Független Magyar Hírszolgálat, 1982. március-1983. február (6. évfolyam, 1-12. szám)

1982-04-15 / 2. szám

- 4 -Moszkvából keltezett MII-.jelentés idézi a Pravda egy legutóbbi vezércikkét,mely keményen bírálja a szénbányászati minisztériumot, mivel nem fordít kelló figyelmet a jobb munkaszervezésre, a termelékenység növelésére, a munkafegyelem erősísitésére, a technológiai előírások betartására. A minisztérium hibájából a múlt évben 730 millió rubel ipari beruházásra szánt összeget nem használtak föl, a bányák kapacitása pedig több mint 5 millió tonnával alatta maradt a tervezettnek. A szovjet szénbányászat már négy éve nem teljesíti tervét s idén januárban a bányák 22 százaléka lemaradásban volt. - Ismeretes, ho^y a szovjet ipar energiaforrása elsősorban a szén« a szénbányászat rossz teljesítménye minden területen érezteti hatását. És nem éppen pozitív irányban.

Ceuacescu hosszú beszédet mondott a Román Kommunista Párt Központi Eizottsága és a legfelső gazdasági és fejlesztési tanács együttes ülésén, úgyis mint az RKP főtitkára és a legfelső gazdasági és fejlesztési tanács elnöke. A beszéd elemezte az 1981 évi tervteljesítésben mutatkozó egyes lemaradások okait - az ipar pld. 25 milliárd lej értékű termeléssel maradt adós a nemzetgazdaságnak - és igyekezett indokolni a mezőgazdasági termékek fogyasztói árának emelését. Ismertette a kormány határozatát, hogy a dolgozók egy része térítést kap az áremelések ellensúlyozására«2100 lej havi keresetig 175* 3Í00 lejig 180, 4000 lejig pedig 140 lej a havi pótlék összege. Akik 4000 lejen felül keresnek, nem kapnak térítést. (Kb. 15 lej ér egy dollárt, de feketén ennek háromszorosát számolják.)

Végetértek március első hetében a Moszkvai Napok Budapesten, melyeknek eseménysorozatán résztvett Viktor Grisin, a SZKP Politikai Bizottságának tagja,Moszkva pártbizottságának első titkára. Nyilatkozott a Moszkvai Napok sikeréről Kádár János is, mondván« "Ezek a megbonthatatlan barátság napjai voltak és bizonyították, hogy a két főváros ezer szállal kötődik össze."

"A Vatikán és a jezsuita rend" címmel jelent meg érdekes írás a Magyar Nemzetben. írója - Nagy Kázmér, akiről ugyan nem derül, ki, hogy azonos-e azzal a^ Londonban élő Nagy Kázmérral, aki többek közt az "Elveszett alkotmány" című könyvet írta és a BBC munkatársa^volt - azt fejtegeti, hogy a jezsuiták ismét a rend régi harcos hagyományait újítják fel és • 3).gyv ellentétbe kerültek a pápával. Aki ezért Paolo Dezza személyében különmegbízottját nevezte ki a rend élére, lényegében felfüggesztve ezzel a rend önkormányzatát. Pedro Arrupe, a rend főnöke ugyan hűségéről biztosította II. János Pál pápát, de a felszín amiatt azért forronganak az indulatok. wagy Kázmér idézi az angliai jezsuiták folyóiratát,,-mely Dezza kinevezésekor ezeket írta« "Nem lennénk őszinték, ha nem mutatnánk rá» a válság kimenetele az egész egyházat érinti-. A Dezza kinevezésében megnyilvánuló módszer máris azt az aggodalmat váltja ki, hogy a II. Vatikáni Zsinat vívmányainak befellegzett." Az amerikai jezsuiták folyóirata, az "America" abban reménykedik, hogy a rend páratlan rugalmasságával ezen a válságon is túljut majd. Figyelemreméltók azok a sorok, melyeket a magyarországi jezsuitákról ír Nagy Kázmér. A magyar jezsuiták - olvassuk - történelmi tévedése Mindszenty kineveztetése (?) volt. "Az általuk kinevezésre ajánlott új esztergomi érsektől kapták a legnagyobb csapást - így szól a cikk -, mert a bíboros elnémíttatta, vagy száműzetéssel felérő tengerentúli országokba helyeztette őket. Pedig csak azt kérték tőle, hogy a reá bízott egyházat intézményeivel együtt ne vigye a szakadékba. Amikor pedig mégis ez történt, 1950-ben a jezsuita rendet is feloszlatták. A rendtagok többsége Nyugatra távozott, a többi lelkészként helyezkedett el az országban." - Nagy Kázmér okoskodása felháborító« a jezsuiták sorsának ismertetése közben Mindszenty hercegprímást próbálja felelőssé tenni mindazért, ami 1948 után Magyarországon az Egyházzal történt. Mintha az esztergomi érsek ilyen vagy olyan magatartásán múlott volna, hogy a kommunista párt feloszlatja-e a szerzetesrendeket, vagy sem. (Még két adat a cikkből« a feloszlatás idején a magyarországi jezsuiták 300 tagot számláltak, ma pedig az egész világon 27,000 fő a rend tagjainak száma.)

Kiszczak altábornagy, lengyel belügyminiszter március 2.-án sajtótájékoztatót tartott, melynek során elmondta, hogy a szükségállapot kihirdetése óta eltelt két és fél hónap alatt sikerült megbénítani az ellenzéki, ellenforradalmi erők tevékenységét s ezzel elhárulta konfrontáció, a testvérháború ;vészélye, megszűntek a sztrájkok. Ez lehetővé teszi a szükségállapot könnyítését.