Független Magyar Hírszolgálat, 1979. június-1980. február (3. évfolyam, 4-12. szám)

1980-02-15 / 12. szám

- 9 -A aZABADffffLDI MAGYARSÁG KLBTKBQL:

A The Transylvanian Quarterly 2. száma januárban jelent meg a Nyolcadik Törzs (Eighth Tribe) című folyóirat mellékleteként. A Wass Albert által szerkesztett kitűnő angolnyelvű tájékoztató a romániai magyarság tragikus sorsából tár részleteket a világ elé és drámaian mutatja be a Ceaucescu rezsim magyarirtását.

A torontói Rákóczi Foundation "Magyarságtudat külföldön" címmel pályázatot írt ki. A pályaművek terjedelme legalább 25 gépelt oldal, határidő I98O. dec. 31. Bővebb információk: P.O.Box 67. Stn. "L", Toronto, Ont. M6E címen kérhetők.

Cleveland magyarsága .január 11.-én "Black Friday" gyászünnepség keretében emlékezett a magyar ^zent Korona két év előtti kiszolgáltatására. Az ünnepség Mindszenty hercegprimás szobra előtt zajlott le s azon más nemzetiségek is résztvetfcek.

A Kováts Mihály Történelmi Társulat - mint már megírtuk - emlékérmet bocsátott ki abból az alkalomból, hogy a charlestoni Kováts Mihály-ünnepségek idejeii II. János Pál pápa áldását küldte a magyarokra. Az érem az erdélyi magyarság ellen elkövetett román atrocitásokra való tiltakozásul Human Rights medál lesz.

A Magyar Hangszalagos Világkönyvtár, melynek gondolatát Somody István író és újságíró, a magyar sajtó egyik legrégibb munkása vetette fel, a jelek szerint a megvalósulás stádiumába lépett. Miután a Hangszalagos Világkönyvtár a Cleveland-i Magyar Társaság keretében megalakult,, a kanadai Széchenyi Társaság karolta fel annak ügyét és a más emigrációs egyesületek által is támogatott közös igyekezet eredményekép a torontói Magyar Kulturközpont felajánlotta, hogy helyet biztosít a könyvtárnak a Magyar Ház-ban. Ezzel jelentős lépés történt azirányban, hogy a Hangszalagos Világkönyvtár létrejöjjön és ellássa feladatát: hangszalagokon őrizze meg az utókornak a szabad földön élő magyar írók, költők és újságírók jelentősebb műveit, melyek az egyetemes magyar kultúra részei, értékei.- Lapzártakor érkezett hír szerint Dr. Kostya Sándor író, a torontói Krónika egyik szerkesztője vállalta a hangkönyvtár vezetését! Az ügy jó kezekbe került!

Az Amerikai Magyar Szövetségben még mindig nem oldódott meg a válság. Jelenleg az a helyzet, hogy két bizottsági elnöki lista van forgalomban: az egyiket Pásztor László intézőbizottsági elnök állította össze, a másik az 1979« november 2^-«,- i igazgatósági ülésen választás útján jött létre. Főt. Dömötör Tibor, az igazgatóság elnöke a Pásztor-féle névsort nem hajlandó elfogadni, Pásztor László pedig az igazgatósági ülés döntését tartja érvénytelennek. Az eredmény: egyik bizottság sem tud érdemleges munkát végezni és ennek leginkább az amerikai magyarság látja kárát. Ideje lenne már tiszta vizet önteni a pohárba és erős kézzel rendet teremteni az AMSz portáján. Ehhez azonban az ügy iránti alázat hiányzik egyesekből, elsősorban Pásztor Lászlóból, aki pozieióféltéstől és érvényesülési vágytól hajtva - úgy tűnik -, még az AMSz kettészakítása árán is ragaszkodik a maga álláspontjához. Mert már olyan - egyelőre még meg nem erősített hírek is vannak, hogy Pásztor és hívei (New York vagy Pittsburgh központtal - ki tudja?) egy másik egyesületet akarnak gründolni. Elvégre ha az emigrációban van több szabadságharcos szövetség, miért ne lehetne két AMSz is?... Sajnos a szakadás jelen körülmények közt elkerülhetetlennek látszik, hacsak az egyik fél - és az csak a .Pásztor-csoport lehet - alá nem veti magát a többség akaratának. A kérdés kulcsa a kétségkívül nem irigylésreméitó helyzetben lévő Dr. Irányi László országos elnök kezében van, aki mindent elkövet, hogy modus vivendit találjon. Ennek érdekében legutóbb egyeztető tárgyalásra hívta össze az érdekelt feleket, de ennek eredményéről még nem értesültünk. Annyi viszont biztos, hogy Pásztor László nem sok hajlandóságot mutat az együttműködésre: a hírek szerint perrel fenyeget mindenkit, aki őt bírálja vagy "támadja"... Allito'lag létezik egy lista is, melyen azok szerepelnek» akiket Pásztor bíróság elé fog állíttatni.Hiába,a barna és vörösszínű diktatúrák mentalitása után egyeseknek nehéz megszokniok, hogy itt szabad demokráciában élnek, ahol a kritikát - ha tetszik, ha nem - el kell viselni!

Az AMSz több tagegyesülete beadvánnyal fordult Dr. Irányi László országos elnökhöz és kérik az 1979» szeptember 2öo-30.-i közgyűlésen keresztülvitt alapszabálymódosítások érvénytelenítését, mivel a módosítások "bizonyos személyi ambiciók megvalósítását célozták". Az alapszabálymódosítást Pásztor László javasolta...