Veszprémi Független Hirlap, 1897 (17. évfolyam, 1-51. szám)
1897-03-13 / 11. szám
Veszprém, 1897. Veszprémi Független Hírlap. Dp. tó Fér« beszéde melyet a képviselőhöz múlt keddi ülésében, a közoktatásügyi tárcsa költségvetési tárgyalása alkalmából, a fii ám Íves iskolák kérdésiben tartott, kí)' itt, mint általán az érdekelt gaidakösöHség körében rendéiviilt ■ érdeklődést keltett. Az országgyűlési napló jeljegyzcsei szerint közöljük e valóban becses szakfejtegetést, mely teljes eg és síben igy hangzott: Tisztelt Képviselohdz! A tétel, melynél a t. Ház tereimét no- huiry ptio’rtt igénybe Tenni szándékozóin u vallás és közoktatásügyi miniszter ur költségvetésében ezúttal foglaltatik elősző»: : s már maga az a körülmény, bogy egy uj kulturális intézmény eleibe léptess« rői vaii sző, indokolttá teszi a tanügy barátai bővebb figyelmét és fokozottabb . érdeklődését. Az 1868. évi 38 t. ez. 50 szakaszán sík azon rendelkezése, | mely a mezei gazdaság és kerteszet köréből adandó “ pViiktikus útmutatásokat is az elemi iskola tNi-tárpyái köré sorozza, végre gyakorla'i Lés inm balnwom kimondani, helyes meg* oldást .nyert; Jífrokbdl u legnagyobb örömmel fogadom .óz uj tételt, s legfölebb csak ait síjuáióu», bogy számolva a kezdet u-hezségeiv I* c-űpin ily csekély összeget leheteti; eiöii'aiiyo/.ni e felfogásom szerint a m p-leveles tereu korszakot alkotó uj instuu-io bevezetésén*. A Jei-írsrd'*s és öröm, melylyel az erre von atkozó, valamennyi közigazgatási bizottsághoz intézett körrendeletét a magyarság es tun ügy igaz barátai ország- i szerte fogadtak, ’a legfényesebb bizonyítók arra -nézve, hogy a kultus miniszter ur kiváló érzékkel, megvalósításnak legez éKz^rúbb módját tál ál la él, midőn az idézett t örvény ben elrendelt mezőgazda- sági és kertészeti gyakorlati Útmutatásokat az ismétlő iskolák tantervébe utalta, lehetővé tevén ezáltal a tudás egyebb köréből vett ismereteknek is a nép körében való m gkedveretesét és terjesztéséi. (Igaz úgy van!) mert; az uj gazdasági ismétlő iskoláknak szervezete — legalább ream t. ház — azt a benyomást teszi hogy azf ismétlő iskolák sp ciális mező gazdasági feladatukon kívül, egy általánosabb rendeltetéssel is fognak bírni, a meunyiben a mellett, hogy első sorban és főképpen a hazai viszonyaink között legnagyobb jelentőségű mezei gazdaság érdekét szolgálják, a mi által, a jövőre nézve közgaz- • dasági előmenetelünk szempontjából megbecsülhetetlen előnyökkel kecsegtetnek ; másrészt kitérjőszkedvéa az összes hasznos és szükséges ismeretek elemeinek köz-n létére, azáltal nemzeti közművelődésijükj gyors és nagyarányú felvirágzása iránt keltenek bennünk jogosult reményeket. Én nem kicsinylem ennek a specziális mezőgazdasági czélnak a fontosságát, hiszen mindnyájan elismerjük, hogy az ag- rárcultnr államokra nézve, a minő hazánk is, jóformán létkérdés, hogy a nemzetnek földműveléssel foglalkozó nagy zöme hivatására minden módon alkalmasabbá, képesebbé tétessék (élénk helyeslés) sőt az európai iskoláztatás történetének tanulmányozása is meggyőzött arról, hogy még olyan országok bau is, melyekben a földművelés aránylag kisebb jelentőségű mint nálunk, a nagy cuhurpolirikusok minden időben felismerték a gazdasági nevelésnek a nemzet közgazdasági életére való roppant fontosságát es mindenkor kiváló gondot forditotak arra, hogy a földmi velő nép már az iskolában megkaphassa mindazon gazdasági, elméleti és gyakori* i útmutatásokat, melyekre az életbra szüksége lehet. így a girondista Coadorc-u népiskolai tervezetében, melyet pedig u világ összes pedagógusai mestermüuek tartanak, népiskolája második fokán, az u. n. secundar — iskolában, elreodeli a mezőgazdasági tudományok legszükségesebb elemeinek tanítását L^pelletier híres javaslata minden rendű és rangú növendékre nó'.ve kötelezővé teszi a föld- inivelé'beu való gyakorlati jártasságot, Saint-Ju't meg pláue azt követeli, hogy, az összes iskolás fiuk segédkezzenek az az altatás munkájában. A népiskol ák ezen luezőga/dat&gi vonását a császárság is, a második köztársaság is érintetlenül hagyta sőt n jelenlegi írmczia tanterv még nagyobb teret biztosit a gazdasági résznek mélynek tanítását 11 népiskolának mind három fokán, sok sikerrel folytatják. De igy van ma mar minden cuüur allambau, a hol a fold mi veiéinek nagyobb jelentősége van. Eii tehát, ismétlem. T.-Ház, nem ki csíny lem n gu/dasagi isme lő iskolák eme >p- cialis mezőgazdasági feladatának fontosságit ; de a másik, általi- nosubb cultur feladatok jelen*őségét, még ennél is előbbre teszem. Erős a hiti-m, hogy a n*p szellemi neveltetésére (Idvössebb -t l:868-óta a magyar törvényhozás nem szavazott meg. (Elénk hnlvesles u jobboldalon.) Hiszen a tudatlanságnak nemcsak ne- i gatív, hsáéin positiv oldala is van, mert | nem csak a tudás hiányár, dj a helyette fel burjánzó tt babonaság és e ő ítélet bőséget is jelenti, s a ki a tudás terjesztése által a babona és előítélet kiirtásara vállalkozik, az a n • ni zen cultura ügyének el légé nem mél'áuyo Iható szolgálatot tesz. (Igaz. úgy van.) Eppeu ezért a legnagyobb elismeréssel adózom ez i&kulák szervezőinek, ujy a cullusminiszter urnák, ki u mszőgazd iság es kerteszet cul ti válása mellett t »rténel- münknek, alkotmányunknak, a földrajznak, a természet tudományoknak, és a inathezisúek legalább elemeiben való meg- ismertetését is ezen iskolák feladatává téve; mint a föld mi velésügyi miniszter urnák a ki az első 80 ismétlő iskola szamára szakavatott tanítókat neveltetett, s reményiem még évről-évre nagyobb számmal neveltetni fog; s a ki tanítók számára vezér könyvről a növendékek részére olvasókönyvről a saját költségvetése keretén beiül gondoskodott es gondoskodik. Ént. Ház bevallom ezektől az iskoláktól igen sokat várok. (Wlassics kul- tu-izmiuiszt r. Eu is sokat varok) sőt bizonyos tekintetben hatásukat a nép gyermekeinek 12 éves korukig terjedő általános iskoláztatásánál is jótékonyabbnak és erőteljesebbnek képzelem. A 13. 14. 15 éves tankötelesek testi és értelmi fejlettségükben kétségtelenül bálásubb iu- dividiumok az oktatás czéljára, mint a fejletlen gyermekek, s igy valószínű, hogy több sikerrel fogadhatják be nem csak a gazdasági elméleti és gyakorlati ism ‘reteket, melyekben már némi otthonról kapott tapasztalati és gyakorlati képzettsé- r gük is van sőt azon ismereteket is melyeknek az életrevaló fontosságát, sőt szükségességét is már bizonyos mérvben önmaguk is belátják. (Igaz ngy van.) T. Kép viselő ház! En azt hiszem a gazd. ismétlő iskolák, csak névleg lesznek ismétlő iskolák, tényleg pedig ezek lesznek majd csakhamar az igazi elérni iskolák, melyekhez a volt iképpi népiskolák c«ak mintegy előkészítő fokozatot fognak képezni. Ezekben az ismétlő iskolákba fog tudóssá érlelődni a növendékekben mindaz, ami az elemi iskola növendékében esak sejtelem, ezekben fog fénnyé tisztulni, mint az, a mi amott csak derengés. A gazd. ism. iskoláknak ezen irányban vnló t jlöd • -ót nagyban előfogja mozdi- t sut az ism «retek közlésének módszere; a kevés m gterheltetéssel járó könnyedén úgy szóív» játszva való tanulás. Az elemi iskola érzetlen növendéke, midőn 12 éves korában kilép a rendes iskolából ritkán hoz ki onnan magával egyebet, főleg faluhelyt — dicséret a kevés kivételeknek, — az írás, olvasás, vallás elemei, no még némi szám vetési tudománynál, daczára annak, hogy még egész sereg tudományra oktatták, melyekből b*nn az iskolában tudott is tán valamit produkálni, kivált a viz /ála'oo, de kikerülve az iskolák falai aöz'líl ott is felejti mindazt, a mit csak tehernek tekintett, 8 fejletlenségében gépileg elsajátított. Hu majd a gazd. ism. iskolák idővel oda fognak fejlődni, a hova én szeretném, hogy fejlődjenek, akkor a mai elemi iskola még igy is. sőt talán főleg épen úgy fog majd megfelelni feladatainak, ha az onnan mar 10 éves korában kikerülő gyermek a vallás elemei, az ires, olvasás és számvetés, mesterségénél egyebet nem is hoz magával. A többi neki szükséges tudomány elemeiről majd megtanítja azutan az ismétlő iskola a hol fejlettebb értelmével, gyorsan és állandóan magáévá teheti mindazon ismereteket melyekről az elemi iskolában hállott, ujfy azt valamit, de a melyekből megérteni vajmi keveset értett meg I j!*i hogy ezek az ismétlő iskolák ide ’őgnak fej ődni erő -en biztat u tauköte- j lesek fejlettebb elméjén kivüi, a tanításnak a szervezetb n kif jtett in ó d s z e r e mely megterheltetés nélkül, alig 6—*7 heti órákban es szakítva a tankönyv rendszerrel, olvasmányok által fogja közölni az ismereteket. Nem kell tzekh i egyebb, csak még a I unit ók ügyszeretete érdekes keretű magyarázata és a földné- p nek tanultsági színvonala néhány évtized múlva tu haladja a nyuga'i államok általános svinvonalát. Profécziám némi erősbilésére szabad legyen rámutatnom az augol vasárnapi iskolák példájára; melyekről az angol közvélemény azt tartja, hogy a gőzgép feltalálása óta nem volt enne! áld isosabb találmáuyu Nagy Britaaianak. Tény, bogy rövid idő alatt teljesen megváltoztatta az angol köznép értelmi képet! S mi okozta azt ? Az, hogy a tauulásra csak a hétnek egy napj i szenteltetvén, nem irtózott attól, mint a mindetmupi, sőt egész napi iskolázástól szoktak, hanem mar i-ziube vágyva várt erre az egy napra! Vagy itt vannak nálunk is a felnőttek oktatásara rendezett esti tanfolyamok, a melyek, hogy kitüuó sikerrel és meglepő eredmánynyel mű- ködnek, saját tapasztalatomból tudom. Egyszerű gyári munkások aranyiag kevés I óra rl&tt a technológia és elektrótech-J nika legnehezebb kérdéseivel is tisztába jönnek (helyeslés). Ezzzel korántsem akarok az egy napi tanítás mellett törni lándzsát, hiszen Angliában is ennek tovább fejlesztésével alakult meg a mindennapi iskolázás; csupán annak consta- I tálasára hozom foI, menynyivel üdvösebb eredményű az olyan oktatás, mely nem Jjar észrevehető megterheléssel, sót eró- j feszítéssel ; mint az olyan, mely a tanulni vágyó lélekből kiölve az üdeséget, fri sBeséget, abból gépet csinál. (Helyeslé-). Ezzel az általam kontemeoplált rend- szerrel, természetesen együtt járna a mai népiskolai tantervuek ily irányban való revíziója, a tnlterheltetés helyett a kevesebb heti órákban való, könnyen játszva tanulás az elemi iskolában ; erre nézve azonban nem szánd ;kom positiv indítványt is teDni, csak tanulmány és figyelembe vétel végett ajánlom a tanügyi köröknek a cultuszminisz .er ur által térvbe vett népiskolai tanterv revíziójánál. Tisztelt Ház! Lehet, hogy lelkesedé* semben túlságosan rózsaszínű szemüvegen látom a gazdasági ismétlő iskolák üdvös hatását | lehet, hogy mindaz a mi rám majdnem a positiv bizonyosság benyomását gyakorolja a higgadtabbak I • előtt csak prekarius érték ü, de abban azt hiszem, mindnyájan megegyezünk, hogy az ismétlő iskolák tantervében foglalt azon rendelkezés, mely szorint az idegen tannyelvű iskolákban az összes tanóráknak lf. része a magyar nyelv tanítására fordítandó, nemzetiségi szempontból feltétlenül üdvös és hazafias, a magyar nemzet nevelés hatását előmozdító, lelkünket, kielégítő eredménynyel fog járni. (Elénk helyeslés) A nemzeti nevelés szempontjából is sokat várok az ismétlő iskolák fejlettebb növendékeitől, kik a magyar nyelv hasznos és szükséges voltáról már sok tekintetben tapasztalatilag is meg leven győződve fokozottabb buzgalommal és nagyobb akarat erővel, de szellemileg is deponálva ; — fejlettebb korban is kénytelenek lévén gyakorlati ismereteiket magyarnyelvű oktatás és vezetés mellett megszerezni, bizonyára szép eredménynyel fogják megtanulni az állam hivatalos nyelvét és megszeretni igazi foglalatosságukat, a földmüv lé>t. Az a nagy szerete», mellyel az uj is- 1 kólák ügyen csüngök; s az a nagy re- j menysóg, mellyel ezek jövője elé tekin- j tek t. Ház, egyúttal arra is késztet, I hogy aggályomnak is teljes őszinteséggel kifejezést adjak. (Hdijuk 1 halljuk!) Legfőbb, s jóformán egyetlen aggályom a psuzészközök körül forog. Az uj intézmény újabb terhet ró a községekre, s illetve az iskola fenntartókra, — s nagyon félő, nem fog-e sok helyt épen ezert papíron maradni a szép kezdeményező'? Eunek meggatlása végett szívesen megszavaznám a felvett előirányzat többszörösét is; tisztelettel, bátorkodom ezt, valamint a legszigorúbb ellenőrzést a végrehajtásban, nemkülönben a gazd. ism. iskolák tani »óinak rendszeres állami javadalmasasát is a cultuszminiszter ur figyelmébe ajánlani, mert igazán sikeres jó munkát csak megelégedett és tisztességesen jutalmazott alkalmazottaktól várhal uu.., 8 nem követelhetjük az amugyis terhes munkával el halmaz va levő és igen I szerényen javadalmazott néptanítóktól, hogy ezen ujabbi foglalkozás\at is eddigi szerény fizetésükért teljesítsék (helyeslés) másik aggályom nz ellen vau, hogy a szervezetben a vallásoktatásr i szánt heti egy óra vasárnapra r>ndelti- tik, » mikor a vallások tatait rendszerint telje ifcő lelkészek vagy kántortánilók a nap j a ^yrészeben templomi köteles* egükkel, in-*gis a majdnem minden faluban megalakult szövetkezeti vagy egyleti teendőkkel vannak igéuybe véve, s ezen okokból szívesebben és buzgóbban vállalkozhatnának hétköznapon vullástaui'ói J tisztségük betöltésére! Minik >gy a vallás erkölcsi nevelésre <zn iskolában is felette nagy súlyt helyezendő, ezen apszo- |i Jut megváltoztatása kívánatos. (Helyeslés.)] Egy kérésein volna, még a f>idiuivele.J ügyi miniszter úrhoz is, hogy a gazdi- sági ismétlő iskolát tanítók kiképz ísére a cultusz miniszter úrral egye tértől eg, kiváló goodot fordítson minél több tanítót e czélra teljeseu és alaposan kiké pezte^en s ilyen alaposan kiképzett tanítók vezetése alatt lrh jtőleg miuden var- megyében egy kis minta parasztgazdasagot létesítsen, hogy szem- iélektileg legyen módja és alkalma minden kis gazdának, az uj ibb c iltura vivuii- nyait elsajátiihatni. A paraszt socialism us tovább terjedésének megakadaiyoz isara sőt meggátlá ára, ezt vélem én legtermészetesebbnek és legczélravezetőbbnek. A tételt egyébbként örömmel szavazom meg. (Élénk helyeslés a szónokot számosán üdvözlib). VESZPRÉMI P0LG.il ANYAKÖNYV Házasság nem köttetett. . Egyszer npdőo, Klárát könyvkerereske- desbe lépni láttam, bátorságot vettem ma- | gamnak és utána bementem. Találomra irkát néztem és valahogyan melleje tolakodtam. 0 már régen megpillantott és mosolyogva nézett rám fátyolozott kék szemeivel. Könyvet vásárolt és abban lapozgatott: Sokáig titkon vívtam magammal: megszólítsam-e nem-e ? Végre zavartan ha- 1 darva, talán számat is alig mertem ki- nyitani, azt mondtam : — Adja oda azt a rózsaszín jáczintot: Ö nevetett. . jj— Minek az magának : — és mélyen a szemembe uézettt, mire üt-ereimet még a nyakamon is éreztem dobogni. Lenéztem és bal kan súgtam. ; á- Kell. Megint nevetett. Aztán igy szólt: — Hát honnét gondolja, hogy az & csokor még meg van ? ,. Elpirultam ; rendkívüli zavarban voltam ; de 6 kisegített és azt mondta majd talán megtalálja valahol. Éu a lehető legalázatosabb hála kifejezésével az arezo- mon köszöntem meg neki ígéretét. Aztán kezet nyújtott és a pulthoz sietett. Mennyi ideig éreztem e kesztyűs kis kéz érintését, igazán nem tudnám kiszámítani. Nemsokára levélben megkaptam a já- , czintot, hogy ugyanaz volt-e, mint a melyet ő akkor az utczán ajkaival érintett, akkor nem kételkedtem benne, de most alig merném elhinni. Elérkezett az érettségihez való szigorú készülődések ideje. Megbukni még sem akartam. A jáczint egy időre úgyis tűiből,doggá tetc. Nem is buktam meg, csak apám eljött értem távol falunkból a vizsga után és mspával vitt Pestre. &gy perezre láttam csak utolsó nap szivem bálványát a szép fekete haja leányt. Siralmas bus tán könnyes tekintetet v. tettem feléje és ő mosolyogva biztató- lúg tekintett utánam. Mikor a kocsival, mely az állomásra vitt hazuk elutt elmentem, az ablakon keresztül Tasy Makit láttam mellette elinni. ; T Nem veitek észre annyira el voltak merülve. Taian nem is igaz, hogy Taey Muki is ott volt, csak könnyes szemem látott két alakot! Aztán jogász lettem. Megismerkedtem a fővárosi élettel, a keserves gondokkal, a küzdéssel. Megtanultam, hogy az élet nemcsak az ember szórakozására örömere teremtett ideálokból, azoknak hiábavaló lehetetlen elérési vágyából áll, — de hogy dolgoznij kell, dolgozzni bogy éljen, élni hogy dolgozzék az ember. Klárát majdnem elfelejtettem, csak a jáczint emlékeztetett még boldog álmaimra. A szünidőt falunkban töltöttem, és Kenedés Ágoston a fi'ozóf keresztül ufaz- taban meglátogatott. Nehány napig ná- lunk marasztaltam, miközben elmondotta, hogy a szép Klára menyasszony lett. Hozzá tette azt is: — Ez a bunezut Tasy Muki mégis ismerte akkoriban és meg is szerettette magát a leánnyal. Azt mondják nagyon is. Es azzal szemével hamiskásan ünnyo- ritott. — Sok leányirigye van a Klárának. | i csak vőlegénye meg ne tudja, tette hozzá nevetve. Nem beszéltünk többet róla. Engem egy kissé elszomorított a dolog. Hiszen tudtam előre, hogy férjhez megy az a lány. Nem is maradhat pártában, mert egy ábrándos rajongó fiú egyszer szerette. A leánynak a sorsa a férjhez menés ! — De Tasy Muki! Szerette a Mu- kit 1 Nagyon is szerette! Mondta a filozőf. Mit akart akkor hát velem az a lány kaczérkodott, világos! De miért vála-z- tott épen engem tudatlan gyereket, hogy a világ hamisságának keserves fulánkját szivembe oltsa! — Felháborodtam és a rózsaszín jáczintott, melyet még mindig tárczámban (inár úgy szokásból —) őriztem, boszu8au szét akartam morzsolni eldobni. Bárcsak egy kölyök kutya felszedné és széjjel szaggatná, — mint akkor — azt a levelet. De leányosnak gyerekesnek tartottam boszuságomat és a jáczintot csak tovább is megőriztem. Egy évre rá szünidőben magához hitt Kenedés Ágoston. Elmentem hát abba a városba, hol gimnáziumi tanulmánya^ imát végeztem. Egész éven keresztül I semmit sem hallottam felőle, pedig sok újdonság várt rám. Kenedés Ágoston elmondta, hogy a sz'p Klárát vőlegénye ott hagyta. Jól sejtette a filozőf. Besúgtak neki, hogy I Klara még akkor is találkát ád Tasy Mu- kinuk, midőn jegyese gyűrűjét hordja az ujján. — Segény Klára! mondtam, de a szivem semmi melegebb indulatot nem ér- I zett iránta. — Mórt szegény — vágott vissza a másik. | — Éu mindig mondtam hogy kokett lány. Most itt ti és várja, hogy valaki elvegye. — Hát Tasy Muki? — Az külföldön vau. Onnan küldözgetik haza szüleinek adósságai temérdek számláit. Az esti sétánál igazán találkoztunk. Úgy nézett ki a leány még mint azelőtt, csak a szemén látszott meg, hogy szívesen látja a fiatal embereket. — (Vagy tán csak most vettem ezt észre.) Mikor megismert, mosolyogva az ar- ezomba nézett és folytatta ezt minden találkozásnál. De mosolya nem bírta bennem a régi érzést felébreszteni. Nem álhattam meg, hogy másnap ne menjek el ablaka előtt Hisz ifjú korom ábrándjaim színhelye ez, ifjú korom melynek csak két éve, de képzeletemben kiszámithatlan ideje már I I Felnéztem ablakához, ő épen egy tiszt I kaczérkodását viszonozta. Megpillantott | és rögtön felém fordult. Mosolygott bő- j liutgatott és az ablakból kihajolva hosz- j szán utánam nézett. Szegény leány! Ha tudnád milyen rossz számítása a k&czérságnak ez a feltűnő minden áron akarva mutatott tetszés és felbátoritás nyilvánítás !! — Éreztem, ha ez a lány most szemeit lesüti, vagy boszusan elfordul, úgy feltárnád bennem a régi érdeklődés. De ő csak nézett utánam, nyíltan mosolyogva I és azzal megölte beunen azt az utolsó I hajszál érzést, mely még a rózsaszín já- I czint érintetlen hamvas álmain csüggött. Szülöttek: Márcz. 6. Novák Kálmán és neje Laki Zerna fia Dénes, ág. hitv. evang. — Weis« Manó és neje Helischauer Teréz leánya Anna, izraelita. Márcz. 7. Fischer Simon és neje Schoszberger Netti fia Lázár izraelita — Kiss Mihály és neje Plébános Borbála fia Árpád, róm. kath. — Lichter Jakab és neje Streit Sarolta fia Ernő izraelita. — Lemert György és neje Bognár Alojzia fia Károly, róm. kath. Márcz. 8. Kiss Lajos .és neje Tuman J Erzsébet leánya Ilona, róm. kafh. — Cze'ler Károly és neje Czig- ler Etella fia József, róm. kath. — Molnár János és neje Zergi Mária fia Gyula József, róm. kath. — Király István és neje Csikász Mária fia István, róm. kath. Márcz. 12. Dombay Isiván és neje Hili Rozália fia Kálmán, róm. kath. Meghaltak: Márcz. 6. Bujdosó Károly, 8 hónapos, róm. kath. görcsök. Márcz. 8. Szalay József, 16 napos, róm. kath. veleszületett gyengeség. Márcz. 9. Gúrdon Péter, 28 éves, róm. kath. szivhüdés. Márc/. 10. özv. Győröcskey György né szül: Rohonczy Mária, 78 éves, róm. ka'h. tüdőhüdés. — Neu- majer József, 2 hónapos, róm. kath. veleszületett gyengeség. — Mérész József, 48 éves, róm. kath. tüdőhüdés. Márcz. 11. Árkossy Lajos, 3 hónapos, unitárius, bélhurut Szombat, márcz. 18. A sorozás. Veszprém mároz. 10. A virágos ifjúkornak első nagy próbatétele a katonasorozáa . . . Több, mint a szellemi matúra, több mint az egyetemi diploma, mert nem képesít ugyan egyetemi polgárságra s nem képesít tudományok gyakorlására, de képesít az életre, l ilzdelemre, azt mondja meg, hosy a test elég erős, energikus ftfjlódéstt-e arra, hogy meghívjon nem közönséges fáradalmakat, nem mindennapi küzdelmeket is. Okulárés doktor, vizsgálódó szemű óbester, ránczolt homloku hivatalnok ember elé áll a legény j . • Mert | legény ott minden ember, akár feliér a bőre, akár kipörkölte barnapirosra a szabad napsugár, .lói kihúzza maiját mert érzi, hogy most a fölött ítél a tanács, hogy elég embernyi ember-e már, hogy fölér-e kortársaiuak átlagos embermértékéig. S bármi rémképeket is fest az emberek elé a túlzás a katonai szolgálat szigoráról, bármennyi szomorú ese'et is hall az ifjú a kaszárnyaudvarok kegyetlenségeiről, —S büsz- eéu dobban meg a szive, mikor a tauács kimondja róla, hogy az ifjú megüti a katouamértóket, ember a talpán — bevesszük a király katonái közé. S bármily kecsegtető is az ifjúra nézve, ha tudja, hogy nem kell otthagynia övéi körét, kenyérkeresö pályályát: bizony-bizony mégis csak elfogja a szomorúság, ha megmérik a mellét, megtapogatják a karjait s azt mondják, hogy menjen szépen haza vigyázzon mu gál a . . . Olyan diagnózisféle ez, m ly ti* eset közül kilenczben biztosra megmondja, kogy testi nyomorék, betegségre haj ó vagy már is benne siDyló ifjú állt a sorompó előtt, a ki a katonának va'ó fáradvlna«. alatt biztosan elpusztulna . . . A szülők, akik agRÓdva fé nek a katona sorozástól, ugyan melyiket óhajtják a kettő közül? Aki czéltu- datosan erős ifjakat akar nevelui, aki azt óhajtji, hogy fiában folytatása legyen a saját nemzedékének : az bizonyara már első gyermekségétől kezdve azon lesz, hogy katona- sorra képesnek nevelje a fiát, mert az ellenkező szándék bűnös nemcsak gyermekkel és a hazával, hanem, a társadalommal szemben is, és nagyon hamar megbosszulja magát, a nevelő szülék legnagyobb fájdalmára. Nagyjában pedig nincs is igazuk azoknak, akik valami rettenetes megpróbáltatásnak mondják a ki tonjisorf Hiszen évente ezren és ezren állják ki, szinte kivétel nélkül a legjobb egészségben! Igaz. hogy a hibásan négy fal között nevelt, ez-hői is óvott ember súlyosabban érzi | kényelmetlenségeket, amíg megtudja szokni az erős munkát, de egészében az intelligens emberen is többet segit a katonaszolgála', mint, amenuyit neki árthat. Az iskola padjai amúgy is gyilkosai a fiatal szervezetnek, i egy ilyen rosszul szoktatott, kevéssé gyakorolt testnek valóságos rekreáczió a katonaszol- gálát, mely megnyujtja a testet, állást, formát ad az izmoknak, szabályossá képzi a mozdulatokat és erélyessé, biztossá a föllépést. És a nép fiára is áldásos az, amit a kaszárnyában elsajátít. Megtanul föltétlenül engedelmeskedni, s ezt tudvalevőleg alapja annak, hogy később esetleg tekintélylvel parancsolni is tudjon. E mellett szélesebb látókört nyert, az analfabétát még a betűre is ráfogják, mezei munkában, vagy iparban elcsontosodott izomrendszere megtanul engedelmeskedni a szükségnek, az ösztönnek, felfogása élénkül, I megnövekszik a lelki ereje és Önérzete is, a melynek fejlesztésére — egy-egy brutális káplár kivételével — a katonaságnál különös figyelmet fordítanak. . Nincs tehát igazuk azoknak, akik rémüldöznek a kaszárnyától már mint ilyentől. De, ha nagyban és egészben az elhangzó panaszokat mégsem mellőzhetjük, azt éppen a köz érdekében, a katonaság presztízse érdekében tesszük. A hadseregnek erős érdeke az, hogy az ifjúság önként keresse a katonaéletet, 8 ne vitesse magát oda úgy, mint a vágóhídra, keserűen, elszánva minden szenvedésre készén, mintha ellenségnek szolgáltatná ki magát hosszú idóre fogoly gyanánt s az kényszermunkát végeztetne vele. A hadseregben sok mindennek, ami ma nincs meg, kellene történnie humanitárius irányban a tisztikarunk, sajnos,zsarnok csaknem miu- j den ezrednek kinövései, vannak amelyek lehetetlenné teszik a kellemesebb helyzetet, egyes desporták még ma is elég korlátoltak s úgy fogják fel | foladatuka', hogy | kaszárnya egy középkori kinzókamra, melyre világéletóben vissza kell emlékezni annak, aki egyszer beléje került. El kell azonban ismernüuk, hogy e tekintetben a helyzet az utóbbi időben tetemesen javult. A régi időből fenmaradt tiszti anyagot, sajnos, nem lehet egyszerre kitörölni a hadseregből 1 úgy egyszerűen penzióba küldeni. Egy kát évtized azoubin teljesen átfogja a katonatisztikar szellemét alakítani nálunk is, mint az egész világon mert a századvég ifjúsága a humanitás levegőjét szivta teli tüdővel, s már. a mostani hadnagyi kar sokkal, de sokkal figyelemreméltóbb e tekintetben, mint a 60-as években nevelt tisztigárda. Az uj jelszó az lesz, hogy h_u- mánus szigorral keíl báuni a legénységgel' s nem brutális szigorral. Erre fogja kényszeríteni a hadseregeket a kor szelleme, mert egy brutális erőszakkal összetartott szervezethez hamarabban hozzáférkőznek a gombaraódra szaporodó szoczialista és más forradalmi irányzatok. Azt pedig már a hadsereg tisztikara tudhatja, hogy minél brutá- lisabb valahol a zsarnokság, annál jobban van kitéve a szétrobbantásnak, s minél erőszakosabb rendszabályokkal nyomják el' az elégedetlenséget, annál borzasztóbb, amikor kitörhet . . . Ezek a tefl. xiók fordulnak meg elménkben, látván azt az uj gárdát felvonulni a sorozó bizottságok elé az egész országhau. Nálunk kétszeresen nehéz | tekintetben a helyzet, mert mig egyrészt nincs nemzeti hadseregünk, s ifjúságunk úgy érzi, hogy a kö'ö-h idseregben a véradó lerovásának Kötelezettsége nincs méltányolva : addig a magyar fiúnak aránytalanul uehezebb is a helyzete a hadsereg német vezénynyelve miatt. De a magyar ifjúság nem ódalog el még se a katonasor elől . . .’ Vígan áll a bizottság elé, mert érzi, hogy ebben a kótelességtelje- sitésben magyar hazájának válik hasznára; | ha elleusíg fenyegeti a hazát: képes lesz ennek oltalmára is. Gelléry Miksa. SZÍNHÁZI M heti-műsor. Vasárnap, béri. 7. „A vigéczek* eredeti bohózat. Hétfőn, hírlet. 8-ik számba adatik: A garason alisp ín. Kedd, bérlet 9. Veress S. felléptével ,Bínyamesteru opera. Szerda, beriet 10. „Két tacskó'. Színmű. Csütörtök, bérlet 11. Veress S. fellép, tével „Holtomiglan“ népszínmű. Péntek bérlet 12. , Egy vasárnap délután, Ós Budavárában.“ Énekes bohózat. Szombat, bérlet 12. ,Ninette“ operette. TÖRVÉNYSZÉK. Végtárgyalások a veszprémi kir. törvényszéknél Márcziu.) hó 16-án. Emberölés vétsége miatt vádolt Ángyán János elleni bűnügy. Három rendbeli lopás miatt vádolt Spielman Gyula elleni bűnügy. Márczius hó 17 én. Zsarolás miatt vádolt Itirházy Péter és Viktor Gyű1 a elleni bűnügy. Magánlak megsértése és beesület- - sértés miatt ifjú Liki Károly és Neumayer Mari elleni bűnügy. ÚJDONSÁGOK. — Márczius 15 megüneplése. A helybeli áll. polg. s felső kereskedelmi iskola szintén megünnepli márczius 15 én a magyar szabadság hajnalának napját, még 'pedig ezúttal a „Nemzeti caszinó“ nagytermében. Az ünnepség d. e. V« n-kor veszi majd kezdetét, a következő műsorral: Himnusz, énekli az ifjúság. 2. Alkalmi felolvasás, tartja Szente Arnold tanár. 3. Márczius 15. Irta: V aszary 'Béla tanár, szavalja Manovill Alfréd felső keresk isk. tanuló. 4. Talpra magyar, énekli az ifjúság. 5. 1848. márczius 15. Irta s felolvassa Fischer Simon, felső keresk isk. tanuló. 6. Kossuth dal, énekli az ifjúság. — Az intézet tanári testületé a nagy nap emlékére rendezendő ünnepségre ez utón is meghívja -városunk lelkes közönségét. — Márczius 15. Várpalotán. Várpalota város hazafias lakosága ez évben is, úgy mint az előző években, a márczius 15-ik napját megun-
