Független Magyar Hírszolgálat, 1978. március-november (2. évfolyam, 1-17. szám)
1978-10-15 / 16. szám
2 Kepes Györggyel, az Egyesült államokban éloV építő*- e's festőművésszel olvashatunk érdekes interjút a Magyar Nemzet szeptember 24.-i számában. A Budapesti Művészeti Hetek rendezvénysorozata szeptember 25.-én megkezdődött. Szántó Miklo's, a Magyarok Világszövetsége lapjának, a Magyar HÍrek-nek főszerkesztője a skandináv országokban tett körutat e's élményeiről a Magyar Nemzet-ben adott interjút. Ennek során elmondta, hogy mig pár évvel ezelőtt meg sok raegnemertéssel és bizalmatlansággal találkozott a kinti magyarok közt, most a kapcsolatok elmélyülését tapasztalta. Hogy ezalatt mit értett, azt nem tudjuk... Kommunista szombatot tartottak legutóbb Csepelen. Ennek egyik szervezőbe - a gyár szakszervezeti titkára - elmondja egy riporternek, hogy ezen ajszornbaton a 30^000 csepeli dolgozóból 24 ezer jött be dolgozni a munkahelyére - ónként, fizetés nélkül! - Pontosan tudjuk, hogyan kell e'rteni ezt az önkéntességet. Ugyanúgy,mint a Rákosi-időkben: a szakszervezet a munkások nevében '’felajánlja” a szombati műszakot, aztán kiadja az ukazt, hogy kiknek kell bejönni.. S a kijelöltek bemennek, ha fogcsikorgatva is. A munkájukban persze nincs sok köszönet. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége az Izraeli Kommunista párt vezetőségének meghíváséra Izraelbe utazott - jelentette az MTI szeptember 26.-án. — f _ ^ — — / Az ENSz-kozgyulesen felszólalt Púja frigyes külügyminiszter, a magyar küldöttség vezetője isT Beszédét szeptember 27.-en mondta el, majd Név/ York-ból Washingtonba utazott, ahol két napot toltott. Ezalatt az Üt elkísérő” Hollai Imrével - aki a Magyar Népköztársaság állandó ENSz-képviselője j- és Esztergályos Perenc washingtoni magyar követtel együtt felkereste Vance külügyminisztert. A Starte Department-ment lezajlott megbeszelefeen jelen voltak Matthew Nimetz tanácsos e's George Vest államtitkár. A magyarországi sajtóban az utóbbi hetekben feltűnően sűrűn jelennek meg a nyugati magyarsággal foglalkozó' cikkek és riportok. Divat lett az emigrációval foglalkozni... legutóbb a Hajdú-Bihari Naplóban olvashattunk ilyentárgyú írást, "Ma- ; gyarok a nagyvilágban” címmel. A vidéki lap tudo'síto'ja a Debrecenben járt Szabd Zoltánnal, a Magyarok Világszövetsége főtitkárával folytatott beszélgetést. Az újságíró etdeklodik a Világszövetség munkája iránt s eközben feltesz egy "rázás” kérdést is: milyen a Világszövetség kapcsolata a szomszédos szocialista országokban élő magyarokkal. Szabd Zoltán erre kereken kijelenti, hogy semmi, mert "anyanyelvűk, ne'pi kultúrájuk, múveltse'gük megtartásában hazánk az államközi egyűttmúköde'si megállapodások keretében segíti Őket." Hogy ez a segítség miben áll, azt jól tudjuk. Úgy látszik, a főtitkár elvtárs még semmit sem hallott az erdélyi magyarság élet-halál harcáról, melyben a legkevesebb támogatást Budapesttől kapja. Még az általános hazai stílusból is kirívó durvahangú írást olvashattunk a Népszavában, a magyarországi szakszervezetek lapjában. A cikk írója_azon háborodott fel, hogy a nyugati szakszervezetek "az emberi jogok védelmének űrügyén támadják a Szovjetuniód". Van egy mondat a cikkben, amit érdemes teljes ege'szében Idézni, annyira jellemzően a kommunista logika terméke: "Szélsőséges burzsoá köröknek az a szándékuk, hogy a Szovjetuniót e's szóvetse'geseit nagyméretű fegyverkezésre kényszerítsek s ezáltal elvonják az anyagi erőforrásoknak egy jelentős részét a gazdasági fejlesztettél és az életviszonyok_gyorsabb ütemű javításától." A cikk írója, ezzel az okfejtéssel két legyet akart ütni egycsapásra: egyrészt megmagyarázta a szovjet blokk agresszív jellegű fegyverkezésének okait, másrészt megindokolta, hogy miért kullog a szocialista életszínvonal még mindig messze a kapitalistáké mögött. A mintegy százsoros cikk egyébként hemzseg az Egyesült államok címe're intézett fenyegetésektől e's kereken tízszer szerepel benne ez a sző: burzsoá. "A kulturális ebet pártirányításáröl" címmel kozol cikket a Társadalmi Szemle. A cikkben olvasottak semmi kétséget nem hagynak affelől, hogy a Párt ma is érvényesnek tekinti a regi tételt - a kultúra hatalmi kérdés - és teljes beleszólási jogot követel magának a kulturális élet minden területén. Akár Rákosi idejében. Magyar-kanadai kereskedelmi konzultáció volt Budapesten szeptember 26-27-én. A tárgyaláson résztvevő^kanadai küldöttséget ű.T. Charland kereskedelmi miniszter vezette. A két fél árúcsereforgalmi megállapodást írt alá.
