Független Magyar Hírszolgálat, 1979. június-1980. február (3. évfolyam, 4-12. szám)
1979-07-15 / 5. szám
2 t se is van az alvilágban: a börtönök társadalmában a kis betörőket, tolvajokat illetik ezzel a névvel...) Hogy pedig mit jelent a "púnk"? Azok számára, akik netán még soha nem lapoztak ^volna bele amerikai rockzenei magazinba és nem láttak volna azokban festettarcú, színesre mázolt testű, rongyokba és bőrdarabokba öltözött, vasláncokkal kidekorált, vicsorgó maskarákat, azok számára idézzük az ÉLET ES IRODALOM "Beatrice című riportjának első sorait, hadd tudják meg: mi is az a punk? Magyar módra. "PUNK - az angol szó eredetileg vacakot, pocsékot, szemetet, szajhát jelentett, Az angol-amerikai szleng e sokértelmű, de mindenképp pejorativ kifejezése a hetvenes évek közepe óta azonban mást takar» a beat utáni könnyűzenei áramlatok egyikét jelölik vele. De - a beathez hasonlóan - a punk sem csak zenei fogalom: követői külsőségeikben és világnézetükben egyaránt megkülönböztetik magukat az előttük járó nemzedékektől. Hajuk többnyire rövidre vágott, jelképük a biztosí-tótű, a zsilettpenge, öltözködésüket általában rongyok, szakadt ruhadarabok és bőrruhák jellemzik, ideológiájukat a - legtöbbször abszurd, céltalan - erőszak kultusza, az agresszivitás és nem ritkán az újfasizmus határozza meg. A nyugateurópai és az amerikai punk-mozgalom motivációit könnyű megértenünk, ha a hetvenes évek fokozódó munkanélküliségére, inflációjára gondolunk és arra, hogy az elüzletesedett beat- és rock-zene már nem ad megfelelő lázadási formát a felnövekvő új generációnak. Látszólag érthetetlen módon azonban a jelenség hatása Magyarországon is érezhető. A hetvenes évek második felében megjelennek a "csövesek": azok a tizenévesek (elsőként főleg munkásfiatalok), akik még óvodába jártak a beat-mozgalom fénykorában. Nevüket sajátos viseletűkről, a szűkített szárú csőnadrágról, de némely tagjaik életformájáról - csövezés - kapták. A szelídnek mondható disco-zene helyett ismét divat lesz a kemény rock-ot játszani, új rockegyüttesek alakulnak." Ennyit a "Beatrice" című cikkből, hogy mindenki fogalmat kapjon arról, mi is az a punk? De érdemes további részleteket is idézni: megismerhetjük belőlük a Beatrice nevű punk-együttest és olvashatjuk egy koncertjük leírását. A Beatrice - mint a cikkíró megjegyzi - aJlegismertebb magyarorszagi ifjúsági zenekarc egyike, melynek koncertjei gyakran végződnek botránnyal, tömegverekedéssel. lm egy koncertjük helyszíni tudósítása: "A zenészek lábainál negyven-ötven tinédzser vonaglik a zene ütemeire. A fekete sáljaikat zászlóként lengető, köteleket, láncokat, a zenészek példájára kihúzott rágógumit lóbáló gyerekek két derékig érő hajú fiút fognak közre, akik fantasztikus szabadtáncot mutatnak be. Többen a földön fekszenek. A hangerő tetőfokára hág: angol és magyar nyelvű üvöltés rezegteti a levegőt'. Két szám között "agresszív kiáltás harsán: Támadás! Egy-két-há-négy! és a rekedt hangra vad géppuskaropogásszerű gitárszólam felel. ... A műsor befejező részét a külsőségek uralják: az orgonista gazálarcban zenél, majd letépi testéről a bőrmellényt - a bőrnadrágon kívül már csak néhány lánc és lakat alkotja öltözetét -, az orgona alá fekszik s onnan felnyúlva nyúzza a billentyűket. A befejező ütemeket az énekes a színpad széléről üvölti az őrjöngőknek, akik kívülről éneklik a számokat." Ugyancsak a -^eatrice-ről és rajongóiról szól az az dLvasólevél, mely egy héttel később jelent meg az ÉLÉT ÉS IRODALOM-ban. A rövid írás - címe: Beatricevel vagy nélküle? - a csöves-problémát feszegeti és a csövessé-válás lelki rugóit kutatja. Részlet a cikkből: "A csöveseket, a csöves bőrnadrágot viselőket tudatosan nem nevesem csavargóknak, lumpeneknek, hiszen az aluljárók, parkok, közterek ácsorgó, csellengő tizenévesei között akadnak olyanok is, akik a munkahelyükön, iskolában helytállnak. Szerencsére csak kisebbség a becstelen, csavargó, a magát kéregetésből, "lejmolásból" fenntartó. A csövesek - akik közt tizennégy éven aluli "kiscsövest" is találunk - vidékre is elkísérik kedvenc együttesüket, a Beatric.et. (Hogy a szülők ilyenkor hol keresik a gyermekeiket, vagy keresik, törődnek-e velük egyáltalán?...) Kísérik kedvenc bandájukat, mert az imádott,az orgonát alulról püfölő, gázálarcba bújt isten, a géppuska sortüzét utánzó és ezzel lázító gitáros fenomén és az egész sztáregyüttes "közösséget vállal" velük. ’Vidéken is balhézhatunk, ott is szagolhatjuk, szívhatjuk magunkba a ragasztónk bódító illatát (a hazai fiatalok kábítószer helyett egy ragasztófajtát használnak: plasztikzacskót húznak a fejükre és alatta lélegzik be az édeskés szagot, ami állitólag majdnem olyan bódulatot okoz, mint a marihuana...), őrjönghetünk, lejmolhatunk és igy tovább. Mjnél nagyobb felhajtást csinálunk, Beatrice isten
