Független Magyar Hírszolgálat, 1979. június-1980. február (3. évfolyam, 4-12. szám)
1979-08-15 / 6. szám
- 4 „ még a takarítónőit is sorba megkeféli, de azt is mondják róla, hogy impotens,sőt buzi. oSak biztosat nem tud senki. Rudiról még soha egy csaj sem pofázott.” Es igy tovább, három oldalnyi önmagáért való disznólkodás és Ízléstelenség. Végh nntal a hazai fiatal írógárda tehetségesebbjei közé tartozik: szomorú, hogy 5 is ilyen írói eszközökkel él, hogy "korszeréinek" tűnjék és hogy kétesértéku népszerűségre tegyen szert a nívótlan és igénytelen olvasóközönség körében. '* l homlokzat mögött" címmel olvastunk vezércikket a MAGYAR NEMZET-ben. Érdemes idézni az első bekezdést: "Kívülről gyönyörű a ház.A homlokzat ragyog, üdén világit a friss festés, a díszítések hiánytalanok, a szobrocskáknak kezül-lábuk, fejük megvan. Öröm ránézni a házra. Aztán belépünk a kapun. Itt már ébredezik a gyanú. Nem, a vakolat nem hullik, nem is mállik, mert nincs is vakolat. A téglák kilátszanak a szakadt falból, némelyikben golyóütötte nyomok. Az első emeleti függőfolyosó aládúcolva. Hátul a pincelejáratnál megfeketedett fenyőgerendák támasztják a nedves falat. A kulisszák mögött járunk..." - A budapesti bérházak állapotáról szól a riport és riasztó képet fest a látottakról. Az utcai front, amit az idegenek látnak, tetszetős, de aki belép a kapu alá vagy az udvarra, az visszadöbben a látványtól. A házkezelőség - az állami háziúr - csak azzal törődik, ami szem előtt van, a lakások karbantartására már nem fordít gondot. Ezért is ölt egyre nagyobbá méreteket a lakáshiány. De idézzük tovább a cikket; "Budapesten ma az ingatlankezelő vállalatok 32 ezer 526 épületet, illetve É5É ezer 072 lakást kezelnek. A bérlemények több mint 3^ százaléka vár felújításra. A beavatkozás elmaradása miatt 9.900 lakást már nem is lehet felújítani, annyira elhanyagoltak. További 25 ezer bérleményt pedig lebontásra ítéltek." - A felelőtlenség következtében egyre több lakás válik használhatatlanná és hiába épít az állam új lakótelepeket, a lakások száma mégis csökken. Mindebből semmit sem lát az, aki csak a homlokzatot nézi; a kulisszák eltakarják a valóságot. Ez jellemzi a rendszert minden vonalon: csupán a külsőségek fontosak. Mint mindenben, itt is az orosz példa után mennek: Potyemkin herceg ugyan "osztályidegen", de mégis iskolát csinált. A szocializmusban valósággal tökélyre fejlesztették találmányát és festett kulisszákkal, Potyemkin-falakkal leplezik a valót,csapják be a népet. "Ra.ik 19^-3-ban elárulta a pártot és ezért kivégezték" - A dátum nem elírás, nem sajtóhiba. Szószerinti másolat ez a mondat egy jogi egyetemi felvételi dolgozatból. De hadd lássunk még hajmeresztőbb idézeteket - valamennyit érettségizett, egyetemre készülő fiatalemberek írták: "A háború és béke című regény a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előestéjén játszódik, főszereplői Kutuzov és Kolcsak."- "Hazánk tagja a KGST-nek és az l9É9-ben alakított NATO-nak." - "Az Ideiglenes ^emzeti Kormány 1922. októberében alakult meg," - "A Habsburg-házat a KMP 19^-á-es javaslata szerint meg kellene fosztani a tróntól." - "19ií-á-ben Budapesten munkás-paraszt kormány alakult Sztójay Döme vezetésével." - "19á5-ben Kállay Miklós Béla lett a miniszterelnök."-“19^6. március 5»~ón megalakult a Baloldali Blokk, de akik még akkor sem hittek az ország fejlődésében, uralomra segítették Szálasit." -"1919-ben a magyar nép fő vezetői Kun Béla mellett Táncsics Mihály és Frankel Leó." - Mielőtt bárki is azt hinné, ezek amolyan kitalálások, az iskolai humor termékei, sietünk idézni a fenti csodabogár-mondatokhoz tartozó újságcikk bevezető sorait is (NÉPSZAVA - június 17.): "Akik ezeket írták, azokból pár év múlva talán bíró lesz. Érettségiztek történelemből,erettségijük jó vagy jeles volt, különben az iskola nem javasolta volna őket továbbtanulásra," - Ha tizennyolcéves, egyetemre készülő, középiskolában helytállt fiatalemberek írnak ilyen badarságokat, akkor milyen fogalmaik lehetnek a magyar ifjúság szélesebb rétegeinek a történelemről? Hiszen ezek a jelöltek még azt a kort sem ismerik kielégítően, melynek részleteit éveken át sulykolta beléjük a rendszer! Mit tudnak vájjon ezeréves históriánkból, ha még az sem tiszta fejükben, hogy ki volt Sztójay Döme, Kállay Miklós, Miklós Béla és Szálasi? Haliotóak-e vájjon az ^rpádházi királyokról, Hunyadi Mátyásról, Rákócziról, Kossuthról? Milyen ismeretanyag lehet az agyukban a múltról, ha még a legújabb kort is ilyen sötétség borítja! Az iskolai történelemtanítás elhanyagolásáról az utóbbi időben több hír érkezett Magyarország felől: a jelek szerint alapos ok van aggodalomra, Mert hogyan várhatnánk nemzeti öntudatot olyan fiataloktól, akiknek történelmi tájékozottsága hiányos?
