatni akaró Nagy Kázmér kritika nélküli könyvismertetésével szemben meg merte írni az igazságot és kiállt hite - hitünk - mellett.

A tizedik oldalon cikk a nyugdíjasokról, az "Elet csillaga" címmel. Magyarországon jelenleg több mint kétmillió nyugdíjast tartanak számon s ezeknek közel fele - 44 százaléka - havi kétezer forintnál kisebb összegből él. Pontosabban* tengődik. Mert Magyarországon nincs ugyan hivatalosan megállapított lét minimum - szegénységi szint -, mint Amerikáoan, de ismerve a megélhetési költségeket l élelmiszerárakat, ruházati cikkek és más közszükségleti cikkek árait) könnyű kiszámítani, hogy kétezer forint alatt csak nyomorogni lehet. Az ország lakosságainak csaknem egytizedét jelentő u.n. kisnyugdíjasok a szocialista társadalom páriái s ezeknek sorsáról szól a cikk.Keresvén a módot, hogyan lehetne helyzetükön javítani. Megoldás az lenne, ha reális értékre emelnék a nyugdíjakat. Ve erre nincs "keret". Tehát minden marad a régiben.

Ezek voltak a március 15-i ^gyar Nemzet érdekesebb cikkei. Egy átlagos hétköznap. a sajtó tükrében. De a kép aligha mondható derűsnek.- 7 -