Független Magyar Hírszolgálat, 1978. március-november (2. évfolyam, 1-17. szám)

1978-09-15 / 14. szám

Losonczi Pál táviratát kozlik a magyarországi lapok, melyben a Népköztársaság "áj lamlöje" megválasztása alkalmábél j ókív ans ágai t fejezte ki János Pál pápának.

"Vezeti ENSz-tisztviselő látogatott Magyarországra” - jelenti az MTI abból az alkálómból, bogy P.K. Banerjee, az ENSz-titkárság egyik vezető' beosztású tagja a Külügyminisztérium meghívására Budapestre árkezett.

'»Veszélyzóna11 címmel írt cikket a Magyar Nemzet-ben Baráti Gáza s a hazai autósom íelelőtíenségével foglalkozik, "fegyelmezetlen ország vagyunk, fegyelmezetlen tár sadalom vagyunk. Beleültünk már az autóba, de nem nőttünk bele a közlekedés sajátos tdrve'nyeibe. A közlekedési morált tekintve kiskorú nép vagyunk.” A balesete!-: száma egyre nov Magyar őrs za'gon: ma már az egész ország egyetlen ''veszélyzóna”...

A Kepes Újság cirm7 heti folyo'irat beszélgetést kozol az állami Egyházügyi Hivatal elnök eVel. Az interjúban Miklés Imre kijelenti: tudjuk,hogy "ma meg” az emberek nagyrésze valamelyik egyházhoz tartozik. Majd önefczetesen hangoztatja, hogy a vezetesse alatt álld Egyházügyi Hivatal előtt minden vallás egyforma: nincsenek élűjogok e's pld. a rdmai katolikus egyház ugyanolyan elbírálásban részesül, mint a párezer fos baptista felekezet. "A szocialista társadalomban megvalósult a felekezeti jsgyerílőség" - mondja buszkeh Mlklős Imre. Elmondja azuta'n? hogy most mar létrejött a jogviszony az_egyházak éa az állam közt, sot a romai katolikus püspökök "is megtalálták helyüket a szocialista társadalomban". Végül az újságíró ke'rdésére, hogy mikor lett ateista, azt feleli, a pontos idejét nem tudja, de a kommunista pártba vald belépe'se után indult nála a ''tudatváltozás hosszabb folyamata, amikor az ember elkezd tisztulni” (!?) Hozzáteszi: "Az én felfogásom szerint a marxisták ateisták is." - Jé kezekben van hát Magyarországon az egyházak ugye, ha az azzal foglalkozá hivatal vezetője nyiltan ateistának vallja magát...

TASzSz-jelentes alapján ismertetik a budapesti lapok a szovjet sajtó Kina-ellenes cikkeit. A Pravda és társai most fŐkéjo Hua Kuo-Feng európai körútja miatt háborognak és "provokativ taktikának" minősítik a kinai miniszterelnök látogatásait, melyeknek az a célja, hogy "megbontsák a szocialista országok egységét és a Szovjetunió ellen hangoljanak néhány országot". - Moszkvát mindennel jobban ide gesíti "a maoisták európai érdeklődése" s ez a felelem indokolt is.

Augusztus 29.-én e's J>0 ,-án Prágában "konzultativ tanácskozást" tartottak a szocialista országok külügyminiszter-helyettesei.

A szocialista bírálatról szál a Magyar Nemzet augusztusvági vezércikke. Bírálni szabad, bírálni kell - hallják únos-úntig a dolgozók, de hogy az ilyesminek mik lehetnek a kÖvetkezrne'nyei, arra nézve efcdemes pár mondatot idézni a vezércikkből; "Bgy igazgatá ellen súlyos vádakat emelt egyik beosztottja, melyek be is igazolódtak. Me'gis mi történt? Az igazságot szolgálni kívánó kisember elveszítette a'llását, egészségileg, anyagilag tönkrement, az igazgató' pedig a helyén maradt.'- A vezetcikk azt bizonygatja, hogy ez ma már nem történhetne meg. Ki hiszi ezt'

A készülor bopt önre for mro'l olvashatunk cikket a Magyar^ HÍrlap-ban. A múltról szó’ va a cikkíró' megemlíti ázokat az időket, amikor "a buntetésvégrehajtási inte'zet-a nyomozd szervek (az AVH) irányítása alá kerültek, melyek a törvény es ségnek me' a látszatát sem tartották be". - Ma sem sokkal jobb a helyzet.

"Dolgozunk vagy dolgozgatunk?" címmel^olvashatunk tanulságos cikket a Magyarors banú Egy mondat a cikkből: "Az utcai építkeze'sen a palánk egyik oldalán ácsorog a tömeg sjnéz befelé, odabent ácsorognak a munkások és néznek kifelé. A tömeg szörnyulködikjhogy mennyire nem dolgoznak odabenn, a munkások is szőr nyúl ködnek) hogy mennyire nem dolgoznak idekinn és ez igy me^ árakon keresztül..." Az igazságot rejtő keserű humor mellett a cikk rávilágít a munkahelyi lo'ga'sok e's az u.n. "állásidők" okaira is: gépmeghibásodás (l), anyaghiány, stb. - Amig rossz a munkaszervezés, munkafegyelmet sem várhatnak a szocializmusban.

Az óletet kezdő fiatalabb korosztályok alacsony fizetését teszi szo'vá egy írás Magyar Nemzet-ben. "Fizetésből, saját erőből a_többség aligha volna kejoes ma ni lünk lakást szerezni" - olvassuk. "Ha nincs szülői segítség, vagy különleges s: rencse vagy összeköttetés - lakás sincs. Van helyette vándorlás albérletről albérletre, családi társbérlet, vafcakozás.” perspektívák a szocializmusban...