Független Magyar Hírszolgálat, 1981. március-1982. február (5. évfolyam, 1-12. szám)

1981-10-15 / 8. szám

kiütéseket lehet kapni. A hasmenést okozó szalmonella bacillusok rendszereseb kd­­mutathatók a vízben." Az újságíró beszélgetőpartnerei mind arról panaszkodnak, hogy a balatonkörnyéki gazdaságok a tóba eresztik-.a szennyvizet, a trágyáiét és a különböző vegyszereket tartalmazó permetezőfolyadékokat. Vannak szennyvíztisz­títótelepek, de mivel kicsi a kapacitásuk, csak a szennyviz egy részét képesek megszűrni. Ajtóba főleg rengeteg foszfor kerül, amitől elpusztulnak a halak és felborul a viz biológiai egyensúlya. Végezetül hadd idézzük két édesanya beszél­getését a keszthelyi öbölben* -Miért jár ide? -A lányomat hoztam úszótanfolyam­ra. -Ebbe a moslékba? -Valahol meg kell tanulnia úszni. Es a .falusi gyerekek nem olyan kényesek, mint a pestiek... - A Balaton pusztulásáról egyre több cikket olvashatunk a hazai lapokban. Sok terv és javaslat hangzik el,hogyan lehetne meg­állítani a folyamatot és megmenteni a tavat, de - főleg pénzhiány miatt - mind­eddig semmi sem történt. És pár évvel ezelőtt már azt jósolták a szakértők,hogy ha egy évtizeden belül nem jön segitség, a tó menthetetlenül bűzös mocsárrá vál­tozik, mely sem üdülésre, sem horgászásra nem lesz alkalmas. Középeurópa legna­gyobb és legszebb tava haldoklik, az emberi felelőtlenség és nemtörődömség követ­keztében. Az évtizedből már öt év eltelt* van-e még remény?... A Balatonról szól az a cikkecske is, melyet "Tahók" cimmel olvashattunk a Magyar Nemzet-ben. "Idén a falaton mocskosabb volt, mint tavaly, pedig már tavaly is mocskosabb volt, mint 1979 nyarán. Nincsen olyan magyar főnév, amelyiket ne hasz­nálhatnánk a vizen, parton, utakon heverő dolgok megnevezésére. Csutkák,rongyok, zsíros hulladék és szikkadt gumimatracok tömkelegét már régen megszoktuk. Söprú, lapát, nylonzsák, rovarirtó segít elviselni mindezt, de mit kezdjek az új sze­méttel? Ami emberi^közremuködéssel keletkezik..." S itt hosszabb elmélkedés kö­vetkezik a "közreműködőről" - akit a cikkíró Tahónak nevez -, az emberről, aki szemetel a parton, szemetel a vízben és szemetel minden lehető helyen, minden le­hető módon. Élménybeszámolója befejezéséül az újságíró elbeszéli egy hajnali für­dőzését, amikor a vízben lubickolva szemtanúja volt a következő esetnek* a kem­ping kétszemélyes sátrából kilopakodik valaki és artistát felülmúló ügyességgel lóg a móló korlátján, letolja melegítőnadrágját, aztán belepotyogtat a tóba.Abba, amelyikben a cikkíró húsöl s amelyikből délben egyesek a bográcsba merítenek, a főzéshez. Épületes jelenet lehetett, méltó a magyar tenger jó hírnevéhez. "Társadalmi folyamatok és életünk" címmel jelent meg beszámoló a Magyar Nemzet­ben fiatal értelmiségiek tanácskozásáról. A KISz központi bizottsága Sződligeten rendezett konferenciát, melyen értelmiségi munkakörökben dolgozó húsz-harminc­évesek vitatták meg problémáikat, be hadd idézzük szószerint a beszámoló néhány mondatát *"Társadalmi feszültségeket boncoló polémiává nőtt az ifjúság és a marx­izmus kapcsolatának vitája, miközben a mindennapi életünket mutató változások - pld. a családalapítási apály - kevésbé épültek be a keretekbe. Hazánk ifjúságának eszmei-ideologiai hozzáállása ugyan kiállja a nemzetközi összehazonlítás próbá­ját, ugyanakkor az értelmiségi fiatalokat nem lehet egyetlen homogén társaságként vizsgálni; különböző csoportokból tevődnek össze. A fogalmak tisztázása jobban hozzásegíthet a kispolgári nézetek elleni harc, a vallásosság, a nacionalizmus alapjainak feltárásához. Furcsának tetszhet, mégis igaz* miközben csökken az egy­háznak a fiatalokra gyakorolt hatása, körükben mégis terjed a vallásosság. (!) Érthető módon, mert még nem akadt senki, aki fölvállalta volna a modern tízpa­rancsolat megalkotását, ^az erkölcsi értékpótló szerepét. A nacionalizmust pedig gyakran táplálja a kultúrtörténeti érdeklődés, a népiség divatja, amely a múlt hagyományainak megőrzésével hasznos munkát végez, de torz következtetéseknek is teret engedhet." - A vallásosságról és a nacionalizmusról tett észrevételek igen érdekesek és a pártoktatás, a marxista ideológiai nevelés csődjére engednek kö­vetkeztetni. A KISz a saját kongresszusán kénytelen beismerni munkája eredmény­telenségét s azt, hogy nem tudott "erkölcsi értékpótlót“ adni a vallás, a hit pa­rancsai és normái helyébe. - A konferencia elméleti kérdések mellett gyakorlati gondokkal is foglalkozott* a lakás- és a kereseti viszonyokról sok szó esett, de megállapították, hogy egyelőre kevés a lehetőség a javulásra. A szellemi mun­kát végző fiatalok átlagkeresete viszonylag magas* négyezer forint, ami 11 szá­zalékkal meghaladja az országos átlag jövedelmet, viszont ahhoz kevés, hogy a fi­atalok családot alapíthassanak, lakást szerezhessenek. - A konferencián sokmin­­denrol beszeltek, de a népszaporulat csökkenéséről nem beszélt senki...

Next

/
Thumbnails
Contents