Független Magyar Hírszolgálat, 1981. március-1982. február (5. évfolyam, 1-12. szám)
1981-05-15 / 3. szám
V« évfolyam 3o szám 1981. május IS» íi Független Magyar Hírszolgálat Megjelenik minden hó 15.-en Szerkeszti: Stirling György 7245 Parkwood Gt.,Falls Church, Virg. 22042 Magyarországi sajtószemle április 1.-tól 3°«~ig Múlt holnapban a budapesti Központi Statisztikai Hivatal legutolsó jelentéséről szóló összefoglalónkban a jelentés népesedési adataival kapcsolatosan utaltunk egy nyilatkozatra,melyet Nyitrai Ferencné államtitkár, a KSH elnöke adott a Magyar Hírlap-nak. Amikor áprilisi cikkünk íródott, még csak részleteket ismertünk a nyilatkozatból, melyet azóta teljes terjedelmében megkaptunk és érdemesnek tartjuk az eddig közöltek kiegészitésekép néhány újabb fejezetet ismertetni abból. Nyitrai Ferencné azzal kezdi, hogy "1980.-ban nem következett be semmi különös törés, hanem folytatódott a korábbi folyamat. Az élveszületések száma a 7O- es évek közepe óta csökken: 1975*~t>en 194 ezer, 1979*-ben 160 ezer és 1980.-ban mindössze 148,9 ezer újszülött jött élve világra. A másik oldalról viszont a halálozások száma növekszik: 1975*“ben I3I1I ezer fő, l979*-hen 136,8 ezer fő és 1980.-ban 145,5 ezer fő halálozott el. A helyzet tehát kedvezőtlenül alakul és ezt több tényező idézte elő. A 70-es évek közepe óta csökken a házasságkötések száma: a 70-es évek közepén ezer lakosra 9,9 házasságkötés jutott, I98O.ban mindössze 7,5•“ Azt állítja Nyitrainé, hogy a demográfiai helyzet alakulása nem okozott meglepetést, mert a statisztikai előreszámítások azt előre jelezték. Ez csak részben igaz. Mert az amerikai Bureau of Census komputeres előrejelzése - melynél pontosabb becslési adatokkal a magyar statisztikusok sem rendelkezhetnek - valóban kimutatta már évekkel ezelőtt, hogy Magyarország természetes szaporodása l975«-'t°l csökkenni fog, de a folyamatot sokkal lassúbbnak ítélte, mint ahogy az tényleg alakult. Az amerikai analizis három változatot mutatott be: a legkedvezőbbet, a közepeset és a legpesszimistábbat. E három közül - hogy csak egyetlen év adatait emeljük ki - a legpesszimistább: szerint 1980.-ban 151,826 lesz az élveszületések és 132,624 a halálozások száma. A tények ismertek: az utolsó évben lényegesen kevesebb csecsemő született hazánkban a legborulátóbb becslésnél is, a halálozások száma pedig megemelkedett. A következmény* 19Ö0„-ban mindössze 3,261 fővel nőtt az ország lakossága és az előző évek statisztikáit nézve százszázalékos biztonsággal megjósolhatjuk, hogy 1981.-ben már nem szaporodni, hanem fogyni fog a magyar nép.Az amerikai Bureau of Census előrejelzésének legpesszimistább verziója csupán 1985»re tette a fordulópontot, amikor a növekedés fogyássá válik, azonban a demográfiai görbe - ismeretlen okoknál fogva - a vártnál sokkal gyorsabban, már évekkel a jelzett időpont előtt negativ irányúvá vált. Nyitrainé tehát csak féligazságot mondott, mert a magyar népszaporulat ily tragikusan gyorsiramú csökkenésével senki ember fia nem számolt. És senki ember fia nem tudja megmagyarázni a folyamat okait. Nyitrainé "több tényezőt" emleget, de mindaz önmagában még nem magyarázat, hogy csökkent a házasságkötések és a szülőképes korba kerülő nők száma, vagy hogy ugyanakkor emelkedik a halálozásoké. Ezek valaminek a következményei 3 arra semmikép nem adnak választ, hogy a fiatal házasok miért nem akarnak gyereket? Mi az oka annak, hogy Magyarország 3 millió családjának egyharmadában nincs gyerek? A szemléletben van a hiba és hogy a fiatalok szemlélete miért vált ilyenné, annak okai messzire, gyökerei igen mélyre nyúlnak. A demográfusok társadalmigazdasági tényezőket emlegetnek - gyors városiasodás, anyagiasabb gondolkodás, kényelmi szempontok, lakáshelyzet, stb. -, de a lényegre egyikük sem akar, vagy mer rámutatni: hogy a magyar társadalom közérzete alapvetően rossz. Hiába van
