Független Magyar Hírszolgálat, 1983. március-1984. február (7. évfolyam, 1-12. szám)

1983-04-15 / 2. szám

Stefan Andre itt a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere március 1-én hivatalos baráti látogatásra Budapestre érkezett - jelenti a Magyar Távirati Iroda. A vendéget Púja Frigyes külügyminiszter fogadta a Ferihegyi repülőtéren.

A Fővárosi Bíróság most hozott ítéletet az u.n. margitszigeti galeri ügyében. A fiatalkorúak bandájának a Margitsziget volt a "vadászterülete", ahol fosztogattak, sétálókat molesztáltak, garázdaságok sorozatát követtek el. Legutóbb a szabadtéri mozi mögött vadkempingező nyugatnémet fiatalokat támadtak meg és éjjel, álmukban lepve meg őket, összes értékeiket elrabolták. Egyikük kést fogott a megrémült turistákra, mig a többiek a csomagjaikat "nézték át". A banda legidősebb tagja, a húszéves Papp András erőszakoskodni kezdett a társaság egyik tagjával, egy állapotos fiatalasszonnyal és megpróbálta a bokrok közé vonszolni. A nőnek sikerült elmenekülnie és az útra kiszaladva segítséget hívott. Az odaérkező rendőrök az egész galerit elfogták. Héttől két évig tartó börtönbüntetéseket szabott ki rájuk a bíróság, de - mint az ítélet is leszögezi - ezzel nem lehet jóvátenni azt az erkölcsi kárt, amit a galeri tagjai Magyarország jóhírének s ezzel a magyar idegenforgalomnak okoztak. A nyugatnémet turisták egészen biztosan egy életre kiábrándultak Magyarországból...

Dr. Tóth Károly református püspökkel folytatott hosszabb beszélgetést a Magyar Nemzet munkatársa. A püspök - aki 1978 óta a Keresztyén Békekonferencia elnevezésű "békemozgalom" elnöke - egyike azoknak a papi személyeknek, akik ma Magyarországon a legbuzgóoban együttműködnek a kommunista rendszerrel.

Kuba három év türelmi időt kért és kapott a tőkés országok bankjaitól felvett adósságai visszafizetésére - jelentette havannából az MTI. A törlesztési haladékról szóló megállapodást Párizsban írták alá, egyrészről a kubai kormány,másrészről a nyugati pénzcsoport képviselői. Lengyelország és Románia után Kuba a következő kommunista ország, mely a csőd szélére jutott és képtelen eleget tenni fizetési kötelezettségeinek.

Megjelent, az új Budapesti Közületi telefonkönyvi - adják tudtul nagy hirdetések az örömhírt. Az örömben csak az az üröm, hogy 1./ érte kell menni a postára és 2./ 73 forintba kerül. Nem hozzák ám házhoz, mint az elpuhult Amerikában, hadd mozogjon a dolgozó, jót tesz egy kis testmozgás és nem adják ingyen, csak jó pénzért, mert így jobban megbecsülik a telefontulajdonosok.

Munkaerőfelmérést végzett a Központi Statisztikai Hivatal. Eszerint az ország munkaképes lakossága Í983 január 1-én hatmillió száztizenötezer volt, 122 ezerrel kevesebb, mint 1976-ban. A lakosságon belül az elmúlt évtized közepétől kezdve fokozatosan csökkent az aktív dolgozók aránya: 1976 januárban a lakosság 48,2 százaléka, 1982 elején viszont már csak 46,7 százalék folytatott aktív kereső tevékenységet. Ebből adódóan 100 dolgozóra 114 eltartott jutott, szemben az Öt évvel korábbi 107-tel.

"Bujdosók" címmel írt keserúhangú vezércikket Baróti Géza azokról a diplomásokról, akik frissen szerzett végzettséggel nem azon a pályán helyezkednek elemire a képesítésük szól, hanem elmennek maszek lángossütőnek, kisiparosnak, kolbászárúsnak, butikosnak. Bujdosnak. Mert így többet tudnak keresni. Baróti ismer egy jogászt, aki lóápoló egy TSz lovasiskolájáoan, noha az újságok tucatjával hirdetik a jogászoknak való elhelyezkedési lehetőségeket. Tud egy tanárról is, aki négy évig készült az állam pénzén a hivatására, aztán, amikor diplomát kapott, ő is elment maszeknak. - A magyar társadalom értékrendszere - mióta az állam elnézi, sőt ösztönzi a magánkezdeményezéseket - visszájára fordult: hajdan az állami állásoknak volt becsülete, ma mindenki "önálló vállalkozó" akar lenni mert ott van a pénz. Mindez természetes reakciója az elmúlt évtizedek marxista központosítási, államosítási tendenciáinak: az emberek fütyülnek az elvekre, csak a pénz érdekli őket. Harácsolni akarnak, amig lehet. Mert ki tudja, meddig lehet, meddig hunynak szemet a hatalmasok?...

Bognár József akadémikus, a Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutató Intézetének igazgatója (mellesleg ő a Magyarok Világszövetsége elnöke is) a hónap elején New York-ban járt, ahol résztvett egy közgazdasági problémákkal foglalkozó különleges ENSz-bizottság munkájában. Hazaérkezése után úgy nyilatkozott, hogy a világgazdaságban a javulás jelei mutatkoznak.