Független Magyar Hírszolgálat, 1977 (1. évfolyam, 1-20. szám)

1977-08-01 / 11. szám

- 2 -- zik a megszokott dolgok köze*. Á Part els'o titkára - akinek hivatalos címéként az utóbbi időben mindig feltüntetik, hogy a "Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsénak tagja"... - több mint húszesztendos "uralkoda'sa" alatt alig hagyta el az ország területét s akkor is csak Moszkvaiban., vagy a szomsze'd szocialista államokban vizitelt. Nyugaton azelota soha nem járt, mig egyszerre - néhány_ hónappal ezelőtt - megtört a jég: először Be'cset kereste fel, maja most - rövid egy hónapon belül - ke't NATO-orsza'gba - Olaszországba e's Ny ugat-Nehmet országba - is ellátogatott, sót harmadik államként a Vatikánban is ja'rt, ahol Pál papával is találkozott. Közben pedig - s ez jelentősegében nem marad el a nyugati utak mögött - a hónap kÓzepe'n Ceaucescuval folytatott kétnapos eszmecserét. E sorok írója a legkevésbé sem gyanúsítható pozitiv irányú elfogultsággal Kádár iránt és soha nem felejti el - de feledtetni sem engedi - 1956« november 4-,-i a'rula'sát s az ezt követő eseményeket, mindezeket a mostani jelenségeket azonban politikai hiba lenne figyelmen kívül hagyni. A kommunisták megváltozásában e's cselekedeteik, szavaik őszinteségében is nehezen lehet hinni - nincs egy erve, hogy Kádár ország-világ előtt jelentette ^ki^egy pártkongresszuson: a Szovjetunióhoz fűződő szoros baráti kapcsolat nélkül nem képzelhető el kommunista párt! -, de sokféle pllfordulásnak voltunk már tanúi az utóbbi évtizedek alatt*. Tala'n'a lelkiismeret, vagy a kommunista táboron #belűl tapasztalható eszmei meghasonlás - esetleg csupán saját érdekei, önmaga átmentése - a rugói Kádár űj magatartásainak, de afölött átsiklanunk rövidlátás lenne. Talán, talán kibontakozik mindebből valami, arai hazánk sorséban ás otthoni vedreink életében kedvező változa'st, de legalábbis némi javulást hozhat. Ismételjük: túlzott reményeket nem szabad táplálnunk e's nagy fenntartással kell értékelnünk a különböző jelenségeket, de "dum spiro spero spero": amig 8z ember él, remél...

E sorok irasa közben hozta meg a posta a_ magyar emigráció sza'mara Budapesten szerkesztett MAGIAK HÍREK című kéceshírü sajtóterméket, melyhez a hazai kőzönse'g nem juthat hozzá. S ebben a lapban olvashatjuk a beszámolót Kédah János olaszországi látogatásáról, termászetesen jól kiemelve VI. Pál pápa és Kádár találkozását. Minderről annakidején az otthoni olvasóközönségnek szánt budapesti lapok írtak, a MAGYAR HÍREK cikkének második fele viszont olyasmiről szól, amiről a többi újságok mélyen hallgattak. "Sajtóettekezlet Rómában" a címe ennek a résznek e's Kádárnak a nemzetközi sajtó ke'pvisélőivel folytatott beszélgetéséből ad ismertetett. A sajtókonferencia során az egyik olasz újságíró megkérdezte Kadart, hogy fenntartja-e még a Bécsben tett kijelentése't, melyben elíte'lte az "eurokoramunizmust"? Ka'dar, akitol már megszoktuk, hogy ma igy, holnap úgy beszel, -jniután előbb ravaszul kifejtette, hogy Európa hatarai az Uraiig terjednek, kÖvetkezéske'p a szovjet kommunista párt is európai párt -, többek közt ezeket mondta^ "A nyugati kommunista pártok a kapitalizmus diktaturája'nak (!) viszonyai közt küzdenek a szocializmusért.Adott viszonyok között ez terme'szetes. Akárcsak ^az, hogy orsza'guk történelmi múltjának, ta'rsadalmuk adottsa'gainak megfelelően saját útjukat keresik. Nemcsak joguk, hanem kötelességük is_ez. Ebbe nem is tudunk beleszólni. Mert, hogy úgy mondjam, az saját hatáskörbe tartozik, hogy miképpen és milyen útat keresnek a dolgozo nép szabadságainak kivívása'ra." Tehát Kádár szájából mindez elhangzott, de hogy komolyan gondolta-e,amit mondott, illetőleg a "saját út" alatt a Moszkvától való' elszakadásra célzott-e vagy csupán azt a már Lenin v a'ltal is hangoztatott taktikát idézte, hogy a kapitalista viszonyok közt működő pártok mindig a pillanatnyi helyzetnek megfelelő harcmodort kell alkalmazzák, nem tudhatjuk. Kádár már annyit hazudott életében, hogy nehéz rajta kiokosodni. - A múltat o’ is szívesen feledne', ami kitűnik egy másik pikáns kérdésre adott va'laszából, mely azokra a nyugati újságírókra vonatkozott, akik 56-ban Magyarországról tudósították lapjaikat s ezért most nem tanácsos visszatérniük. Kádár a Bibliából vett idézettel válaszolt és Lót feleségének példáját idézve, azt mondta: az ember előre ne'zzen, ne hátra. (Az Ő esetében igazán érthető, hogy szeretne megfeledkezni a múltról...). Azta'n megnyugtatta a kérdezőt, hogy "elvileg e's általában“ visszatérhetnek Magyárorszagra e-