Független Magyar Hírszolgálat, 1981. március-1982. február (5. évfolyam, 1-12. szám)
1981-08-15 / 6. szám
Gvergyai Albert műfordító, kritikus, nyugalmazott egyetemi tanár 88 éves korában Budapesten elhunyt. Szennay András pannonhalmi főapátot köszöntötte hatvanadik születésnapján a Vigilia szerkesztősége. A folyóiratnak ugyanebben a számában olvashatjuk Szennay András tanulmányát is "Az egyház újraéled a közösségekben" címmel. Az U,i Ember-ben olvassuk, hogy a Zrinyi Katonai Akadémián használatos "A fejlett szocializmus építéséről" című tankönyvben van néhány fejezet, mely enyhén szólva sértő a vallásos emberekre. Pld« a 72. oldalon: "A szocialista eszméknek vezető szerepük van társadalmunkban, de ............ vannak még különféle nem marxista nézetek, társadalmi normáinkkal összeegyeztethetetlen magatartásformák is, mint például a vallásosság, a burzsoá nacionalizmus megnyilvánulásai." És a 7^* oldalon? "A marxista világnézet az az iránytű, mely segít a burzsoá eszmék elleni - egyre élesedő - harcban. Ez segít leküzdeni a még nálunk is meglévő kispolgári ideológiát és annak megjelenési formáit: az önzést,^ a közömbösséget, a kapzsiságot, a nacionalizmust, a kozmopolitizmust és a vallásosságot..Az Uj Ember felteszi a kérdést: vájjon a tankönyv szerkesztői szerint minden további nélkül a kispolgári ideológiák közös nevezőjére hozható az önzés, közömbösség, kapzsiság és vallásosság?... - Néha elszólják magukat az elvtársak és elárulják igazi gondolataikat, amiket igyekeznek gondosan titkolni. A kádári "szövetségi politika" sikere érdekében. De ha tehetnék, bizony felrúgnák ezt a "szövetséget", hogy tűzze1-vassal üldözhessék a vallást 1 Ahogy ezelőtt harminc évvel tették... Szalav Sándor nyugalmazott nyomdász - élt 86 évet - haláláról olvashattunk hírt az újságban, majd pár nap múlva me^emlékezésfélét, Kopré József tollából, aki a személyes barátság jogán ír az elhunytról, hogy - mint megjegyzi - "adalékokkal szolgálhasson a magyar nyomda, sajtó és könyvterjesztés történetéhez".Mert Szalay Sándor élete elválaszthatatlanul összefonódott ezekkel: az ólombetűk, a szép szedésű kötetek, a rotációson futó újságlapok szerelmese volt ez az ember, aki minden idejét, energiáját ezeknek szentelte. És még egynek: az eszperantónak. Lelkesen hitt a nemzetkő'zi nyelv sikerében és abban, hogy az eszperantó közelebbhozza egymáshoz a különböző népeket. Meg nem alkuvó, forradalmi lélek volt, aki mindig az elnyomottak oldalára állt« a háborús években a népi írók műveit nyomtatta és adta ki, az orosz megszállás alatt eszperantó kapcsolatai révén próbált legalább erkölcsi támogatást szerezni a magyarság számára. Ezért a Rákosi-terror idején - amikor minden eszperantistában nyugati kémet gyanítottak - évekig börtönben szenvedett; a Magyar Közösség "összeesküvési" perében ítélték el, de nagy lelkierővel viselte sorsát és - e sorok írója tanúsíthatja, mert hónapokig zárkatársa volt - soha nem tört meg. (Jellemző a nekrológ írójára:arról említést tesz, hogy Szalay Sándort 19^-ben Kiss Jánossal, Tartsay Vilmossal és Kővágó Józseffel együtt letartóztatták, de arról már mélyen hallgat, hogy 19^7 januárjától 1950“ig a kommunisták börtönében sínylődött...) Kiváló»fajtáját mélyen szerető magyar hazafi s elsőrangú szakember távozott vele az élők sorából - béke poraira! "A szentkorona-tan a Horthy-korszakban" címmel olvashattunk érdekes beszélgetést a Magyar Nemzet-ben Kardos József kutatóval. Mint kiderül a cikkből, Kardos József történész, aki nemrégiben védte meg kandidátusi értekezését a szentkorona-eszmének a Horthy-rendszer közjogi-politikai gondolkodásában játszott szerepéről. A szűkreszabott terjedelmű újságcikk alapján kissé zavaros kép bontakozik ki előttünk a történész elméletéről, de hogy arról mégis legyen némi fogalma az olvasónak, hadd idézzük szószerint a cikk utolsó bekezdését: "... A tanulmányból kitűnik, miként kapcsolódott egybe a tradicionális szentkorona-tan és nemzeti hivatástudat, s lett a kettő együttesen ideológiai ösztönzője nem az országgyarapítás, hanem éppenséggel az országvesztés és nemzeti katasztrófa politikájának." Kommentár felesleges. Bilicsi Tivadar nvolcvanesztendős korában Budapesten elhunyt. Már évek óta betegségek gyötörték, de nem hagyta el a színpadot és élete utolsó percéig játszott. Kitűnő humorával nemzedékeket mulattatott. A régi pesti operettszínpad egy feledhetetlen alakja szállt sírba vele. Lázár György, a Minisztertanács elnöke jűlius 13.-án Georgiosz Rallisz görög miniszterelnök meghívására Athénbe utazott. Molnár C. Pál festőművész 87 éves korában Budapesten elhúnyt.- 6 -
