Független Magyar Hírszolgálat, 1979. június-1980. február (3. évfolyam, 4-12. szám)
1979-10-15 / 8. szám
- b -Pajzs Ödön újságíró, az egykori Est-lapok utolsó főszerkesztője Ö7 éves korában > meghalt. Több könyve is jelent meg, közülük egyik a "Magyarok Kanadában" címmel. Országos Evangélikus Muzeum nyilt resten, a ^eák-téri templom szomszédságában. A Budapesti Nemzetközi Vásár szeptember lÉ.-?én megnyitotta kapuit. Az Amerikai Humán Társaságok Tanácsa és a Magyar Tudományos Akadémia képviselői szeptember lÉ.-én tartották meg első ülésüket Budapesten,az 1978.-ban aláírt egyezmény alapján. (Az egyezmény a két ország közti tudományos együttműködésről szólt.) Az Akadémiát Köpeczi Béla főtitkárhelyettes képviselte a tanácskozáson, mig az ACLS részéről Robert M. Lumiansky elnök volt jelen. Pátzav Pál kétszeres Kossuth-díjas kiváló szobrászművész 83 éves korában elhunyt. f t Az iraki Uj út könyvkiadó arab nyelven kiadta Kádár János beszédeinek és cikkeinek gyűjteményét, azok számára, akik csak arabusul tudnak. Most legalább ezek is élvezhetik az MSzMP első titkárának bölcselkedéseit. Vájjon megérte a papírt?... Losonczi Páltt az Elnöki xanács elnökét 60. születésnapja alkalmából a magyar Nép köztársaság Érdemrendjével tüntette ki - az Elnöki Tanács. Az Anyanyelvi Konferenciák Védnökségének támogatásával több magyar nyelvkönyv és olvasókönyv jelent meg külföldiek szamára. "Battonya felszabadulása - A helyzet szeptember elején" címmel cikksorozatban emlékezik vissza a MAÜÍAR NEMZET hasábjain Púja l'rigyes elvtárs,^ a x,iagyar Népköz-: társaság külügyminisztere. A cikkek részletek egy most készülő könyvből, melyet Battonya"felszabadulásának" 35* évfordulójára akarnak kiadni. (Tudvalévőleg ez a nagyközség került 19^. őszén elsőként szovjet megszállás alá iűagyarország területén.) Púja Frigyes - mint kiderül - Ba-ttonya szülötte és azokat a hónapokat a községben élte át. A könyv tehát élménybeszámoló lesz, az akkori idők politikai értékelésével fűszerezve - ahogy az már egy külügyminiszterhez illik. Többek között megemlékezik a román kiugrás utáni eseményekről is. Érdemes elolvasni, miképen? "Románia kiugrása után a magyar uralkodó osztályok úgy érezték, hogy hatalmuk közvetlen veszélybe került és cselekvésre szánták el magukat.- írja Púja. - 194^. szeptember 5»~én a rosszul felszerelt, póttartalékosokkal feltöltött harmadik magyar hadsereg Romániára vetette magát. (!) A magyar hadvezetés becsvágyó tábornokai nem kisebb célt tűztek a katonák elé. mint azt, hogy megbüntessék Romániát, amiért cserbenhagyta szövetségeséit." - Púja Frigyes magyar (?) külügyminiszternek csupán ennyi mondanivalója van azokról a hősi harcokról, melyekben a valóban gyöngefelszerelésű III. magyar hadsereg napok alatt birtokbavette Erdély ősi magyar földjének egy jelentős részét és a megvert oláh csapatokat Aradig és Tordáig üldözte. Az előnyomulást csak a többszörös túlerőben és anyagi fölényben lévő szovjet seregek ellentámadása tudta megállítani. - Ezekután, hogy a magyar honvédségről igy ír az illusztris szerző, nem csodálkozhatunk azon, amiket Battonya akkori társadalmi viszonyairól összehord« Három mondat ebből a részből* "A társadalmi helyzetet az jellemezte, hogy az osztálykötelékek erősebbnek bizonyultak a nemzetiségi kötelékeknél« A módos magyar és nemzetiségi rétegek jól kijöttek egymással és nemzetiségi különbség nélkül zsákmányolták ki a szegény lakosságot. Miközben a hivatalos hatóságok vezetői zabolátlanul uszítottak a nemzetiségek ellen, szították a faji gyűlöletet, vidáman dáridóztak és vadászgattak együtt a szerb és a román nagygazdákkal." - E társadalomrajz írója bevezetőjében megjegyzi* elsősorban a fiatalabb korosztályok ismereteit akarja bővíteni könyvével. Szegény magyar fiatalok, akik e "pujálkodásokból" kapnak képet a két világháború közti Magyarországról és a "felszabadulásról"!... A New Hungarian Quarterly 20. évfordulójának és 75* száma megjelenésének alkalmából fogadás volt a külüguminiszteriumban. Boldizsár xván, a lap főszerkesztője érdemei elismeréséül megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát. "Nehéz aratás a Szovjetunióban" címmel olvashatunk kesergő beszámolót a szovjet mezőgazdaság gondjairól. Mint a cikk írja, a szűzföldeken tízezrek segítik a betakarítást, hogy a termés mielőbb tárházakba jusson. iüajd a mostoha időjárásra utalva kifejti, hogy az idei gabonatermés valószinüleg elmarad majd a tavalyi kimagasló eredmény mögött. - Ha jól emlékszünk, a Szovjetunió tavaly is gabonaimportra szorult, és a bajból Amerika segítette ki. Mi lesz az idén?...
