Független Magyar Hírszolgálat, 1983. március-1984. február (7. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-15 / 11. szám
ö A parlamenti felszólalások sorából érdemes még megemlíteni Katona Imre beszédét, mely az alkotmány módosításáról szólt. Az Elnöki Tanács titkára a "szocialista demokráci továbbfejlesztésével" indokolta az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat benyújtását és bejelentette azt is, hogy új ellenőrző szerv alakul, melynek feladata ügyelni az alkotmányosságra. A neve Alkotmányjogi Tanács lesz és az igazságügyminisztérium mellett fog működni. - Dr. Markója Imre igazságügyminiszter az új választási rendszerről szóló törvényjavaslatot terjesztette az országgyűlés téli ülésszaka elé. A Magyar Nemzetben egy teljes újságoldalt tölt meg a miniszter elvtárs előadói beszéde és az ember ezt olvasva csak azon csodálkozik, hogyan lehet sok szóval ilyen keveset mondani. Mert az egész szócséplés csak arról szól, mikép fogják szélesíteni a választójogot olykepen, hogy,a szavazópolgárok két vagy több jelölt közt is választhatnak. A jelöltek természetesen mindannyian ugyanazon a listán indulnak és egyforma programmot képviselnek« a jelöltség a Hazafias Népfronttól füg^ és a Programm nem lehet más, mint a párt Programmja. A választás tehát a megszokott ~ módon történik “ szocialista recept szerint - amiért igazán^kár új törvényjavaslatot szerkeszteni. Kár a papírért. - Mindehhez Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára fűzte hozzá észrevételeit és felszólalásában "a demokrácia követelményének" nevezte az új (?) választási rendszert. Szegény Korom Mihálynak furcsa fogalmai lehetnek az igazi demokráciáról, ha erre a szisztémára meri alkalmazni ezt a meghatározást. Aztán beszédének egy mondatából kiderül« nagyon is jól tudja, hogy mit beszél és mit akar eladni. "Hazánkban úgy alakult a helyzet, hogy egypártrendszer körülményei között dolgozunk« itt nincs és a jövőben sem lesz helye, terepe a szocializmusellenes fellépéseknek, mert dolgozó népünk politikai érettsége gátat vet minden ilyen törekvésnek" - jelentette ki Korom elvtárs az előadói pulpitusról, különös logikával bizonyítva, hogy miért nem lehet Magyarországon többpártrednszerú választásokat tartani« nem engedi a magyar nép politikai érettsége! Világos, nem? Mert - fűzte hozzá Korom Mihály - a szocializmus ügye az egész nép ügye és a nemzeti egység kizárja, hogy "szocializmusellenes" erők érvényesülhessenek. - A következő kijelölt szónok Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára volt, aki azt bizonygatta, hogy - idézem - "a népfront nemzeti programmá emeli a párt politikáját". Azután ő is a nemzeti egységről szónokolt és hangoztatta, hogy "alapvető elvi kérdésekben osztatlan a nézetazonosság és nincs, nem létezik egyetlen olyan társadalmi csoport sem, mely az alkotmányon kívül, lefektetett premisszáinkon kívül keresné gondjai megoldásának lehetőségét". Végül így fejezte be bölcselkedését« "Az elmúlt 25 évben kikovácsolódott társadalmi szerződés a párt és a nép között él, érvényben van és fennmaradása kívánatos." Nem kétséges, hogy a "társadalmi szerződés" alatt azt a hallgatólagos kompromisszumot ertette Pozsgay Imre, melyet a csakis a saját boldogulásával törődő magyar társadalom többsége kötött a hatalommal« boldogulhat, gyarapodhat, de ennek ellenében nem ártja bele magát a hatalom dolgaiba és nem foglalkozik politikával. Hogy ennek a helyzetnek a fennmaradása "kívánatos" a rendszer számára, az nem lehet kérdéses. Kádárék így értelmezik a "nemzeti egységet"« az állampolgárok egységesen nem szólnak bele a kormányzásba és elfogadják a párt programmját, mert más nem létezik. Ez van, ezt kell szeretni... Sarkadi Nagy Barnát és Bugár Pétert a minisztertanács kinevezte az állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyetteseivé - jelentette december 23»-án az MTI. Hogy miket tud meg az ember .irodalmi riportok olvasása közben! Az Elet és Irodalom karácsonyi számában Tamás István emlékezik Bernáth Aurélra, epizódokat idézvén föl a nagy festő életéből. Egy családi beszélgetés során Bernáth az idős emberek múltbarévedésével beszél az 1918-19-es időkről. "Aztán - emlékezik a me^ster - jött a bolsevizmus, ami kellemetlen volt, mert sok ügyetlenséget is csináltak..." - Erre .a fia figyelmezteti« "Azóta már eltelt hat évtized és most megint bolsevizmus van!" - Lám! 19^5* óta nevezték már a mostani rendszert sokféleképen« volt népi demokrácia, később szocializmus lett, néha kommunizmusnak is mondták, aztán némelyik őszintébb politikus nevén nevezte a gyereket és proletárdiktatúrát mondott, de a rosszemlékű bolsevizmus elnevezést eddig általában mindenki kerülte. Taktikából, ravaszságból. De most Tamás István elszólta magát és leírta azt, ami pártkörökben nyilván közszájon forog« Magyarországon bolsevizmus van. Aki nem hiszi, járjon utána...
