Független Magyar Hírszolgálat, 1980. március-1981. február (4. évfolyam, 1-12. szám)

1980-03-15 / 1. szám

- 3 -országon idegesek és érzékenyek az emberek, annyi inzultust kell elszenvedniük egymástól. A társadalom kölcsönös zsigerelés folyik» mindenki ott és úgy "zsi­­gereli" - gyötri, bántja - a másikat ahol és ahogy tudja. Ebben élenjárnak a fi­atalabbak, "akiknek szájából - írta Csurka - észrevétlen természetességgel öm­lik a legdurvább mosdatlanság, szitok". Az idősebbeknek pedig el kell mindezt szenvedniük és hiába vigasztalják magukat, hogy manapság már nincs létbizonyta­lanság, "de az a lét viszont, ami biztos, illetve biztosított, nem öröm" - fe­jezte be írását Csurka István - már két esztendővel ezelőtt. A kommunista párt 19^5« után hangoztatott demagóg jelszavainak bűvöletében - „megszűnt az ember ember által való kizsákmányolásaV^mást szolgálni megalázó és lealacsonyító"- nemzedékek nőttek fel s ez ma meg is látszik az egész társada­lom mentalitásán. A nevelés pedig, amit a szocializmus nyújtott a fiataloknak, nem a lelki finomságot és mások tiszteletét plántálta beléjük... A "zsigerelők" legnépesebb csoportját az egyenruhás "hatósági közegek" jelen­tik. Ezek okozzák a legtöbb kellemetlenséget embertársaiknak, akik ki vannak ne­kik szolgáltatva. A társadalom fölött áll a rendőr, a segédrendőr, a munkásőr, a finánc, de foghegyről beszél a közönséggel a kalauz és a postás is. Hatósági közegnek képzeli magát a házmester és a házmegbízott, megkeserítve a lakók éle­tét. Külön kategóriát jelentenek a hivatali ügyintézők, akik az íróasztalok fe­dezéke mögül basáskodnak és olyan hangot használnak az ügyfelekkel, amire a leg­­reakciósabb ántivilágban sem volt példa. A kereskedők, az üzleti eladók udvariatlanságának kulcsát már a fentebb idé­zett Magyar Nemzet-cikk írója is megtalálta» az egykézben lévő állami kereske­delemben nincs ösztönző verseny, nincs konkurrencia. A kiszolgálónak különösebb érdeke nem fűződik az üzletmenethez, minek strapáija magát? Fixfizetését így is, úgy is megkapja, állása biztos, mert Magyarországon munkaerőhiány van. A vásár­ló akkor is bejön a boltba, ha gorombák vele» más választása nincs. Végül ne feledjük az uralkodó osztály közép- és alsó rétegének képviselőit,a­­kik közvetlen érintkezésben vannak a lakossággal» az u.n. függetlenített párt-, szakszervezeti- és KISz-titkárokat, a népi ellenőrök s egyéb pártfunkcionáriusok hadát. Ezek parazitákként élősködnek a dolgozók nyakán és hajcsárszerepre vál­lalkoztak» ennek megfelelően bánnak az emberekkel. Kapitalista viszonyok közt egyszerűen elképzelhetetlen stílusban. A "Hang, modor" című hazai írás olyan kérdést boncolgat, amivel eddig alig törődtek a szocializmusban. Haladás, hogy már észreveszik: üres szólam az ember­hez méltó élet, míg az elmélet és gyakorlat közt ekkora úr tátong» Ennek áthida­lásához azonban a társadalom szemléletének gyökeres átalakulására lenne szükség. Es amíg a pártdiktatura tart, erre nagyon kevés a remény. A Központi Statisztikai Hivatal közzétette az 1979» évi tervteljesités végleges adatait. Mint a főbb mutatószámokból kitűnik, nem teljesítette globális tervét sem az ipar, sem a mezőgazdaság. Számunkra azonban minden termelési adatnál ér­dekesebbek a népesedési adatok. A KST jelentése szerint 1980. január 1.-én az ország lakossága 10,710,000 fő volt, 23 ezerrel több, mint egy évvel azelőtt és 388 ezer fővel több, mint az előző - 1970. január l.-i - népszámlálás időpontjá­ban. 1979»-ben az élveszületések száma 160,000, a halálozásoké 137,000 volt. E- zer lakosra 15,0 élveszületés és 12,8 halálozás jutott. Mind a születések, mind a halálozások száma kevesebb volt az előző évinél. Az ezer lakosra számított természetes szaporodás az 1978» évi 2,6-ról 2,2-re mérséklődött. A csecsemőha­landóság nem változott, ezer élveszületésre egy éven aluli halálozás jutott. -(Közbevetett megjegyzés» egy statisztikai jelentésben a1 számok fontosak és nem szövegezés, de azért érdemes rámutatni a jelentés fogalmazóinak tapintatos ködö­sítésére» a világért sem írták volna, hogy csökkent a természetes szaporodási Csupán "mérséklődött"! Mintha ez normális irányzat lenne és nem tragédia!...)­­I98O. január 1.-én a népesség ^7t5 százaléka, 5*083.000 fő volt aktiv kereső, lényegében ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottak száma az i­­parban csökkent, máshol emelkedett. (Az ipari dolgozók száma 1,660,600 fő volt, 26,900 fővel, 1,6 százalékkal kevesebb az előző évinél.) A nyugdíjasok száma e­­melícedett, jelenleg 2 millió fölött van. Az oktatási intézményekben az 1979/80- as tanévben kereken 1 millió nyolcszázezren tanultak.

Next

/
Thumbnails
Contents