Veszprémi Független Hirlap, 1897 (17. évfolyam, 1-51. szám)

1897-04-10 / 15. szám

Veszprém, 1897. Veszprémi Független Hírlap. Szombat, ápril. 10. választmány alakuló Ölesének meg- ( tartására. A választmányi ülésen j jelen volt főispánok, mind örömmel megígérték odaadó munkásságukat, | kulturális szervezkedés érdekében ; magúk is vállalkoznak gyűjtő ivek kibocsátására és gondoskodnak az •lés megtartására szolgáló alkal­mas helyiségről is. Laszberg gróf íöi-pán indítvá­nyára, tekintettel arra, hogy Győr- megye intelligencziájáaak nagyobb része magában Győr városában la­kik, az ott alakitandó választmány czimét Gyórmegyei és városi vá­lasztmány cziinben állapították meg. Elhatározta a választmány, hogy Vasmegyében május hónap végén, vagy juoius elején, Sopronban és Zalában ugyanakkor, Tolnában pedig ez év őszén megalakítja a D. K. E. megyei választmányait s ez idő köz­ben a többi megyékben i-. Sár- közy Aurél a komárommegyei köz- mQvelődési egye^Olet elnökének je­lentése alapján, rendezték a D. K. E. s ez ujbdl megalakult fiókja közt 9 viszonyt, — Antal Gabor püspök indítványára több magyar hitok­tatót jutalomban részesítenek. Por­zsolt Kálmán főtitkár bejelentett-’, bogy az egyesület hat kisdedóvó intézetet tart főn, melyek miudegyi- kiben legalább is az óvónőnek évi 400 írt fizetését, vagy pedig még a beruházásokat is az egyesület adja. i Több óvó fölállításának tervéről tadomást vett a választmány. A veszprémmegyei Pénzeskut köz­ségben nyári menedékházat alapit az egyesület. A főtitkár öt vándor- könyvtárt rendez most s mivel a közoktatásügyi miniszter ily czélra éppen most 1000 frt segítséget utal­ványozott ki, további két vándor- könyvtárt is szervez, a melyek egyikét Somogymegyébe küldi, a másikat pedig a muraszombati ma­gyarosító és közmüvelódési szakosz­tálynak adja, a többit pedig az egyes megalakítandó megyei választmá­nyok utján küldi szét az egyesület. Kenéséig | .. . Mintha ekkor kezdőd­nék itt 'egy uj világ, melybe még halandó ember be nem pillanthatott! Pedig hát a fürdő idény ekkor kezdődik, s ez itt 1 főkérdés. A Balatonpartnak csak egy negyed éve yan : junius, juliu«, augusztus; az az egész esztendeje, a többi az időé, meg a vállalatok. Eddig tart az idény, az aratás, azután jön a hordozós- kodás! . . ­Azért oly nagy jelentőségű itt a ju ins hó 1-p. A bi a déli vonaton utazik és kinéz a kupéból, azt hiszi, hogy itt valami világkiállítás lesz 12 mért- fö'dpyi hossz-uságban; olyan lázasan folyik a munka, annyi ember dol­gozik, 1 ma már a kisebb pontokon is, hogy hi már nem lehelnek Püréd, Siófok, Földvár, Almádi, Fo­nyód vagy Keszthelyen, legalább benne lpgyenek a varázs gyűrűben, vagy közelében. Leltén, Szárazon, B.-Sz.- György, Akaratja, Szántódon is stb. csinálják a kis telepeket, ba másból Dem, fürdócabinok, árnyashelyeb és a vízbe messzire benyúló fahidakból. Leltén meg éppen nagyobb építkezés és berubá/.ás folyik. Szalay Imre az egyik lelkesebb kezdeményező. Íme I Balaton-cultura haladása ! A Djári idény előkészítése, melyből csak egy kis részletet vettünk ki ezúttal | a nagyobb újdonságokat ké­sőbbre hagytuk, melyek bizonyára arra ingerelik a fürdőzö, szórakozó közönséget, hogy nem csak a fő­város, az. ország vidékei, de a külföld­ről is tömegesen jöjjenek az ország ez. egyetlen és legszebb paradicsomába,! melynek csak egy Balatonja van !. .1 zött gróf Eszterházy Imre rédei tenyésztése. S A kiállításon kitüntetésben része­sültek és díszoklevéllel jutalmaz­tattak : Volf testvérek várpalotai, a zirczi apátság zirczi, lovag Frey- städtler Jenó telivér simmenthali tenyás zete, gróf Eszterházy Jmre rédei telivér tenyésztése, a vesz­prémi püspökség csoportos kiállí­tása, Báró Fiáth Pál C/.irmos nevil Wertheim M. fiai Géza nevű, Hen- nel Károly Sultán és Gyilkos nevű Hirchfeld Béla Gyilkos nevű, La- kath János Czinkos nevű és Lőven- feld Joachim Samu nevű félvérü simmenthali tenyészbikákért. Ki akar katona lenni ? Hivatalos hirdetmények. A „veszprémi tenyészbika-kiállítás és I baltonparti fürdők. A mint a tavaszi lágy szellő végtől ▼égig ömlött a Balaton parton, mintha varázs vesszővel vágtak volna rajta végig, — megindult a mozgalom az egész vonalon. A hozzánk érkező levelek nem győzik leírni a rendezést, tervek és előkészületeket Fogadók, villák építése, parkíro­zások j fák, diszbokrok szállítása; a tengernyi napszámos ; a kiszabott tervek keresztülvitelét segítik elő. Egymást érik az anyugszállitó kocsik; az építészek [felügyelete alatt egész tömege a mesterembereknek ! Mintha hólyagból volna oly gyorsan fújják fel a falakat; szabják a tetőket, lázasan folyik a munka. A jelszó: június hó 24, vagy julius hó 1-e, mintha ezeken a napokon egy ál­talános öröm ünnepet rendeznének a nagy tó partján, Keszthelytől fel Veszprém, ápril 10. A .Veszprémmegyei gazdasági egyesület, és a vármegye mező­gazdasági bizottsága a már koráb­ban jelzett tenyészbika-kiállítást és vásárt ápril. hó 6-án tartotta meg Veszprémben. Ha vissza gondolunk a kiállított 36 drb. tenyészbika ál­talános minőségére, a kiállítás any- nyiban mondható sikerültnek, mert — Haditengerész akadémiai hir­detmény. A m. kir. honvédelmi mi­niszter 15151/897 számú magas ren­deleté értelmében kibocsátott pályá­zati hirdetménye szerint a fiumei cs. és kir. haditengerészeti akadé­miába 1897/98 iskolai tanévre előre láthatólag mintegy 40 egészen in­gyenes és félfizetéses hely fog be­tölteni, ennél fogva felhívom a pá­lyázni óhajtó érdekelteket, hogy a fölvétel föltételeit Veszprémváros polgármesteri hivatal katona ügy­osztályában megtekinthetik és kér­vény irataik felszerelése és beadá­sára felvilágositást nyerhetnek. — Ludovica-akademiai hirdetmény. A m. kir. honvédelmi ministerium 17.26S/897.XI V. számú magas ren­deleté értelmében kibocsátott pályá­zati hirdetménye szerint a m. kir: honvédségi Ludovica-akadémiában az 1897/98 tanévre összesen és előre láthatólag mintegy 90 önkéntes jelentkező oly ifja vétetik fel — részint ingyenes részint alapítványi és félfizetéses, a ki még a hadköte­les korban nem lépett, — ennél­fogva a pályázni óhajtó érdekeltek felhivatnak, hogy felszerelt kérvény irataikat legkésőbb május hó 31-ig annál is inkább benyújtsák, mint­hogy ellen esetben folyamodványaik figyelembe vétetni nem fognak. — Hadi reál és akadémiai hir­detmény. A m. kir. honvédelmi un­delete értelmében kibocsátott pá­lyázati hirdetmény szerint a had­sereg katonai nevelő | képező in­tézeteiben rendszeresített és az 1897/9S iskolai tanévben betöltendő magyar állami alapítványi 18‘/j ré­szint fél fizetéses részint egész fize­téses hely fog betöltetni, ennél fogva felhivatnak a pályázni óhajtó érde­keltek, hogy felszerelt kérvény ira­taikat legkésőbb folyó évi május hó 15-éig a honvédelmi miniszté­riumhoz okvetlen beadják, mert az elkésve érkezettfolamodványok figye­lembe nem vétetnek. — Hadapródiskolái hirdetmény. A ni. kir. honvédelmi ministerium 15.855/XIV. 897. számú magas ren­deleté értelmében kibocsátott pá­lyázati hirdetménye szerint az 1897 98-ik tanévre a cs. és kir. hadapród iskolába előre láthatólag összesen mintegy 320 saját költséges növeu dék ing felvétetni, — ennélfogva íelhivatuak a pályázni óhajtó érde­keltek, hogy a fölvétel föltételeit Veszprém város polgármesteri hi­vatal katonai ügyosztályában meg­tekinthetik. uniót, mely az Amerikával szemben legközelebbre várható európai vám­védekezés zavarosából kijegtczesed- hetik. A gazdaszövetségben meg van a nizus arra, hogy az osztrák és német irányadó egyesületekkel ebben az irányban az érintkezés kerestessék, | a mint az amerikai uj vámtarifa életbelép,! megjön az ideje annak, h°gy ez irányban közös intézkedések történjenek. ezen vásáron tunt tel etoszor az, hogy a vármegye ez időszerint a vöröstarka és ezek keresztezéseiben már is elég és kitűnő tenyészanyag- gal rendelkezik, mig a magyar faj­tákat illetőleg ilyenekkel egyáltalán nem bír; a mi a vásár eredmé­nyességére nézve is bénitólag hatott, mert a nagy számban megjelent vásárló közönség, különösen közsé­gek csak is a magyar fajtákat ke­resték, s igy a kiállított vöröstarka féle kitűnő anyagból 7 drbnál töb­bet eladni nem is sikerült. A kiállításon elsőbb sorban fel­tűnt Volf testvéreknek várpalotai, továbbá a zirczi apátság és lovag Freystädtler Jenó telivér simment hali tenyészete, és a telivérek kö niszténum 14.160/897 XIV száma magas rendelete értelmében kibo­csátott pályázati hirdetménye sze­rint a katona tiszti árva fiuk ne­velőintézetébe, — a katonai reál­iskolákba, — a két katonai akadé­miába és a katona tiszti leányok soproni nevelő intézetébe 1897/98 ik iskolai tanévre összesen és előre láthatólag mintegy 320 részint egész ingyenes, részint fizetéses hely fog betöltetni, melyre a pályázni óhajtó érdekeltek felbivatnak, hogy fel­szerelt kérvény irataikat folyó évi május hó lö-éig okvetlen beadják az illetékes helyen. — Katonaneveldei hirdetmény. A m. kir. honvédelmi miniszter 14.341/897 XIV számú magas ren­Fsllengzös czimekkel a a marquiseoknál is feszesebb modorral szoktak megjelenni ás bír foglalkozásuknál fogva képtelenek a szerelemre, mégis mindig valakinek a meghódításával vannak elfoglalva. Ezek között is vannak előkelőbbek és kevésbé előkelők, de bár mennyire különbözzenek egymástól erkölcsi silányságuk mégis ngyanaz. így a demi-monde névvel a kétes er­kölcsű, de ktlsőleg a legnagyobb fénnyel és elegancziával fellépő nagyvilági höl­gyek világát nevezték el, akik rosszabbak egy .fokkal a grisettenél, ki könnyebb megélhetés czéljáből kedvesével közös ház­tartásban él. A grisette könnyelmű és szeretetreméltó a cocotte már ért valamit a számításhoz, kevésbé könnyelmű és kevésbé szeretetre­méltó. inig a demi-monde conrtisaneja csak is számító, sem nem könnyelmű, sem nem szeretetreméltó, hanem egy lelketlen, el­vetemült .femme perdue*. De a demi-monde-nak, — ez a sző ifj Dumas Sándor színdarabjának a czime, ■ uUDak bemutató előadása óta az egész művelt világ szálló igéje, — jobb meg­határozását aligha adhatja más ejfogad- hatóbban, mint maga Dumas, aki a szín­darab második felvonásának hires jelene-, tében, ahol Ollivier Jally és Raymoud Nanjacz között foly a társalgás, felvilágo­sít bennünket. Ugyanis Raymond előtt i» nj lévén ez a kifejezés, megkérdi Ollivi- ertől aki e kérdéssel felel: — Szereti ön a bsraczkot? — Rendkívül szeretem, — válaszol Raymond. Ekkor Ollivier igy folytatja: — No hát lépjen be egyszer egy gyü­mölcsárushoz és tudakozódjék legjobb ba- raczkjai alán. Az pompás gyümölcsöséi teli kosarat fog önnek mulatni; az egyes baraczkok némi távolságban feküazoek amelyek látszólag teljesen hasonlítanak az elóbbi kosárban levőkhöz, csakhogy közelebb feküsznek egymáshoz, | nem lehet őket minden oldalról megtekinteni. Ha most megkérdi ön, hogy ezek meny­nyibe kerülnek, megfogja tudni, bogy 15 eousba. Ön bizonyosan megfogja most kérdezni azt is, kogy ez | baraczk, noha épen olyan nagy, szép, érett és csábító, mint az előbbi, miért kerül kevesebbe ? Ekkor a kereskedő ki fog egyet venni közülök, óvatosan két ujja közt megfogja forgatni, s önnek egy apró fekete pon­tot f'g mutatni, ami oka a csekélyebb árnak. Nos tehát, kedves barátom, — foly­tatja Ollivier — épen igy van ezeknél a nőknél. Itt a nőknek, mindannyinak, va­lami hibája van a múltban, valami foltja a nevén; szorosan egymáshoz nyomul­nak, hogy ezt lehetőleg észre ne lehes­sen venni, s ugyanazon származással, ugyanazon külsővel, s ugyanazon előíté­letekkel bírván, mint a jó társaság höl­gyei, még sem tartoznak már oda, s azt a világot alkotják, mely se nem arisz- tokraczia, se nem bourgeoisie, mely azon­ban, mint valami úszó sziget lebeg a párisi óczeán felett, magába fogadva azt, aki elbukik, | ki kivándorol, vagy pe­dig azokat, akik a két szárazföld egyi­kéről menekülnek ide, nem is számítva a véletlen hajótörötteket, akik tudja Is­ten honnan származnak. Ebben a világban mozog Dumas több nőalakja is; ezeknek a köröknek áleto és viselkedése tükröződik vissza Dumas legtöbb müvében ; főtipusa a demi-monde hölgyeinek az említett színdarabban sze­replő Susanne d’Ange, aki szeretetre­méltó, C3upa szellem, soha nem 'jő za­varba, de nem irtózik a hazugságtól,, csalástól, ba ezek czélra vezetnek. A démi-vierge-nek is meg lehet adu magának a szerzőnek, Marcel Prévostnak gem adja azt a teljes magyarázatot, amelyet Jules Lemaitrenél találunk, aki a demi- viérge fogalmát igy határozza meg: Mi a demi viárge ? Nemcsak kaczár, elmében és modorban szabados ifjú lány, hanem olyan fiatal lány, aki sokat tud i akinek leikéről lehámlott már a tisztaság zo- mincza. A demi viérge olyan fiatal leány, aki a fiatal embernek mindent megád, min­dent, .kivéve azt*, mint a kis Compsar- diDné mondja a Pot-Bouilleban. Amit hideg számítással m< gtagad, igazán je­lentéktelen ahhoz képest, amit megád. Azért ne habozzunk a demi-viérge-t 1 profeeszionátus courtis au> nál valamivel alacsonyabbra helyezni. Azonban nem ezt az értelmezést talál­juk Marcal Prévost .Demi viérges* czitnü színdarabjában, amelyet nálunk .Század­végi leányok* czimen ismernek. Ebben a darabban Mand-nak, a főhősnőnek csak az a bűne, hogy abban hiszemben, bogy szerelmes Julienbe, meghagyta magát őlelni, sőt csőkot is kapott tőle, első ked­vesétől, a kiről gyermeteg szivével bát­ran elbihette, hogy szereti. De ennél töb­bet, ha csak a regényt, melyből készült, •el nem olvassuk, — Mandról egyáltalában nem tudhatunk meg. Ily előzmények alapján azután Maud-t kilő •vni a társadalomból és azt a tanulsá­got kierőszakolni, hogy az önfeledt csők és ölelés után nincs más választása a le­ánynak, most a pösvény, a becstelenségbe elmerülés — egyrészt nevetséges, másrészt bűn. Hiszen az egészséges magyar felfogás azt tartja, bogy j a tiszta érzésből fakadó és tisztességes szándékkal adott csők, és ölelés senki erkölcsét meg nem károsítja I az ártatlanság gyengéd es törékeny vi­rágát még csak nem is érinti. Tehát nem csak hamis, de bűnös is az a felfogás, hogy Mand annyira eljátszotta mieden jogát a tisztelet és bee,ülés iránt, hogy meg sem maradhat többé a becsületes utón, hanem le kell aljasulnia, becstelenné kell válnia. Lévai Béla. Gazdaságunk jöYóje. (Az európai vámvédelem.) Budapest, ápril. 8. Aligha csalódunk, ha a most ural­kodó amerikai vámpolitikai mozgal­mat gazdáinkra nézve haszuosnak tartjuk. Amerikában a múlt hónap 31-én az alsóház elfogadta az n. n. Diogley-bilt, a mely tisztára tiltó vámokká emeli az Egyeeült-Allamok vámtarifáját. A vámemelés az eddigi vámtarifának átlag 70o/° os emelé­sével ér fel. Ez az uj tarifa teteme seu túltesz a Mac Kinley tarifán és az Egyesült-Államok kormánya a reformtól, a mai kereskedelmi for­galom alapján eszközölt számítások szerint, 108-8 millió dollár bevételi többletet vár. Azt moDdják az Amerikából érkezői hírek, hogy a tarifát az amerikai felsőház még lényegesen megfogja változtatni, de az bizonyos, hogy ezt a kifejezett tiltótaiifát nem fogják prohibitiv jellemétől meg­fosztani. Mir pedig Németország, melynek az amerikai iparvámemelés felettébb fáj, már most feni a fogát, hogy miképpen fogja az amerikaiak­nak gazdasági politikáját megbo- szulni | a retorziók módjára nézve pedig nem kell majd sokáig vá:o- gatnia. Az amerikai ipari vámosokkal szemben az európai nyerstermény- vámok szolgálhatnak méltó feleletül.] Es ez ismét közelebb hoz benőn­ket ahhoz az ts'méhez, mely már régen él a közép mrópai gazdasági politikusokban, s melyet az őszi nemzetközi gazdakoi greszszuson is igen sűrűn emlegettek, s melynek érdekében csak legutóbb is átirattal kereste meg az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet az osztrák mezőgazdasági egyesület: a közép- európai vámunió eszméjéhez. A tengerentúli termelés inváziójá­val szemben a védelem annál ha­tásosabb, minél nagyobb összetartást tanúsítanak a károsított nemzetek. Magyarország és Ausztria egyértel- inüleg halad vámtarifájának agrárius reriziója felé. Ez már ma nemcsak az agráriusok jámbor kívánsága, hanem a kormányon levő párt terve is. Németország pedig az amerikai vámemeléssel szemben, mely a német ipart tetemesen károsítja, alkalma­sabb retorzióval alig élhet, mint a mezőgazdasági termékek teljes ki­zárásával. Ezzel a vámháboru kö­vetelményeinek is eleget tesz, mert az amerikai termelés érzékenyen sérti, de meg saját mezőgazdaság - nak is nagy előnyt biztosit. Ebben a politikában tehát egyek lehttttnk, | a mezőgazdaság ekképpen az ame­rikai prohibitiv vámpolitikában nem várt segítségre talál. A közös érdek igy egyesítené a középeurópai államokat, melyeket a közösen viselendő vámháboru közös taktikája valószinüleg közelebb fog hozni egymáshoz. Mert ha Német­ország Amerikával szemben a nyers­termények irányában prohibitiv vám­tételeket szab, akkor az eddigi amerikai bevitel által fedezett fogyasz tási szükségletet más oldalról kell fedezni Ha a németbirodalom időköz­ben le nem szállíthatja tarifáit ve­lünk szemben, a legtöbb kedvez1 té- nyes klauzula miatt, akkor a német piaczokou a gabona ára oly mérték­ben fog emelkedni, hogy a mai vámtételeket ’okozott kivitelünk könnyen át fogja léphetni, | a gabona­árak nálunk is tetemesen emelkedni fognak. A kereskedelmi szerződések megujitásakorazomban közös érdekei tömöríthetik a középeurópai vám­A déli vasúttársaság magyarosodása. (r.) A vasúttársaság magyarországi vanalam a személyzet magyarosodís-i oly mérvben halad előre az utóbbi évek alatt, hogy ma már nem is hallani német szót. A hivatalos nyelv, a levelezés is tisztán magyar, tehát a kormány intencziója, akarata teljesült, s hogy ily gyorsan ment a dolog, kiváló érdeme van ebben Brumm Miksa vezérigazgatónak, ki egész erély és buzgósággal siettette a magyar nyelv elsajátitá-át: részint pedig áthelyezéjsekkettereintette meg I mostani helyzetet. A ki ismeri a múltai, hogy a déli vasúttársaság vonalain, hogy áltak a dolgok ezelőtt 20—30 évvel, az tudhatja, hogy egyetlen állomásnál tem lehetett magyar szót hallani. Tisztviselők, szolgaszemélyzet, hivatalos nyelv, — minden német 1 Különösen a polgár­ságnak vért kellet izzadnia, mig egy ferslagot, vág más .terhet fel adott; jegyet válthatott! Tudjuk, hogy a königgräezi csata 1866-ik év junius hava 3-án volt. Budapesten nagy volt a zavar, a megdöbbenés s ki csak tehette, hordozóskodott ki a vidékre. Julius hó 15 én, vagy is vasárnap reggel a halhatatlan Deák Ferencz is leutazott Kehidára s lakásáról kibajtatott a budai vasút­állomáshoz, s midőn csengetéskor ,a szolga befutott a váróterembe, hogy \ a málhákat kivigye a vonatra, egy pakkot felemelt és kérdezte németül: hogy kié az ? Deák Fcreucz felkel ülőhelyéről s igy szól : Das ist mein Koffer I . I! S aztán elutazott Kehi­dára. Jelen voltam az esetnél. Minő változás Isfen kegyelméből! S ebben sok része van a derék Bramin Miksa vezérigazgatónak ! Kremlt templomaival, kereskedőinek és parasztjainak idegenszerü vise­letét, továbbá megismerkedünk a parasztok és matrózok mulatozásai közben az orosz népélet festői ol­dalaival H Látni fogjuk még egy szibériai higanybánya belsejét is. Ezután elhagyva Európát, megszem­léljük a többi földrészt. Bejárjuk röptében Algírt és Tuuist, benyo­mulunk a legsötétebb Afrikába; mi­közben megismerjük házi foglala­tosságuk között a mavegseket, szu- dáiiiakat, marokkóiakat és abeszi- uiidkat. Ezután sorra kerülnek a délafrikai vidékek, köztük a Cap- kolónia gyémánt és aranymezöivel. Miután még Madagaskart és a fran- czia csapatoknak fővárosába, Tana- rivóba való bevonulását megszem­léltük, Eszak-Amerika kerül sorra, bol mindenek előtt megszemléljük Chicagót világkiállításával, továbbá húsz emeletes házait, a Far-Westet, Nev-Yorkot, a Niagara-vizesóst, Ka­liforniát St.-Fraucisooval és végre a Florida-félszigetet. Ily módon meg­látogatjuk változatos egymásutánban Dél-Amerikát, Chinát és Japánt, mig végre Ausztráliába érkezünk, a hol különösen Sidoeyt és Melbourne-t lanulmáuyozhaájuk. 11a a fantáziának ezen merész ter­méke megvalósulna, ugy kétségkívül nagy hasznára lesz a népnek, mely ebből nagyon sokat fog tanulhatni. Egy okos gyermek ugyanis több is­meretet fog az idegen országokról szerezni, mint a menynyit több évi földrajz tanulás közben elsajátított volna. Sajátságos azonban, hogy a hármas szövetség országairól említés sincs téve. Ugy látszik, hogy a fran- cziák bennünket miedenkép agyon akarnak hallgatni, de bizonyára na­gyon kellemetlenül érintené őket, ba kiállításukról mi sem vennénk tudomást. MűYészestély Veszprémben. egymástól s levelekkel vannak egymás- j szavaival az értelmezést. Itt is megtalál­tál elválasztva, nehogy érintkezés által hatjuk <e ezó fogalmát abban a fontos je- megromoljanak. Tudakolja ön ezután az j lenetben, hol Tessier Hoktor végre meg- árát, é azt a feleletet fogja kapni, hogy j magyarázza De Chantel Maximénak, a darabja 20 sone. Nézzen csak most kö- * jámbor vidéki nemesnek, aki nem érti rül, b bizonyara egy másik kosarat is . a párisi kisasszonyok viselkedését.Ds ez na­fog látni a közelben tele gyümölcsösei,.! gyón silány értelmezés és -a színdarab Az 1900-üü párisi világkiállítás. A sok erpdeti eszme közül, me­lyek az Eiffsl eszméje gyanánt a legközelebbi párisi világkiáliitás vou- zőpontjait fogják képezni, egyik sem kelt oly nagy érdeklődést és figyel­met, mint a Borgel-Court tervezete. Mint ugyanis bennüuket Pataky H. és W. szabadalmi irodája Buda­pesten értesít, Borgel-Court egy 150 méter átmérőjű földgőmböt szándé­kozik fémből előállítani, melyet oly módon szándékozik fémből előállí­tani, s mely oly módon lesz beren­dezve, hogy a látogató 80 perez alatt a föld legérdekesebb országait, azoknak legfőbb látnivalóit meg­nézheti, lakóikat nemzeti öltözetük­ben, napi foglalkozásuk közben meg­figyelheti, egyszóval az ember ezer és ezer mértfóidnyire képzeli magát Páristól, anélkül, hogy egy viharos tengeri utazásnak ki kellene tennie magát. A gömb belsejében két villamos vasút közlekedik, melyek az utazót minden nevezetes pont előtt elszál­lítják. Azonkívül még négy felvonó van a közepén elrendezve, melyek segítségével az ember emeletről emeletre és végre a legfelső erkélv- szerü felületre jut, honnan a szemlélő a kiállítás és egész Paris­nak madár távlatban látszó, elra­gadó panorámájában gyönyörköd­hetik. A glóbusz külső telületén kö­rülfutó négy erkély lehetővé teszi | föld felületének érdekességeit ta­nulmányozni, melyek a gömb fém- burkolatára fel vannak festve. A tervezet szerint a föld körüli utazás Páris város megszemlélésével kez­dődik. Megfogjuk ismerni az igazi párisi életet, a raktárokat, vendég­lőket, káveházakat, hangversenyeket, színházakat és más látnivalókat. Az utasok az utat Parisból Londonba a La Manche csatorna alatti alaguton keresztül fogják megtenni. Az alag­útnak egyik része üvegből fog ké­szülni, ugy, hogy a szemlélő meg­figyelheti a csatornákban éló hala­kat. A tenger itt egy óriási aquárium által van utánozva. A második eme­leten látni fogják az angol tenger-, partot-, a Themset a rajta közlekedő nagyszámú hajókkal; Londonnak tő látnivalóit, a Westminsterpalota óriási hidját, a Towert, továbbá megfog­ják ismerni főmozzanataiban az egész londoni életet. Ezután Oroszországba utazunk. Megcsudáljuk Moszkvát, a Veszprémben, 1897 április 19-én husvét hétfőjén Művész-estély a vármegyeház nagytermében. Köz­reműködnek : Jászai Mari a nem­zeti színház tragikai művésznője. Szilágyi Arabella opera-énekesnő. Rigó József hegedűművész. Bodó Alajos zongoraművész. Ülőhely az I—V. sorban 1 frt 50 kr., a. VI. sorban és tovább 1 frt. Állóhely a földszinten 80 kr., a karzaton 50 kr. Jegyek előre válthatók Krausz A. fia könyvke­reskedésében. Az estély műsora: I. rész. 1. Ballada III. (As-dur) Chopintől. Bodó Alajos. 2. Ezer tavasz, Szávay Gy.- tól. Jászai Mari. 3. a) Románcz, Svendsentől. b) Polonaise, Wieni- awskitól Rigó József. 4. Nagy ma­gándal a „Hunyadi László“ operá­ból (L’Aurange ária), Erkel Fe­rencitől Szilágyi A. II. rész. 5. Szent Pétér és a hegedős (a ma­gyar ponyva-irodalomból), Radó An­taltól Jászai Mari. 6. a) Scherzo, Mendelsohntól b) Capriccio, Sta- venhagentól c) VaLe-Faust, Gunod- Liszttől, Bodó Alajos. 7 Műdalok, Schuberttól, Rubinsteintöl. Szilágyi A. 8. Souvenir’ de Mo-cou, Wie- uiawskitól. Rigó József Kezdete esti 8 órakor. VESZPRÉMI POLG.lANYAKÖNYY Házasság nem köttetett* Születtek; Ápr. 3. Győré Ferencz és neje F.rick Róza fia, Ferencz róm. kath. — Haizer Ferencz és neje Fürstner Terézia fia, Ferencz róm. kath. — Rechnitzer Fáni fia, Miklós izr. Ápr. 4. Pataky József és neje Csuka Lidia fia, Ferencz róm. kath. Ápr. 5. Juhász Pál és neje Roboz Julianna leánya, Erzsébet róm. kath. — Jáger Mátyás és neje Hauzler Terézia leánya, Mária róm. kath. Ápr. 6. Dráspó Ferencz és neje Mór Éva leánya, Terézia róm. kath. — Szukob Terézia leánya, Erzsébet róm. kath. — Kiszliuger Antal és neje Viznek Mária fia, Pál róm. kath. Ápr. 7. Kolontáry Zsófia leánya, Károlin ág. [hitv. ev. Ápr. 8. Horváth Mihály és neje Kórusz Lujza fiai, Ferencz és József ikrek róm. kath. — Horváth János és neje Pintér Mária leánya, Mária róm. kath. — Müller Ambrus és neje Link Anna fia, Ferencz róm. kath.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents