Független Magyar Hírszolgálat, 1981. március-1982. február (5. évfolyam, 1-12. szám)
1981-10-15 / 8. szám
például a Rákosi-korszak alatti belügyminiszterségéről már nem tudtak. A Petőfikörről hárman hallottak valamit,a "MEFESz" pedig semmit sem jelentett számukra. .Ugyancsak hárman tudták azt, hogy október 23-án az egyetemi ifjúságtól indult el a kezdeményezés, a munkástanácsokról azonban már egyikük sem hallott.A- mikor Hruscsov kiléte felől kérdezősködött az újságíró, a következő válaszokat kapta; - Szovjet politikus volt, akit Sztálin'kivégeztetett. - Szovjet marsall volt a világháború alatt. - A Szovjetunió miniszterelnöke volt 19^5* előtt. - A második világháborúban parancsnok volt valahol, talán francia vagy angol? - A magyarországi szovjet haderő' élén állt 19z+5"’'ben. . . A hét közül kettő még ennyit sem tudott Hruscsovrólt nem is ismerték a nevét! A forradalom bukása után nyugatra menekültek számát 15-20 ezertől kétmillióig becsülték. Az 1956 utáni megtorlásról, a kivégzésekről mindössze ketten hallottak és egyikük azt is tudta, hogy Nagy Imre is az áldozatok közt volt. De arról, hogy még kiket ítéltek el, kiket végeztek ki, egyikük sem tudott semmit. Kádár ígérete, hogy senkinek sem fog majd bántóaása esni, aki résztvett a forradalomban, mindnyájuk számára újság volt. Legszomorúbb az a válasz, amit arra kérdésre adtak, hogy miképen emlegették a forradalmat otthon, családi és baráti körben? Hatan azt felelték, hogy nem beszéltek róla. A hét közül csak egynek jutott eszébe, hogy a szülei említették« a forradalom óta könnyebb az élet Magyarszágon. Tétova, bizonytalan válaszok, abszolút tájékozatlanságra valló találgatások» a-történelemoktatás csődje, a tények és események elferdítésének következménye, Meglepő, hogy olyan kommunista nagyságokról, mint pld. Hruscsov, ugyancsajc keveset tudtak a megkérdezettek. A 25 év előtti forradalomról pedig jóformán semmit. . . A beszélgetés közben a hét fiú közül az egyik restelkedve - és mentegetőzve - meg is jegyezte« - Kevés van róla a középiskolás történelemkönyvben, csak fél oldal! Nos ez igaz! Példának okáért az általános iskolák 8. osztálya számára készült történelemkönyv pontosan ^3 sornyi terjedelemben foglalkozik "Az 1956. évi ellenforradalmi lázadás" előzményeivel, lezajlásával és felszámolásával. Néhány mondat a szövegből, mutatóba; "Nyugatra szökött és itthon illegalitásban szervezkedő fasiszták - imperialista segítséggel - kísérletet tettek arra, hogy megsemmisítsék a proletárdiktatúra vívmányait és visszaállítsák a tőkések, az egyházi és világi nagybirtokosok uralmát." "A Horthy-korszakból Ismert fehérterror réme kísértett a fővárosban és országszerte." "De a forradalmi erő-K Kádár János vezetésével újjászervezték a magyar kommunisták partját és létrehozták a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt, mely segítséget kert és kapott a szovjet csapatoktól. Ezek rövid idő alatt felszámolták az ellenforradalmat." Ezt az "ismeretanyagot" kapja hát egy mai lá-15 éves fiatal a 1956 őszi nemzeti felkelésről, a 25 év előtti szabadságharcról. Hát lehet ezekutan csodálkozni, hogy a hét traiskircheni magyar fiú és a többi otthoni sokszázezer számára terra incognita a történelem? Es meglepő-e, hogy ezekből a fiatalokból hiányzik a nemzeti érzés, a magyarságtudat? "A magyar nemzettudat - írja fentemlített tanulmányában Hanák Péter - mint közösségi összetartó erő, meggyengült. Sokáig jobbnak látszott nem bolygatni. Sokan a múlt gyanús maradványának, csökevénynek, az ellenzékiség köntösének, a szocialista közösségtudat ellenlábasának minősítették..." A kommunisták^örökös gyanakvásból táplálkozó és a történelmi múltat megtagadó e lnemze tie t lenítő politikájának gyilkos vetése ime beérett! Aminek egyik legelszomorítóbb eredménye, hogy ötvenhatnak még az emlékétől is sikerült megfosztania a magyar ifjúságot. Mely oly keveset tud nemzeti forradalmunkról, mintha már legalább ezer év választana el bennünket tőle és nem egy rövid negyedszázad. x A VIGÍLIA augusztusi száma interjút közöl Bognár Józseffel, a ^agyarok Világszövetsége elnökével. Az újságíró első kérdése természetesen az anyanyelvi mozgalomra vonatkozik és a válasz - ugyancsak természetesen - fejlődésről, sikerekről szól. Ennél sokkal érdekesebb az a kérdés, melyben az újságíró azt firtatja« miért csak a nyugati magyarsággal törődik a ^agyarok Világszövetsége, amikor a környező országokban élnek magyar kisebbségek? Azoknak nincs szükségük támogatásra? Bognár József válasza így hangzott« "Ez a szövetségnek nem feladata. A nemzetközi°munkásmozgalomban uralkodó felfogás szerint a nemzetiségi kérdés kezelése az országot irányító párt politikai felelőssége." - Világos, nemde?. • •
