Független Magyar Hírszolgálat, 1983. március-1984. február (7. évfolyam, 1-12. szám)

1984-02-15 / 12. szám

I- 7 -A szibériai száműzetésben elhalálozott véreskezú kopasz gnóm, Rákosi Mátyás elégetés után visszamaradt porait - mint emlékszünk - annakidején a Farkasréti temető kolumbáriumában helyezték el. Ha dicstelen bukása után életében ki is tiltották az országból, ahol gaztetteit elkövette, földi maradványait a Kádárrendszer visszaengedte Budapestre és szégyenteljes módon tűrte, hogy a gyilkos neve ott éktelenkedjék a budai temető falában, a többi elhamvasztott megboldogult nevei közt. Az urnákat tartalmazó fülkék hosszú sorában egy kb. szemmagasságban lévő fülke záró márványlapján lehetett olvasni a hírhedt nevet* Rákosi Mátyás 1892-1971. A fülke száma F/I558 volt, de az alattalévő, F/1559 számú fülkét is Rákosi birtokolta, mert a szovjet urnák nagyobbak és csak két egymásfölötti fülkében tudták elhelyezni Sztálin legjobb magyar tanítványának maradékát. - Nem véletlen, hogy mindezt múltidőben írtuk* az osztrák fővárosban megjelenő Bécsi Napló legutóbbi számában olvastuk azt a Budapestről származó hírt, hogy múlt év elején máról-holnapra eltűnt Rákosi urnája a temetőből. Akik Illyés Gyula temetésén a Farkasréti temetőben jártak, azok vették észre a dolgot* a fülkét védő márványtáblát összetörték és az urna hiányzott. A jelek szerint nem Rákosi késői tisztelői vitték magukkal emlékül, hanem olyanvalakik hajították ki, akiknek szemét bántotta a gyilkos neve. Remélhetőleg a csatornába dobták a hamvakat - vissza oda, ahonnét Rákosi előbújt.

1983 szilvesztere I-----------szimsm

Válaszolunk névtelen levelezőinknek

A Népszabadság szerkesztősége év közben számtalan névtelen, levelet kap, amelyekben úgynevezett kényes kérdéseket tesznek fel olvasóink. Mivel a magyar sajtóban nincs tabu téma, csak óvatos szerkesztő, ezért elhatároztuk, hogy az év közben összegyűlt kényes kérdésekre mindig szilveszterkor, ezeken a hasábokon válaszolunk.

— Miért nem írja meg az igazat a Népszabadság?1— kérdezi egy budapesti olvasónk, akinek azóta sem1 sikerült kinyomozni a kilétét. Válaszunk:

— Helyhiány miatt Néha valóban

nekünk, újságíróknak is, hiányzik egy olyan hely, ahol meg lehet írni az igazat -Egy másik levélírónk úgy emlékezik, hogy 1956-ban, amikor az MSZMP programját meghirdették, még arról volt szó, hogy ez egy puritán kommunista párt lesz.

— Hol vannak most a puritánok? — kérdezi a levélíró.

Utánanéztünk a dolognak, és kiderítettük, hogy a puritánok már nyugdíjban vannak. Büszkén elmondhatjuk, hogy a nyugdíjban levő kommunistáink valóban puritán életet élnek.

Kérdezték azt is tőlünk, hogy mi lesz majd az óriási költséggel megépült, ám sosem használt Adria kőolaj vezetékkel. Legújabb információink szerint a vezeték végül hasznosításra kerül, vele fogják összekötni a recski rézbányát a nagymarosi vízlépcsővel.

Névtelen levéírónk számon kéri a klasszikusoknak azt az elméletét, miszerint a kapitalizmus az idők során meggyengül, és a szocializmus megerősödik. ö valahogy éppen fordítva tapasztalja. Válaszunk:

— Mi is. De emiatt nem kell elkeseredni, ez is csak nekünk jó, hiszen a kapitalizmus erős és szilárd romjain fogjuk majd felépíteni a kommunizmust.

Másokat rövidebb távú kérdések izgatnak:

— Hogyan fogunk válaszolni a Nyugat egyre erősödő kihívására?

— Egyelőre nem válaszolunk sehogy. Ha majd aztán már nagyon erős lesz a kihívás, akkor legfeljebb kimegyünk.

Természetesen a kulturális kérdések is roppantul izgatják olvasóinkat. Emlékeztetnek rá, hogy kulturális alapelvünk a korábbi években a három T volt: Támogatni, Tűrni, Tiltani. A kérdés: ' '

— Érvényben van-e még a három T?

Utánanéztünk a dolognak, és kiderült, hogy azóta a kérdést sokkal differenciáltabban kezeljük. Külön három T-t dolgoztak ki az ellenzéki művészekre: Támadni, Tiltani, Titkolni; külön három T elv vonatkozik a szocializmushoz hű művészekkel kapcsolatos pártpolitikára: Talpoyalőkat Tőlünk Távoltartani. Egyes területeken viszont már terjedőben van a három M módszer: Minden Művészt Macerálni!

Magyarországról hozta valaki azt az újságot, amiből az itt eredetiben közölt cikket átvettük. Különös újságocska, meglepő cikkek! Egyesek szerint amolyan szamizdat-féle, de inkább hihető, hogy szilveszteri szórakozásnak szánták a pártlap munkatársai, akiket egy évben egyszer valamiféle őszinteségi roham kerített hatalmába. Erre vallanak a "névtelen levelezők" kényes kérdéseire adott válaszok* népszabadságéknál jól tudják, mi foglalkoztatja a közvéleményt, de máskor még tréfából sem merik érinteni a tabu-témákat. A szilveszteri hangulat alkalmasnak látszott egy kis önkritikára...

Az Adria kőolajvezetékre utaló kérdéshez_magyarázatképen hozzá kell fűznünk, hogy az óriási költséggel fölszerelt recski rézbánya kimerülőben van, a nagymarosi vízlépcső pedig megvalósíthatatlannak látszik. Mindkettő halott ügy, akár az Adria kőolajvezeték...

Viszont messze kiemelkedik a válaszok ,közül az, amit a nyugati kihivásra olvashatunk*

Ha erős lesz a kihívás, legfeljebb kimegyünk! Adná a Jóisten, hogy egyszer valóban kimennének és megszabadítanák Magyarországot sajátmaguktól, de a szovjet megszállóktól is!

Minden humor mélyén lappang valami az igazságból. Hátha_ egyszer ez is valósággá válik...