Független Magyar Hírszolgálat, 1982. március-1983. február (6. évfolyam, 1-12. szám)

1982-04-15 / 2. szám

/ a Magyar allami Hangversenyzenekar és a rádió énekkara előadásában hallható két ' nemzeti imádságunk, melyeket prózában is tolmácsolnak Bessenyei l'erenc, illetve Gábor Miklós és Sz,ab0 Gyula, illetve Kállai Ferenc. A lemez húszezer példány­ban készült el. - Es hogy elkészült, azt csak örömmel üdvözölhetjük? így van rá remény, hogy a most felnövő generációk is megismerik és tudják majd énekelni a Himnuszt és a Szózatot. "A budai szörny" címmel olvastunk beküldött levelet a Magyar Nemzet-ben. A hozzá­szólás a Déli-pályaudvar mellett épült új szállodát veszi célba, mely úgy kirí a környezetéből és annyira elrontja ormótlan tömegével a budai városrész össz­képét, hogy a környék népe elnevezte az épületet "budai szörny"-nek. Magyar Politikatudományi Társaság alakult Budapesten, a Magyar Tudományos Akadé­mián tartott ülésen, ahol Péter Jánost, az országgyűlés alelnökét választották a Társaság elnökévé. Az alakuló gyűlésen óvári Miklós KB titkár mondott beszé­det, melyben vázolni igyekezett az új Társaság feladatait.mondván? tudományos fórumnak kell lennie, ahol a társadalom építésének feladatait fogják megvitatni. E területen^- mondotta Óvári elvtárs - számos új és bonyolult feladat vár meg­oldásra. - Érdemes megfigyelni, ahogy mindig új és új bizottságokat, társaságo­kat hív életre a rendszer, ahol az állampolgárok "megbeszélhetik" a feladatokat, abba a hitbe ringatva magukat, hogy véleményüket meg is hallgatják. Ezek a fóru­mok csak arra jók, hogy az emberek kiélhessék a demokrácia iránti igényeiket,de mivel a párt ellenőrzése alatt állnak, hatásuk egyenlő a nullával. Ezek a "szo­cialista demokrácia" kellékei, melyek helyettesítik, de soha nem pótolják az i­­gazi demokráciát, az igazi szólásszabadságot, melynek révén az állampolgárok va­lóban maguk dönthetnek életük, sorsuk, politikai berendezkedésük felől. Czeslaw Kiszczak altábornagy, lengyel belügyminiszter sajtótájékoztatót tartott, melyen szóvátette, hogy konspirációs csoportok illegálisan folytatni igyekeznek a Szolidaritás szervező- és propagandatevékenységét. A Szolidaritás második vo­nalának emberei röplapokat, falfeliratokat, illegális kiadványokat használnak arra, hogy kapcsolatokat létesítsenek és felújíthassák a régi kereteket. Történ­tek szabotázscselekmények is, melyeknek elkövetői gépeket és berendezéseket ron­gáltak meg. Különösen aggasztó - mondta a belügyminiszter -, hogy ebben a tevé­­kenységoen egyre több fiatal, sőt kiskorú vesz részt. Majd egy kérdésre válaszol­va ezeket mondotta? "Ha valaki azt kérdezi, lesz-e Szolidaritás s ezen a szükség­­állapot bevezetése előtti Szolidaritást érti, az azt jelenti, hogy az illető sem­mit sem értett meg az eseményekből." Ez ugye világos beszéd! Michel Rocard francia tervezési és területrendezési miniszter Budapestre érke­zett és tárgyalt Kádár Jánossal,valamint Lázár György miniszterelnökkel. Panaszkodó sorok egy riportban? az Emkénél működő utcai falatozóban a sült­csirke 80 forintra drágult. Egy sörrel együtt kerek százasba kerül a falatozás. állva, a pultnak támaszkodva. - Az átlagkereset 1981-ben havi 4500 forint volt Magyarországon, ami azt jelenti, hogy az átlagos órabér valahol 20 és 25 forint között van. Azaz egy sültcsirkés tízóraiért kifizethet a pógár 4-5 órabérnek megfelelő összeget, jó félnapi keresetét. (Ez kb. olyan, mintha Amerikában 30- 40 dollárba kerülne utcán, pultnak támaszkodva a sültcsirke sörrel...) Negyven évvel ezelőtt - 1942 márciusában - alakult meg a Magyar Történelmi Emlék­­bizottság,mely a demokratikus magyar értelmiséget egyesítette németellenes és háborúellenes célzattal - olvassuk a Magyar Nemzet-oen. Érdemes felidézni azok neveit, akik a megalakuláskor aláírásukkal vállalták az Emlékbizottság programm­­ját* a szélsőbalról Kállai Gyula, Katona János, Nagy István, Somogyi Miklós és Szakasits árpád, a kisgazdák közül Bajcsy-Zsilinszky Endre, Nagy Eerenc, Tildy Zoltán, Varga Béla, a népi írók közül Darvas József, Illyés Gyula, Kovács Imre, Veres Péter, az újságírók közül Barankovics István, Mihályfi Ernő, Parragi György s végül írók, közéleti személyiségek közül? Bernáth Aurél, Gáspár Zoltán,baráti Huszár Aladár, Katona Jenő, Krenner Miklós, Pátzay Pál, Raics István,Szentimrei Jenő, Szőnyi István és Veress Sándor. - Mint emlékezetes, a Történelmi Emlék­­bizottság szervezte az 1942 március 15-i tüntetést a Petőfi szobornál, ahol a felvonulók a magyar szabadságot és függetlenséget éltették. Vajon ma mikor Hel életre egy új Emlékbizottság, hogy új tüntetést szervezzen a Petőfi szobornál a magyar függetlenség és szabadság érdekében?...- 7 -

Next

/
Thumbnails
Contents