Független Magyar Hírszolgálat, 1981. március-1982. február (5. évfolyam, 1-12. szám)

1981-05-15 / 3. szám

A kormány félhivatalosaként megjelenő budapesti Magyar Hírlap február 15,-i szá­­ma interjút közölt Gosztonyi Jánossal, a Magyarok Világszövetsége új főtitkárá­val. Két héttel később a szabadföldi magyar újságok szerkesztőinek küldözgetett Hazai Tudósítások című MTI-kőnyomatos is közölte az interjút. Csak éppen némileg lerövidítvelényegtelen" kihagyásokkal. Aminek oka nyilvánvalóan az, hogy a Ma­gyar Hírlap-ból csak igen kevés jut nyugatra, a Hazai Tudósítások pedig az emig­rációnak készül... De hadd idézzük a bekezdést, ami kimaradt a Hazai Tudósítások szövegéből» "Amit végzünk» politikai munka, nemcsak kultúrális. Függvénye tehát a nemzetközi viszonyoknak. A hűvösebb légkör egyeseket visszavonulásra késztet, keményedik a jobboldali emigráns sajtó hangja. Vannak, akik mostanában jobban félnek a szocialista Magyarországgal való kapcsolatok következményeitől. De a kint élő. emberek többsége ugyanolyan bizalommal viseltetik irántunk, mint eddig." Ebből a kulcsmondat» Amit végzünk* politikai munka! - ami annyira fontosnak tar­tott a Magyar Hírlap szerkesztője, hogy dőlt betűkkel szedetett. A Hazai Tudósí­tások szerkeszői is tudták,, milyen fontos - éppen azért hagyták ki. Mert nem kell mindent tudniok az emigránsoknak, nem kell tudniok,mik a Miagyarok Világszö­vetsége indítékai, mik ügyködésének rugói és céljai. Persze, aki nem volt vak, vagy nem csukta be szándékosan a szemét a tények előtt, azt eddig sem tévesztet­ték meg a Magyar Hírek és a Hazai Tudósítások szirénhangjai, hanem tisztá­ban volt azzal, hogy a kultúrkapcsolatok ápolása csupán a politikai akció egy része, a valóságos szándékok álcázása. Gosztonyi János nyilatkozatának volt egyébként még két érdekes mondata. Az egyik a nyugaton élő magyar fiatalság nyelvtudásával kapcsolatos és így hangzik* "Az igasághoz tartozik, hogy a nyelv megőrzésében kiemelkedő munkát végeznek a ma­gyar cserkészcsapatok is." Gosztonyi objektivitása meglepő és figyelemreméltó... A másik mondat arra vonatkozik, hogy a Szépirodalmi Könyvkiadó a közeljövőben meg szándékszik jelentetni "a Nyugaton élő magyar költők antológiáját". Kíváncsi­an várjuk a kötetet és méginkább: kíváncsiak vagyunk arra* vájjon kiket érdemesí­tenek majd arra a megtiszteltetésre, hogy otthon kinyomtassák a verseit? A válo­gatás majd sokmindent elárul, de látatlanban úgy érezzük* túlzás "a Nyugaton éló magyar költők"-ről beszélni, mert az antológia nyilván nem fogja betölteni azt a hivatást, melyet egy antológiától el lehet várni. Hogy tudniillik teljes és át­fogó képet adjon a nyugati magyar költészetről. Bár tévednénk... A Reagan elnök elleni március J0,~i merényletről az április l.-i magyarországi lapok adnak terjedelmes tudósításokat és - megragadva az alkalmat - hosszasan elemzik az amerikai belpolitika "válságot". Igyekeznek úgy feltüntetni a helyze­tet, mintha a merénylet után káosz lett volna az amerikai politikai életben és természetesen nem mulasztják el bírálni Haig külügyminiszter lépését, aki a kritikus pillanatban tudta mi a kötelessége és bejelentette; hogy a Egyesült Ál­lamok egy pillanatra sem maradt vezetés nélkül. Haig tábornok nagyon a bögyében van a kommunista sajtónak - amin végeredményben még csodálkozni sem lehet... - s ezért jó alkalom, hogy "önkényeskedésről", "diktátori hajlamokról", az "alkotmány felrugásáról"^ és hasonlókról írjanak vele kapcsolatban. Szóval mindent elkövet­nek, hogy "fúrják" Haig-et. A sebesülten fekvő Reagant mégsem akarják támadni, hát Haig-re zúdítják minden mérgüket, amit amiatt éreznek, hogy az amerikai kor­mányzat nem ingott meg a merénylet következtében, hanem minden ment tovább za­vartalanul. Vájjon ha egyszer Brezsnyevvel történne hasonló, mi következnék u­­tána a Szovjetunióban?... A Magyar Nemzeti Bank március végén 150 millió USA-dollár összegű hitelmegálla­podást írt alá Kuvait-ban, az arab Banking Corporation, Bank of Bahrain and Ku­­vait és a Kuvait Foreign Trading Contracting and Investment Co. kuvaiti pénzinté tézetek által vezetett bankcsoporttal. A hitelnyújtásban többségükban arab ban­kok vesznek részt. A hitelt az MNB négy és fél év türelmi idő után 8 éven belül fizeti vissza. A hitel exportfejlesztési célok megvalósítását segíti elő - jelen­tette április 1.-én a Magyar Távirati ^roda. A Magyar Néköztársaság már vett föl kölcsönt amerikai, angol, sőt japán pénzcsoportoktól, de arab bankoktól még nem. Azt pedig csak a Jóisten,tudja számontartani, az utolsó IO-15 év alatt mek­korára nőtt ezeknek a kölcsönöknek az együttes összege. Visszafizetni nem lesz könnyű feladat, mert a kapitalisták csak kamatra adnak kölcsön... Az arabok is.- 5 -

Next

/
Thumbnails
Contents