Független Magyar Hírszolgálat, 1982. március-1983. február (6. évfolyam, 1-12. szám)
1982-07-15 / 5. szám
A Magyar Hírek május elsejei számának címlapját Cziffra György zongoraművész képe díszíti - háttérben Budapest tündérszép panorámája. Cziffra Györgyről tudni kell, hogy a Rákosi-terror idején (Kádár belügyminisztersége alatt) hosszú éve kitöltött börtönben és "bűncselekménye" nyomozásakor az Anarássy út 60-ban szétve. ték a kezeit, hogy soha többé ne tudjon zongorázni. Cziffra 56-ban szerencsésen Nyugatra került, Franciaországban telepedett le és rendbejöttek az ujjai is. A* melyeket a magyar Hirek hangulatos és érzelgős címlapján premier plánban mutatobe a fényképész. Nyugaton Cziffra újra művészi karriert futott, vagyont gyűjtőt: és fiatal zenésztehetségek felkutatásara, támogatására áldozza pénzét-idejét. He sonlóan a legtöbb művészhez, Cziffra is hiú és ezt a gyengéjét kihasználva^ pár évvel ezelőtt Kádárék hazainvitálták koncertezni, szerepelni. Feledve az AVH-pir. cáben töltött hónapokat s azt, ho^y az ötvenhatos^szabadságharcnak köszönheti új életét, Cziffra kötélnek állt s mar nem először járt otthon idén tavasszal. A portréjával díszített Magyar Hírek-ben nyilatkozott is: honvágyról, hazaszeretetről, a magyarországi fejlődésről. Az újságíró egyik kérdésére - hogyan érzi magát itthon? - ekép válaszolt: "Itthon? Erre egy kicsit nehéz felelni, mert én már odakinn, Franciaországban vagyok otthon. Mi már 25 éve (!) franciák vagyunk. Ezekután megértjük, miért tartotta magát távol 25 év óta Cziffra a magyar emigrációtól és míg minden nemzetiségű fiatal muzsikus támogatására bármikor kész volt. magyar célokra soha nem adott egy lyukas garast sem. A zongoraművésznek kitűnő, de embernek silány Cziffra Györgyöt nem irigyeljük a szocialista Magyarországtól mint ahogy tőle sem irigyeljük a rendszer megbecsült vendégeként Budapesten töltött napok élményét. Gosztonyi János, a Magyarok Világszövetsége főtitkára legutóbbi beszédében, (előző szamunkban ismertettük) vázolta a Világszövetség terveit, melyek közt egy orvostalálkozó is szerepel. A Magyar Hírek már meg is hirdette a találkozót,me lyre "a haza határain kívül élő magyar orvosokat" hívják - 1983* augusztus 2. és 7* között. Van idő hát a felkészülésre - kíváncsian figyeljük, hogy kik fognak bedőlni a szíves meghívásnak? Érdemes kinyitni a Magyar Hírek május elsejei számát a 11. oldalon. Ott - a jobb felső sarokban, tehát a legszembeszökőbb helyen - kéthasábnyi üres folt ásít. Az ezen az oldalon olvasható cikk kényes témáról, a magyarországi népesedési gondokról szól és kézenfekvő arra gondolni, hogy a kérdéshez tartozó kép, ábra vagy statisztikai táblázat szerepelt itt. Egészen addig, amíg valaki - egy "fejes" a minisztériumban, vagy a Világszövetségben (amolyan cenzorféle) - észre nem vette, hogy az nem szolgaija a Népköztársaság érdekeit, esetleg rossz propagandát jelen-, a rendszernek. Nosza az utolsó pillanatban kidobatta az inkriminált anyagot és - úgy látszik - már arra sem volt idő, hogy mással pótolják a hiányt. Ezért éktelenkedik a fehér volt a hazacsalogató magazin 11. oldalán, gyanúsan emlékeztetve a háborús cenzúra idején "megfésült"^pesti ellenzéki lapokra, melyeknek oldalait gyakran tarkították ilyen fehér foghíjak. Dehát most nincsen háborúi... "Megkérdezzük Nagy Kázmért, miből forgatta ki a fordulat éve?" címmel olvastunk érdekes interjút az Elet és 1rodalom egyik legutóbbi számában. A beszélgetés, amelyet ez a bizonyos Nagy Kázmér a pesti riporterrel folytat, elsősorban választ ad arra a kérdésre, ami már hónapok óta foglalkoztat néhányunkat: vájjon ki az a Nagy Kázmér nevű újságíró, akitől az utóbbi időben egyre-másra jelennek meg kitűnő írások a pesti lapokban, főleg a Magyar Nemzetben. (Itt olvashattuk pár hete a magyarországi jezsuitákról szóló cikkét, mely nagy visszhangot és ellenhatást váltott ki az emigrációban.) .Vajon azonos-e azzal'a Nagy Kázmérral, aki 1948-ban elhagyta Magyarországot, Ausztráliában s később Angliában élt, a BBC munkatársa lett és több könyvet is írt, egyebek közt az "Elveszett alkotmány" című" elsőrangú elemzést az emigráció összetételéről? Vagy nem azonos és csupán névrokonsággal állunk szemben? Az Elet és Irodalom cikkéből kiderül: azonos! Nagy Kázmér 33 évi emigráció után a hazatérés mellett döntött és jutalmul már publikálhat is. A riporter most arról faggatja, hogy "aki vásárra vitte a bőrét 1944-ben (Nagy Kázmér Bajcsy-Zsilinszky ellenállási köréhez tartozott), aki oly nagy elánnal vett részt az ország építésében, magyar író és publicista létére, hogyan ítélhette magát emigrációra?" - Az interjú hangja bántóan arrogáns és sokat elárul arról, hogyan is vélekednek rólunk politikai emigránsokról hazai körökben - színlelés, szépítés, alakoskodás nélkül. A kis pesti firkász, aki 1948-ban valószínű- 5 -
